Magyarság, 1927. december (8. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
rortezzsz&sstramx Hgiiiitfllf besjoerEésj £©. Írása! árban (a fizetési feltételekbel legelőnyösebb Minőségben vezért I Hetidiini ft*, n n J.__f tfégyfón ‘ TM n $0 & I Iynia tacsiUér 5 ^ bronzcsi.. .*ir I 3J J KADELS3URGE& ElTnD eslilareyArl lerakat fi UdafMt, V, klfót-körvt ».Teletek mnaannstia 1927 december 1. eszttörfSS szociáldemokrata munkásság. .4 miniszter- amelyet a keresztény pártban előterjesztett elnök kijelentése inkorrekt. A politikai tisztességről neki más fogalmai vannak, mint a miniszterelnöknek. Rassay Károly (Barta-Szabó József felé): Az a nóvum, hogy ön felhasználja képviselői állását arra, hogy hivatalokat szerezzen magának a kormánytól. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál.) Barla-Szabó József: Ez nem igaz! (Nagy zaj.) Rassay Károly: Kérdi, mikor tanúsított a minszterelnök vele szemben elnézést Mindenesetre nem fogad el utasítást és nem követi azokat a felhívásokat, amelyek egyszer arra irányulnak, hogy változtassa meg lapja tartózkodó magatartását a Rothermere-akcióban, amely egyesek szájaizének nem felelt meg, máskor meg azt kívánják tőle, hogy ne foglakozzon a kaposvári irredenta gyűlés betiltásával A kormány kedvéért nem volt hajlandó hallgatni sem a Paldologue-ügyben, sem a numerus clausus-ügyben. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Ez nem úgy volt. Támadás a Házelnök ellen Rassay Károly: Felszólítja a kultuszminisztert, mutassa be azt a statisztikát. a numerus claususról és azt az állásfoglalását, amelyet bizalmasan közölt a zsidóság képviselőivel. (Derültség.) El fog jönni az idő, amikor a miniszterelnök felett is kedvezőtlen ítéletet fognak mondani. (Zsitvay Tibor házelnök, aki a miniszterelnök mögött a képviselői padokban foglalt helyet, mosolyogni kezd, mire Rassay feléje fordulva ezt mondja). Az elnök úr valószínűleg azért mosolyog, mert a képviselőházi intervallum alatt neki is sikerült rendezni bizonyos függőben lévő tisztviselői ügyeket. (Nagy zaj.) Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt ezután Ralsaynak. A képviselő úr, úgy látszik, nagyon érzékeny, de ezt az érzékenységet nem veheti rossznéven a miniszterelnöktől sem. Visszautasítja a sértést és kijelenti, hogy a kormánynak lesz bátorsága ahhoz, hogy eljárjon a Népszavával szemben,ha erre rászolgál. (Rothenstein: Ezt tudjuk. Derültség.) Rassay lapjával szemben nem a kormány, hanem a hatóságok, így különösen az ügyészségek jártak el elnézéssel. Kijelenti, hogy a Rothermere-akcióval kapcsolatban a kormány semmi utasítást nem adott ki, mert a kormány ettől az egész akciótól távol áll. Egységespárti képviselők intrikáltak Zsitvay Tibor ellen Zsitvay Tibor kért szót személyes kérdésben. Kijelenti, hogy ő semmiféle kineveztetéséről nem tud, mert mielőtt a stáz elnökévé választották, nyugdíjba ment és azóta semmi jéle tisztviselői karhoz nem tartozik. Azóta tisztviselői pozíciójában semmi változás nem állott be, így Rassay kijelentését csakis felhevült lelkiállapotának tudja magyarázni. Rassay Károly viszontválaszában azt mondotta, hogy őhozzá egységespárti képviselők jöttek, akik azt mondták neki, hogy miért csak Örffy Imre tisztviselői előléptetését kifogásolta a nemzetgyűlés és képviselőház közti intervallum idején, miért nem támadja Zsitvay Tibor előléptetését is. Hajlandó megnevezni azokat az egységes párti képviselőket, akik őt valósággal erkölcsi presszió alá vették. Barna-Szabó József szintén személyes kérdésben szólalt