Magyarság, 1927. július (8. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-17 / 160. szám
1937 Julius IT, vasárnap A XIX. század vizitkártyái Rudnyánszky Gyula, aki a magyar költők közül először járt Amerikában Írta: Krúdy Gyula Ma már nagyon feledésbe megy alakja, amely külföldieskedő, különcködő, extravagáns vér, — mint ahogy a költők már p. megjelenésükkel is mutatni akarják vala, különös foglakozásukat. Amíg valaha Lisznyai Kálmán cifraszíkben járt, Rudnyánszky Gyula nyugateurópai kokéttériával simára beretválta az arcát és csupán két göndörödő pofaszakállt hagyott meg állán, amely szakadnak az állásából, alakjából, kifejezéséből mindig pontosan lehetett következtetni a költő lelkiállapotára. . Amíg fiatalkorában a debreceni hírlapot szerkesztette a költő (és a színtársulat primadonnáját sikerült is feleségéül venni), addig ezt a szakáll mindennap sütővasa alá vette a debreceni Hugli. Később, időmúltával, a múzsa is öregedett, a szakáll is hervadt. Rudnyánszky költeményei „kiszorulnak a fővárosi lapokból“, mint akkoriban mondogatták, amikor a költő szuflája fogyóban volt. Reviczky egykori barátjának, — a hármas számban egyesülő felvidéki, úgynevezett.„tót költők“ (Rudnyánszky, Reviczky, Gáspár Imre), egyikének Debrecenben valamely olyan feltűnőséget kellett elkövetni, hogy megint beszéljen róla az „egész ország“. (Az nem terjedt túl Debrecen határain, hogy Gáspár Imrével mindennap legazemberezik egymást a hírlapjaikban.) Éppen Kossuth Ferenc tartotta országos körútját, amikor a száműzött fia Debrecenbe is ellátogatott, amely városnak szabadságharcunkban olyan felejthetetlen emléke van. Most kellett megmutatni, hogy a debreceni szerkesztőből, R. Gy.-ból nem halt ki a költői inspiráció. Más költő talán valamely verset ír róla, amelyért szívesen vállalt volna még börtönbüntetést is (mint például a kis Pongrátz, aki csak azt a versét tartotta sikerültnek, amelyért lezárták), de Rudnyánszky, miután felvidéki volt, hamiskásabban gondolkozott A helybeli cigányprímást, bizonyos Rácz Károlyt ugratta be, hogy a Kossuthfiú tiszteletére rendezett banketten a magyar Himnusz helyett a „Mégis huncut a német“ kezdetű bánatdalt muzsikálja. Szervilis országunkban persze nagy botrány keletkezett a debreceni bankettből. Mit szól Ferenc József, ha megtudja a dolgot? — kérdezték még a flegmatikus cívisek is egymás között. És a nóta-rendező Rudnyánszky Gyula (aki kérkedett isi*, megint országos érdeklődés központja tett. 7— .Talán ezért is kellett később Amerikába kivándorolnia? — gondolták a romantikus lelkek, amelyek még elég nagy, számban voltak az országban ;:v ^ ' ; . .*. Rudnyánszky, külsőleg és belsőleg irtózott a hétköznapiasságtól, mert már fiatalkorában megszokta, hogy a költőről beszéljenek. Talán még azzal sem törődött, hogy Gáspár Imre egykori barátja gyakran írogatta róla, hogy „váltóhamisító“, mert ebben az időben a szónak nem volt olyan jelentősége a vidéki zsurnalisztikában, hogy kardot vagy pisztolyt rántsanak érte. De ha előhozták is a kardot a vidéki szerkesztők, ez sem okozott nagyobb emóciót, mert hisz a szerkesztők azért vannak elsősorban a világon, hogy vérük hullatásával is hitet tegyenek igazságuk mellett. „Reviczky Gyula se lett volna olyan nagy költő, ha éppen a legjobb időben meg nem hal a klinikán“, — mondogatták az élő költők. Ebben