Magyarság, 1926. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

A polgári iskolai tanárság a tanárkép­zés ref©rm­áért — A Magyarság tudósítójától — A budapestkörnyéki polgári iskolai taná­rok választmánya Lucza János elnöklesével ülést tartott, amelyen a körhöz tartozó negy­vennél több polgári iskola képviseletében a tanárok és igazgatók teljes számban megje­lentek. A választmányi ülést megelőzőleg a KANSz országos polgári iskolai szakköre ülé­sezett, amelyen újból foglalkoztak az ősszel végrehajtott státusrendezés sérelmeivel és eré­lyes hangon kívánták az elnökségtől, hogy a KANSz középfokú iskolák csoportja által e tárgyban már elfogadott határozati javaslat végrehajtását és a sérelmek­­orvoslását illeté­kes helyen úgy a KANSz által, mint az egye­sület elnöksége által állandóan sürgesse. Tart­hatatlan ugyanis, hogy diplomás polgári is­kolai tanárok 6-8 évig kénytelenek legyenek helyettes tanári minőségben egymillió koroná­nál alig­ nagyobb havi díjazással a nehéz ta­nári munka mellett évekig várakozni, míg rendes tanárokká kineveztetnek. Ennek fő­képpen az az oka, hogy a státus taglétszáma a szükséglethez képest aránylag alacsony, to­vábbá, hogy a VII. és a VI. fizetési osztá­lyokba az egész státus taglétszámának mind­össze tizenkét százaléka van beosztva. A tanár­ság az ősszel végrehajtott státusrendezéssel nem látja méltányolva főiskolai végzettségét és teljesített munkáját, amiért elhatározta, hogy tovább fog küzdeni jogos kívánságainak teljesítéséért. Lucza János elnök, aki ezidő­­szerint mindkét egyesülésnek az elnöke, ki­jelentette, hogy a KANSz polgári iskolai szakköre figyelemmel kiséri a politikai hely­zetet s amint arra alkalmas pillanat megérke­zik, ismét erőteljes akcióba lép s ebben szá­mít a polgári iskolai tanáregyesület legtel­jesebb támogatására. Nagy vitára adott okot a tanárképzés kér­dése és a régóta vajúdó polgári iskolai re­form ügye. Ez utóbbi különösen azért, mert a kultusztárca pénzügyi bizottsági tárgyalásá­nál a polgári iskola jövője szempontjából kedvezőtlen miniszteri nyilatkozat hangzott el. A polgári iskola régóta vajúdó reformkérdése, az anyagi ügyek és a tanárképzés rendezetlen volta erőteljes felszólalásokat váltott ki, ame­lyekből kicsendül a tanárság méltó elkesere­dése a fent említett ügyek régóta tartó stagná­lása miatt. Balassa Sándor, Lóránt Gyula, Rákossy Zoltán és többek felszólalása után a kért választmányi ülés egyhangúlag kimon­dotta, hogy a polgári iskola reformja érdeké­ben társadalmi mozgalmat indít a budapest­­környéki községekben s e célból első vidéki közgyűlését Kispesten fogja megtartani. A tanárképzés kérdésében világosan akarja látni, hogy a meglévő polgári iskolai tanárképzőt miért nem lehet négy évfolyamra felemelni. Ha a polgári iskolai tanárság szellemi és anyagi előhaladását ez gátolná, a tanárképzést az egyetemre kívánja áttenni, amely úgy volna megoldandó, mint a kereskedelmi iskolai ta­nárok képzése. Ilyen állásfoglalásra hívja fel a vidéki köröket és az egyesület központi vezetőségét. Elhatározta még a választmány, hogy a lakásfelszabadításra való tekintetből, a többi tisztviselő-kategóriákat is bekapcsolva, moz­galmat indítanak a lakásbérosztályozás reví­ziója érdekében, mert a régi lakbérosztályo­zás alapján a tisztviselők lakbérükkel nem lesznek képesek lakásuk felszabadítása esetén fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Ebben a kérdésben a politikai és társadalmi ténye­zők támogatását igénybe fogják venni. Ko­­pácsy Béla titkár és Májer János pénztáros jelentése után a népes választmányi ülés Lucza János elnök beszédével ért véget. Hungária drótfonat olcsó és Jó HAIDEKXLR SÁNDOR R­T. sodron­ymű Budapest, Üllői­ út -18/8. Fiók : Fő-utca 09 Árakj maként ... 6.800 K közepes ... 