fel. Kijelentette, hogy semmiféle illegitim előny szerzésére a képviselői állását fel nem használta. Mint régi munkásbiztosítási főorvosnak minden joga megvolt ahhoz, hogy pályázatát az igazgatófőorvosi állásra is beadja. Ha Rassay érdeklődött volna, meggyőződhetett volna arról, hogy éppen az érdekelt orvostársadalom sürgette, hogy vállaja ezt az állást. Mielőtt kérvényét beadta volna, az összes illetékes tényezőktől és sok képviselőtől is felvilágosítást kért és meggyőződött arról, hogy az összeférhetetlenségi törvény értelmében képviselői mandátuma nem összeférhetetlen az igazgatófőorvosi állással. Visszautasítja Rassay támadását. Rassay Károly még egyszer felszólalt és elismerte, hogy Barla-Szabó Józsefet, az ő információja szerint is, kitűnő szakembernek ismerik a munkásbiztosítási kérdésben, azonban magasabb etikai szempontból helyteleníti, hogy képviselő kinevezést fogadjon el attól a kormánytól, amelyet szavazatával támogat. A Házban rövidesen nem lesz már olyan képviselő, aki ne tenne már valaminek kinevezve, vagy aki ne haragudnék, hogy még nincs kinevezve. Újabb szociáldemokrata Interpelláció a leventék ellen Ezután az interpellációkra tért át a Ház. Először Hegymegi-Kiss Pál írásos interpellációját olvasták föl a debreceni kamarai választások ügyében. Kabók Lajos Mattyasovszky salgótarjáni Szolgabirót támadta interpellációjában, aki, szerinte, súlyos pénzbírsággal és testi fentítéltek alkalmazásával sújtotta a leventékét. Scitovszky Béla belügyminisztr válaszolt az interpellációra. A vizsgálat ebben az ügyben már megindult és azt teljes pártatlansággal vezetik. A leventetörvény gondoskodik arról, hogy bizonyosesetekben pénzbüntetést lehet leszabni, a testi bántalmazás azonban tilos. Ilyen eseteket nem is tűr, mert a brutalizálás elidegeníti a leventesporttól az embereket. A Ház, a szociáldemokraták kivételével, a választ tudoomásul vette. Kabók Lajos második interpellációjában az ébredő magyarok sportalakulatai, az úgynevezett sasok ellen támadott. Különösen azt kifogásolta, hogy a sasok formaruhát hordanak és fokossal járnak. Állítása szerint a sasok a fokost többször védtelen emberek bántalmazására használják föl. Felvilágosítást kért ebben a kérdésben a belügyminisztertől. Scitovszky Béla belügyminiszter az interpellációra adott válaszában elmondotta, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete a kormányhatóságok által jóváhagyott alapszabályai értelmében szervezte meg sportalakulatait , az alapszabályok tüzetesen körülírják az úgynevezett sasok formaruháját, ami fekete ingből, fekete nyakkendőből és szolgálati övből áll. A belügyminisztérium nem engedte meg a sasoknak, hogy ehhez a formaruhához fokost is hordjanak. Ha ez mégis megtörténnék ,meg fogja találni a szükséges intézkedés módját. Egyébként a fokost nem lehet fegyvernek tekinteni s nem lehet kifogásolni, ha valaki fokost hord. A többség tudomásul vette a belügyminiszter válaszát, mire Hegymegi-Kiss Pál a kultuszminiszterhez intézett interpellációt Molnár Ferenc debreceni református tanító szolgálati éveinek beszámítása tárgyában. Nevezett tanítót abban érte sérelem, hogy megszállt területen eltöltött működés idejét nem számították be szolgálati éveibe. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter azzal válaszolt, hogy olyan jogi kérdésről van szó, amely a közigazgatási bíróság elé tartozik. A többség tudomásul vette a miniszter válaszát. Interpelláció az Ottó-vacsorán elhangzott ünnepi beszédről következett Hegymegi-Kiss Pál második interpellációja „az állami főhatalom erőszakos rendezése körül mutatkozó jelenségek tárgyában“. Az interpelláló bősz haraggal emlékezett meg arról az ünnepi vacsoráról, amelyet Ottó király születésnapja alkalmából a Nemzeti összetartás Társasköre a Gellért-szálló márványtermében rendezett. Mint mondotta, összejöttek a régi nagyságok s a vacsorán olyan ünnepi beszéd hangzott el, amely egyfelől a fennálló állami renndbe ütközik, másfelől súlyosan sértő a nemzetre nézve. Azt hitte, hogy a kormány a beszéd elhangzása után nyomban meg fogja tenni a megfelelő óvásokat. Az ünnepi szónok, Zichy János gróf, beszéde egyrészt törvényellenes, másrészt pedig a nemzet múltjáról olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek sértők a nemzetre nézve. A maga részéről a királykérdésben is a szabad meggyőződés híve és az az álláspontja, hogy ezt a kérdést csak a szabad magyar nemzet egyetemes akarata oldhatja meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon, a kormánypárton is többen helyeselnek, így Barabás Samu, Csontos Imre, Szabó Sándor és mások.) Távolról sem akarja bántani azokat, akik „volt királyunk Fiát“ kívánják „megválasztani“, de állást kell foglalnia az ellen, hogy akadjon a magyar törvényhozásnak olyan tagja, aki egy fényes ünnepségen a magyar alkotmány fennálló rendelkezéseivel szemben megállapítja azt, hogy van király Szabó Sándor: A gróf úr nem magolta jól be a beszédet. Hegymegi-Kiss Pál: Feltétlenül szükség van arra, hogy a kormány állást foglal A legitimista propaganda nem jelent veszélyt Bethlen István gróf miniszterelnök. A képviselő úr első kérdésére a válaszom az, hogy senki, aki az erőviszonyokat mérlegelni tudja a magyar belpolitikai életben, nem fogja azt mondani, hogy az említett ünnepély a jelenlegi helyzet puccsszerű megváltoztatását tervezné, vagy alkalmat adna, hogy ezt a helyzetet puccsszerűen megváltoztassa. Ne fessük az ördögöt a falra. Ezek olyan dolgok, amelyek évről-évre visszatérnek és vissza fognak térni, mert hiszen vannak pártok és egyének, akik közjogi kérdésekben legitimista állásponton vannak. Viszszatérnek, de nem jelentik azt a veszélyt, amelyet a képviselő úr a falra fest, hogy puccsszerű megváltoztatást terveznek. Azt hiszem, ez olyan túlzás, amellyel hadakoznom a mostani helyzetben igazán felesleges. Megnyugtatására azonban mégis azt mondom, hogy nem tanácsolnám senkinek — és itt nem azokra célzok, akik az ünnepségen jelen voltak, mert róluk fel sem tételezem —, hogy puccsszerűen vagy erőszakkal próbálja megváltoztatni a fennálló ideiglenes közjogi rendet. Esztergályos János: Szól ez Gömbös Gyulának is? A kormány belátható időn belül nem gondol a királykérdés megoldására Bethlen István gróf miniszterelnök. Mindenkinek szól, önöknek is, meg azoknak is, akik köztársaságot akarnak. Aki ezt A Békesi-ügy Peyer Károly a belügyminiszterhez intézett interpellációt Békési Imre bécsi lapszerkesztőnek Budapesten való letelepedése ügyében. Előadta, hogy Békési kommunista volt, a kommün bukása után Bécsbe szökött, ahol, saját szavai szerint, a vérszomjas fehér terror ellen keresett menedéket. Bécsben megszerezte az osztrák állampolgárságot és egy esküdtszéki tárgyalás alkalmával büszkén hivatkozott arra, hogy anyja is osztrák volt s ő maga gyermekkora óta osztráknak érezte mindig magát. Ezt a lapszerkesztőt az osztrák hatóságok bűncselekmények miatt körözik s a magyar kormány mégis elismerte magyar állampolgárságát és beleegyezett abba, hogy Budapesten letelepedhessék. Más esetekben nem ilyen engedékeny a