a korban, amikor egy költő, Indali Gyula a Dunába ugrik, egy másik (Benedek Aladár) lóháton járja be az országot és a nyeregből gyűjt előfizetőket legújabb költeményes könyvére, a harmadik (Bartók Lajos) hiába írja legszebb költeményeit, országos nevezetességű voltaképen Csak akkor lesz, amikor egy szabómesterrel (annak csinos felesége miatt, összeverekedik a váci utcában, mert a ,,nőies dolgok“ mindig legjobban érdeklik vala a publikumot, — ebben a korszakban Rudnyánszky Gyula úgy vél közérdeklődést (s egyben megélhetést) szerezni, hogy mindenfelé híresztelni kezdi, hogy elmegy Amerikába. Amerikai Akkoriban a magyar urirendből legtöbbnyire olyanok utazgatnak oda, akiknek itt ég a talpuk alatt a föld: a tettvágytól — vagy pedig valamely szépséghiba miatt, amely múltjukat játstotta. Költő, akinek Amerika jutott eszébe, még idáig nem akadt a legelszántabbak között sem, aki Amerikát tűzte volna ki boldogulása céljául. Nem volt ugyan Amerika ismeretlen ország, jöttek a tótok pénzecskéi onnan akkoriban is, megérkezett Ivobrányi nevű amerikai szerkesztő, aki az amerikai Szabadságot szerkesztette, amelyet azonban itthon még annyiba se vettek, mint egy vidéki újságot. — Rudnyánszky Amerikába indul, hogy költeményeivel eszébe jutassa Magyarországot azoknak, akik innen elvándoroltak. Akik amúgy sem jöhetnek haza, ha adnak valamit a becsületre! —mondogatták az úri kávéházakban, amelyekben R. Gy. napjait töltötte, amikor sehogy sem tudott elhelyezkedni a pesti szerkesztőségekben. V * Mit csinált Rudnyánszky Amerikában? Sohasem lehetett ezt megtudni valójában. Némelyek szerint a felesége ügynöke volt, aki Réthi Laura néven emlékezetében lehet az operák kedvelőinek. Az énekesnő utazója lett volna Rudnyánszky Gyula, aki költeményekkel indult el, hogy elvadult magyarokat meghódítson. Akármint volt a költő dolga Amerikában (aminthogy például a legtöbb Amerikát járt magyarról sohasem tudtuk meg akkoriban a szent igazságot), annyi,bizonyos, hogy dollárokat, pepi, hozott margával, amint ezt például a józsefvárosi költők mindenféle kiskocsmákban várogatták. Nem, sehogy se nyitotta meg az útját a magyar költészetnek, amely az ő személyében elment új területeket és új olvasókat keresni, mint valami hősi kalandban. A költészet továbbra is itt maradt a Kárpátoktól az Adriáig terjedő zónában, Petőfin és Jókain kívül nem olvasnak más magyar költőt Amerikában, még ha R. Gy. személyesen szavalja is verseit. Megint itt ült Rudnyánszky Gyula az írók kávéházaiban, de hová lett régi önérzete, ambíciója, törekvése, amellyel egykor elindult vala a Felvidékről, hogy meghódítsa az országot? A Fénybenámyban és Fanny dalainak szerzője magányosan üldögélt a kávéház sarkában és még régi ismerőseit sem vette észre. Valamely szembetegség támadta meg, amely miatt a homályt kellett keresnie Jézus és Mária felejthetetlen költőjének, aki valaha, éppen a kálvinista Debrecenben, az ottani Wolafka katolikus püspök hatása alatt lészen szerzője sok áhitatos költeménynek. (Ámde mindez az irodalomtörténetre tartozik, mi csak a költő tragikumát látjuk egyelőre a bús kávéházi vendégben, akinek szakálla megfehéredik, ami sohase történik meg vala a Childe Hanold költőjével például, s aki ugyancsak átúszta a tengert. Holott ifjúkorában Rudnyánszkynak is, mint másoknak is egyik ideáljuk volt Byron. A