12.400 K erős.........23.000 K és forgalmi adó. Közbenső tine­­tségek is kaphatók. Kérjen Ingyen kénes árjegyzéket­ és mintát. wMaaBsiB 1926 április 1, csütörtök Átdolgozták a felekezeti tanítók státustervezetét A felekezeti tanítók státusrendeletével kap­csolatosan megbízható helyről úgy értesül­tünk, hogy ez a státus nem kerül miniszter­­tanács elé, hanem a kultuszminiszter a pénz­ügyminiszterrel való közös megállapodás után kibocsátja. A közös megállapodás már meg­történt s állítólag változtatás történt az egy­ségértékek megállapításánál. A státus azon­ban így is sérelmes és maga után fogja vonni a felekezeti tanítók újabb megmozdulását. Értesülésünk szerint a státusrendeletet a kul­tuszminiszter csütörtökön közli az érdekel­tekkel. Április elsejétől olcsóbbak lesznek a posta-, távírda- és telefondíjak — A Magyarság tudósítójától — Április elsejével a posta-, távirda- és táv­beszélődíjakban díjmérséklések lesznek. Ugyan­akkor életbe lépnek a Pak­sban a múlt évben tartott nemzetközi táviróértekezletek­ megálla­pított új nemzetközi táviródíjak is. Azonkívül a posta tarifáját kereken kifejezhető tételek­nél pengőértékben állapította meg és ennek megfelelően új pengőértékű postabélyegeket is ad ki. Egyelőre 4, 8, 16, 20, 32, 40 fil­léres postabélyegek kerülnek forgalomba. A 4 és 8 filléresek­ a koronázási jelvényeket, a 16, 20 filléresek a koronázási templomot a Halászbástyával, a 32 és 40 filléresek pedig a királyi várat ábrázolják. A fillérértékű bélye­gekkel egyidejűleg a megfelelő koronaértékű bélyegek is használatban maradnak, utóbbia­kat csak az év végével vonják ki a forga­lomból. Az április elsején változó, illetve pengő­értékben kifejtett díjtételek a következők: Postai díjak. A levél díja a helyi forgalom­ban: 20 grammig 1000 korona (8 fillér), 20— 40 grammig 1500 korona (12 fillér), 40—250 grammig 2000 korona (16 fillér), 250—500 grammig 3000 korona (24 fillér); a távolsági forgalomban 20 grammig 2000 korona (16 fillér), 20—40 grammig 3000 korona (24 fil­lér), 40—250 grammig 3500 korona (28 fil­lér), 250—500 grammig 5000 korona (40 fil­lér). A belföldi forgalomban 500 grammnál súlyosabb levelek nem adhatók fel. A levelezőlap díja a helyi forgalomban 500 korona (4 fillér). Az expresszdíj a belföldi forgalomban (levelekért, értéklevelekért és utalványokért) 5000 korona (40 fillér). A postautalványok díja a békebeli mértéket meg­közelítő összegre száll le. A díj a belföldi for­galomban a következő: 500.000 koronáig (40 pengő), 3000 korona (24 fillér), 1,000.000 koronáig (80 pengő), 5000 korona (40 fillér), 2,500.000 koronáig (200 pengő), 10.000 ko­rona (80 fillér), 7,500.000 koronáig (600 pengő), 15.000 korona (120 fillér), 15.000.000 koronáig (1200 pengő), 25.000 korona (200 fillér). Az értéklevelek biztosítási díja a bel­földi forgalomban 5.000.000 koronánként vagy ennek töredéke után 5000 koronára (40 fillér) száll le. A csomagokat a belföldi forgalomban a jövőben bérmentetlenül is fel lehet adni. Ez esetben a címzettől beszedendő pótdíj csoma­­gonként 2500 korona (20 fillér). A csomagoknál az értéknyilvánítási dij és a biztosítási dij mérsékeltetett. 1,400.000 ko­rona nyilvánított értékig a két dij együtt 5000 korona (40 fillér), 5,000.000 koronánál 9000 korona (72 fillér), 7,000.000 korona nyilvání­tott értékig az értéknyilvánítási dij 4000 ko­rona (32 fillér), 7,000.000 koronát meghaladó értéknyilvánítás esetén az értéknyilvánítási dij 5000 korona (40 fillér) és a biztosítási dij 5,000.000 koronánként 5000 korona (40 fillér). Az utalványkifizetési díjak bizonyos mérték­ben változtak. A kifizetési díj úgy a bel-, mint a külföldről érkező postautalvány, távirati utalvány, valamint csekkfizetési utalvány ösz­­szegének háznál történő kifizetéséért darabon­­kint 500.000 korona (40 pengő) összeg után 1000 korona (8 fillér), ezen felüli összegért 1500 korona (12 fillér). A kifizetési díj jár a hivatalban történő kifizetésnél is úgy a bel-, mint a külföldről eredő postautalvány, távirati utalvány, valamint csekkfizetési utalvány után. A díj darabonkint 1000 korona (8 fillér).