bécsi kongresszus idejéből divatban maradt szakáll megfehéredett: megkopott a daliás Mencsikoff-kabát, amely egykor pontosan megmutatta R. Gy. karcsúságát, amely kabátot talán éppen azért szerettek mindenkor viselni a lírai költők, mert szerelmük személyét ők is mindig Katalin cárnőnek képzelik.) * Megvakult Rudnyánszky Gyula, midőn visszatért Amerikából s ekkor lett tragikus alakja a magyar költészetnek, akit méltatlanul felejtettek manapság. Hiszen megvakult már más költő is az apró betűk sorakoztatásában, de sorsuk nem volt oly boldogtalan, mint azé a magyar költőé, aki egy körúti kávéház cinikus, divatos, mának élő közönségének körében tölté mély hallgatásban napjait, mintha vakságát titkolná. Élete utolsó éveiben azért nem mert megszólalni, hogy észre ne vegyék vakságát. Egy zsebóra volt az egyetlen kívánsága, amelyet elővonhatna néha, mintha látná az idő múlását. Úgy emlékszem, önfeláldozó felesége, szegény Réthi Laura jószívűségéből jutott is ilyen zsebórához, amelyről a vakok emberfeletti intelligenciájával megérezte, „megnézte“ gyakran, hány óra van. Egyébként nem alkalmatlankodott senkinek; igazi uriassága, büszkesége, nemes karaktere (amelyben néha kételkedni szeretett volna változatos élete folyamán), nyomorúságában mutatkozott meg igazán, amikor panasztalanul, szinte észrevétlenül igyekezett sorsát elviselni. A régi hiúságaiból, amelyek mindig az elsőség, a feltűnés, az ifjú Anyegin-féle robogások felé vitték, amellyel mindenkor helyet kért magának a társaságokban; — a régi zajgásokból, dacokból, bravárokból, újságírói gimnasztikákból, amelyekkel évtizedeken át magára akarta irányítani a közfigyelmet, miután jó versekkel már abban az időben sem lehetett kitűnni Magyarországon; — a női madonna-szöktetésekből, a debreceni, hecc-nótákból, Reviczky Gyula konkurenciájából, Gáspár Imre támadásaiból (aki egyébként éppen így kórházban halt meg, mint ez magyar költőhöz illik), a Fényben-árnyban című versek sikereiből, Fannyból és az egész nagy Amerikából, ahol valaha a magyar költészet diadalmas lobogóját akarta „lecölöpözni“, nem maradt meg egyéb, mint egy nikkel-zsebóra, amelyet gyakran elővonogatott a kávéház sarkában és a néhai asztaltársaságának diadalmasan mondogatta: — Az én órámon húsz percben két óra van, — monda amerikaias magyarsággal, mintha ezzel is világjártasságát dokumentálná. — Mennyit miutat a ti órátok? A kevéske ismerős, a vak költő barátai zsebéből (már ahol volt), előkerültek a zsebórák és élénk vitatkozás indult meg a vakember asztalánál, hogy kinek pontosabb az órája. — Higgyétek el, hogy az én órám a legpontosabb, mert ezt feleségem még Amerikában vásárolta részemre. Monroe, a híres elnök nemcsak Amerika függetlenségét vásárolta meg Floridával, de az amerikai ipar fölényét is Európa felett. Ennyit hozott Amerikából a vak költő, aki valaha olyan lírikus volt, mint a legboldogabb XIX-ik század, majd forradalmár, mint a századvég, azután katolikus,a mikor nyara muladozott és észrevette az élet és az eszmék hiábavalóságait, legkésőbb pedig amerikánus volt, mintha csak váteszi lelkével mindig megérezte volna az új hajnalokat. Ült ai kávéház sarkában egy félszázadnál hoszszabb terminusra szabott életpálya után, látott fényt és árnyat, kalandot és valót, hódolást, nyomáit és betegséget, a zsebóráját nézegette és Amerika