­­ Távirati dijak: A belföldi forgalomban­­ egy dijszó dija 900 korona, amely azonban is 1927 január 1-jével 875 koronára (7 fillér)­­ száll le, a helyi forgalomban 450 korona, a­­ táviratlevél dijszavank­ént 450 korona, a hir-­­ laptávirat dij­szavanként 250 korona (2 fil­­l­lér). A belföldi forgalomban valamennyi táv­iratnemnél a legkisebb dij (díjminimum) 9000 korona (72 fillér). Ausztriába egy dij­szó dija 1375 korona (11 fillér), Csehszlo­vákiába, Jugoszláviába és Romániába egy dijszó dija 2000 korona (16 fillér), Lengyel­­országba és Németországba egy dijszó dija dija 2500 korona (20 fillér). A szomszédos országokkal való forgalom évi a legkisebb dij 9000 koronára (72 fillér) csökken. Egyéb nemzetközi táviróforgalomban a párisi nem­zetközi távirókonferencia által megállapított új dijak lépnek életbe. Az aranyfrankban megállapított új díjakat külön „Táviródíj­­szabás“ sorolja fel. A rövidített távirati cím évi nyilvántartási díja Budapesten évi 450.000 korona (36 pengő), vidéken 375.000 korona (30 pengő). A díjmérsékléssel hatá­lyon kívül helyezték azt a kivételes intézke­dést, amelynél fogva a korábbi, de a folyó évre meg nem újított rövidített című távira­tokat címkiegészítési díj ellenében kézbesítik. A megjelenő új kiadású „Táviródíjszabás“ a budapesti központi táviróhivatal táviratfel­adási osztályánál (IV., Petőfi Sándor­ utca 13—15.) 12.500 koronáért (1 pengő) kap­ható. Távbeszélő-díjak: A budapesti hálózatban a főállomások 125.000 korona (10 pengő) havi alapdíjával szemben a helyi beszélgeté­sek díja 2000 koronáról 1500 koronára (12 fillér), a 0-ás díjévből közvetlenül a buda­pesti hálózatba bekapcsolt állomások szám­lált helyi beszélgetéseinek a díja pedig 4000 koronáról 3000 koronára (24 fillér), továbbá a postahivatalok nyilvános állomásairól, va­lamint a többi nyilvános állomásokról vál­tott helyi beszélgetések díja — úgy Buda­ pesten, mint a vidéken — 3000 koronáról 2500 koronára (20 fillér) csökkent. Teteme­­sen kisebb lesz a soronkívüli bekapcsolási díj is, amennyiben az eddigi 10, 7, 5, illetve 2.000. 000 koronás fokozatok helyett a kéth­­­éten belül bekapcsolásnál 5.000.000, a két­­héten túli bekapcsolásnál pedig csak 2.000. 000 koronát (400 pengő, illetve 160 pengő) kell fizetni. A vidéken 100-nál több előfizetővel bíró hálózatokban a főállomás előfizetési díja havi 150.000 korona (12 pengő), a 100-nál kevesebb előfizetővel bíró hálózatokban pedig havi 75.000 korona (6 pengő) lesz az eddigi havi 160, illetve 80.000 koronával szemben. Végül a távolsági for­galomban a beszélgetési díj a TV. díjévben (100—150 kilométer) az eddigi 32.000 koro­náról 28.000 koronára (2 pengő 24 fillér)­ csökken, a többi helyközi díj változatlan marad. A "V. 'K&3CSLOJ&4Ni Valamelyik váci püspökről mesélik, hogy amint egyszer az országúton kocsizott, szem­­bejött vele egy klerikus, aki Vác felé igye­kezett — per pedes apostolorum. A püspök megállíttatta kocsiját, mert a többi közt kiváncsi volt a kispap latin tudására. Sze­rette volna megfogni, azért helytelen latin­­sággal azt kérdezte tőle: — Quo vadim? (Helyesen: Quo vadis.) A kispap először nagyot nézett, de hamar föltalálta magát s kifogástalan helytelen­séggel válaszolt: — Vácim. (H.: Vacis.) — Quid ibi facim? (Facis.) — Clericam potim. (Pető.) — Et si non datim ? (Datur.) — Si datim, datim, si non datim, eb­­anyátim, ibo Budám kapátim! (— És ha­ nem vesznek föl? — Ha fölvesznek, föl­vesznek, ha nem vesznek, eb az anyját, me­gyek kapálni Budára!) Fölvették. (Simon Zoltán közlése.) *: Szász Károly, a nagynevű református püs­pök kellemetlen amnéziába