fölényességét jósolgatta Európa felett. Úgy emlékszem, a világháború második évét írogattuk akkor, amikor ugyancsak kórházba került (mint a Reviczky, Gáspárféle triász utolsója) és elment régi költőtársai után. Könyvein gyászfátyol, nevén a felejtés pókhálója. A zavargások miatt megakadt a bécsi export A bécsi zavargások miatt szünetel a gyümölcs- és zöldségkivitel, aminek látható jelei máris mutatkoznak a dunamenti nagypiacon, melynek felhozatala ma hajnalban túlságosan bőséges volt. Különösen korai sárga barackból, almából, körtéből túlontúl sokat hoztak fel, úgyhogy a fölöslegekből sok jutott a konzervgyáraknak is. Kora reggeltől szedték a barackot és almát 25—40 filléres árakért. Vásároltak nagymennyiségű uborkát és tököt is hasonlóan leszállított árakért. A gyümölcsök közül ma reggelre átlag 20 filléres olcsóbbodás állott be, ami előrelátható volt, mert hiszen az abnormis május miatt visszamaradt baracktermés még csak most kezdi ontani a zömét. Már tudniillik, amennyit a termés fehtősége megenged. A nagybani piacon a lekvárnak való barackot 80 fillérjével adták ma, de kevés alkuval 70 fillérjével is hozzá lehetett jutni. Rengeteg sok van az egészen apró, úgynevezett csiribarackból, melyet utóbb már 45 fillérért is szívesen adtak volna, csak szabaduljanak tőle. Feltűnő sok friss paradicsom került ma a piacra. Nagyrésze újvidéki áru és a nagy kínálat következtén leesett az ára 20 f.-rel. — Lebukott a paradicsom ára és vele buknt?SSya£ázziS árus — A bukás, oka az, hogy a szerbek által megszánva tartott Újvidékről most már vámmentesen lehet behozni a paradicsomot. Ezenkívül megmozdultak az itthoni paradicsomtermelők is és korai termésüket igyekeznek gyorsan piacra hozni. Megemlíthetem, hogy az idén kitűnő paradicsomtermésre van kilátás. Talán az egyetlen konyhakerti termény a paradicsom, melynek a fagy nem tudott ártani és a későbbi meleg időjárás csak kedvezett a teljes beérésének. A burgonyások nem panaszkodnak. Elsőrendű szép rózsaburgonyával bőven el van látva a piac. Ma hajnalra harminc vagon burgonya érkezett Szabolcsból, ezenkívül a környékbeli kistermelők is kezdik már szekereken hozni. A pesti piac jónéhány napra bőségesen el van látva korai burgonyával. Zsákvételnél adták ma reggel 18 fillérjével is, a kilózásnál pedig rendszerint 22 fillér körül alakul ki az ára. Hírek jöttek arról, hogy a cseh területen és a Felvidéken az idén gyenge a burgonyatermés és így rövidesen megint alkalom nyílik a magyar burgonyafölöslegnek cseh területre való exportálására. Többen volt egy kis krach ma reggel a Dunaparton. A nagybani árunak már 10 filléren alul eresztették meg az árát, de még így is jelentékeny mennyiség maradt eladatlanul, amit alkalmasint a környékbeli hizó sertésekkel kell majd feletetni. Sok uradalom már fel se küldi a tökkészletét Pestre, hanem 13 egyenesen az állataival eteti meg.MÜNCHENGRATZI CIPŐGYÁR R.-T. IV. ker., Kossuth Lajos utca 15. szám holnap kezdi szenzációs öleső árakkal az idei nagy Nyári idény árusítást. Különböző női vászoncipők ....... P 11 Női fehér antilop divatcipő. ..... P 12 la fonott szandál minden színben...... P 14 Egyes párok I. sorozat Egyes párok II. sorozat Egyes párok HL sorozat p 20 p 22 p 24 legnyesei Illésnél is megfelelő női divatcipők alig észrevehető hibával, (minőségileg kifogástalan] rendkívül Dicsén