esett egyszer s éppen a budapesti református főgimnázium fölavatási ünnepélyén. Jó példa ez arra, hogy olykor a legkiválóbb szónokot is meny­nyire megzavarhatja beszédében, ha az agy­tól megrendelt szó nem ugrik nyelvére a, kellő pillantaban. Így esett az akkor már neves püspökkel is. A szónokok elhelyezkedtek a díszes emel­vényen s elsőnek a püspök emelkedett szó­lásra. Szemek és fülek fölfigyeltek a püs­pöki szóra, de még élénkebb lett a figye­lem, mikor a közönség úgy vette észre, hogy a főtiszteletn­ér csupa körülírást alkalmaz a „gimnázium“ kifejezésre. — ... azt az iskolát értem, ahol a klasz­­szikus nyelveket tanítják, — mondta elő­ször a püspök, de aztán mindjobban bele­merült a parafrázisokba. — ... amelyik nyolc osztályból áll, ahol az egyetemi tanulmányokra készítik elő a diákságot... Szóval, olyan iskola, amilyet mi is fölállítottunk. A körötte állók akkor már karban súgták neki: — Gimnázium... Gimnázium... — Az, az, gimnázium! — kapott a szón Szász Károly s úgy megörült neki, mint egy szekundára álló kis gimnazista. (Simon Zoltán közlése.) Hl i...r Lajos n­enlfitór Á testsági tü­fe Husiét! mrmsím nagyáruháza V H.. Rascóczkitt 18­­97. Női ing............................... Hímzett nadrág................ Hímzett szoknya-kombinó Hímzett ingnadrág........... Hímzett hálóing............... Női műselyemnadrág----­Trikóselyem-kombiné.... 17.600 j I9.8QG I 39.600 [ 23.800 39.600 39.500 53.600 la­zefíring, 2 gallérral........... Raye-melly ing, 2 gallérral... Panama apache-ing................... Oxfordmella divating............... Férfi hálóing............................... Rövidnadrág, schiffon.............. Rövidnadrág, zefir..................... Köpper hossztnadrág ............... Bécsi pahagallér....................... Mosott schiffon........................... 11.600 la­kelengyeschiffon..................... 12.800 Lepedő pamutvászon, 146 cm... 29.600 Kanavá8z....................................... 14.800 Bőrerő8 angin, 8Q széles.......... 13.200 Angol batisrtschiffen................. 20.800 Schweizi grenadin, 112 cm. széles 27.600 Mosadelain, l­a............................. 14.800 Szines crepp.................. 8.500 Mintás marocain....................... Szines férfizsebkendő............... Divatsétabot.............................. Puhakalap................................... Félselyem divaternyő............... Batiszt szobaleány-kötény .... Jambó-sapka (meselyem).......... Gyermektrikó, minden nagyság. Vidékre pontos 59.500 59.500 93.000 59.500 51.800 17.800 22.600 46.500 2.100 Strapa-zokni................................. 5.900 Strapa-harisnya........................... 6.100 Műselyem harisnya (hibás) .... 22.500 Prima flór zokni (hibás)........... 18.500 Hímzett zokni............................... 9.200 Divatmintás flór zokni................. 24.300 Mousslin harisnya....................... 16.800 Cérna fátyolharisnya................. 34.500 Gyer­mekzokni, minden szám ... 11.400 Pepita ruhaszövet...............Mm 24.000 Munkásnadrág-zeia ............. . 19.000 140 széles gyapjú scheviot. . 69.000 Himalája kabátszövet.... .. 88 000 Gyapjú kasán......................... . 45.300 Kockás köpenykelme............ 88 000 Öltönyszövet, angol zsáner , ’ 72-600 Eolin, sötétkék, 105 cm........ . 58.000 Cowerko kabátkelme, 140 cm. , 68.000 21.500 3.300 22.600 39.500 117.000 23.000 11.300 14.500 száll Tavaszi kettyű­, férfi............. 16.990 Prima mosó börkertye............ 85.000 Clau8é keztyű­............................. 58.000 Trikó meselyem, 140 cm. Japán-selyem..................... Mintás nyersselyem......... ..Sám 47.500 Konyharuha 70X70 ................... 10.200 Príma konyhatörülkfl­je............. 15.800 Szines konyhaabrosz................... 66.000 Hús, utánvét mellett! 100 széles _ *** 2d.smn

Next