kormány. Úgy látszik, előkelő összeköttetései lehettek Békésinek. Scitovszky Béla belügyminiszter válaszolt az interpellációra. A felhozott ügyben sem szimpátia, sem antipátia nem vezette, csupán a törvény rendelkezéseit tartotta szem előtt. Az illető Békési nevű hírlapíró Budapesten született és 1927-ben kérte magyar állampolgárságának igazolását, amit nem lehetett megtagadni, mert a szükséges előfeltételeket igazolni tudta. Azt nem tudja, hogy az osztrák állampolgárságot megszerezte-e, de ez különben is közömbös, a két állampolgárság nem zavarja egymást. A törvény értelmében az állampolgársági okirat kiállítását megtagadni nem lehetett. Peyer Károly viszontválaszában megismételte azt a kérdését, amire választ nem kapott, hogy miért nem adta ki a kormány, Békési Imrét az osztrák hatóságoknak, amelyek közönséges bűncselekmények miatt körözik. ] Scitovszky Béla belügyminiszter viszontválaszában azt mondta, hogy a kérdésnek ez a része nem őrá tartozik. Ha valakinek a személye ellenszenves is, a törvényt vele szemben is végre kell hajtani. A többség a belügyminiszter válaszát tudomásul vette, mire az ülés háromnegyed öt órakor véget ért. ha liléiG mintha készpénzért vásárolna, havi folyószhintahitelre beral végletet?*1** AiL«n›!6 nas? raktári tSi’ll- 6SlO! álmOSietl haHStOll. Ifl - J: » JnC S* SfefiBsaSfi&Xn férfi öltönyért, férfi és női bőrkabátok, férfi oStBSs 3a8S 35fSsttíSe HUfilwtesle és női fehérneműért. angol és francia gyapjúszövetek. Crepe de Chine, crepe georgette, selyemkültnegességek ebs-dSo- és ínSószőnyegek, függönyük, paplanok és ágytörítők, len- és pamutvásznak, stífon, zefir, pouplinok és damMatikruk stb. Jó és pontos h’sionálás! Vidékre mintákat küldők ! LááSíiíB BKrtaeast, áll., Vácius i. sz. (Sitats’-jSvrf BaHWAilVi Westend hox. Telefonszám: Teréz :78—74 jon ebben a kérdésben, mert a kormányt támogató párt elnöke volt az ünnepi szónok az Ottó-vacsorán, annak a pártnak az elnöke, amelynek például a numerus clausus kérdésében legutóbb a kultuszminiszter deferált. Zichy János gróf beszéde túlment azon a bizonyos határon, amelyet a miniszterelnök 1925-ben egy hasonló tárgyú interpellációra adott válaszában leszögezett, h ügy van, ügy van az egységes párton.) A továbbiakban azt próbálta bizonyítani, hogy a nemzet a királyválasztás kérdésében visszakapta a teljes önrendelkezési jogát. Felkérte a miniszterelnököt, hogy külpolitikai tekintetből és a nemzet megnyugtatása szempontjából nyilatkozzék. Bethlen István a királykérdésben az ideiglenes közjogi rend által teremtett álláspontot vallja Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolt az interpellációra. — Évekkel ezelőtt — mondotta — Apponyi Albert gróf intézett hozzám interpellációt arról, hogy milyen agitációt hajlandó tűrni a kormány a restauráció érdekében Erre én azt feleltem, minden agitációt, amely az 1920. évi negyvenhetedik törvénycikk megváltoztatását akarja, megakadályozni nem fogunk, csak az olyan agitációt akadályozzuk meg, amely nem alkotmányos úton való megváltoztatást, hanem erőszakos, vagy puccszerű eljárást akar. Ezt nem tűrjük és ezzel a kormány szembe fog szállni. Azt hiszem, ez felel meg a törvényes állapotnak. Peyer Károly: Akkor miért büntetik a köztársasági propagandát? Bethlen István gróf miniszterelnök: Azért, mert erre külön törvény van, amely ezt tiltja. Az 1920. évi negyvenhetedik törvénycikk, amely a detronizációt kimondotta, egyúttal megállapította azt is, hogy Magyarország királyság marad és ezt az államformát megtartja. Amíg ez a törvény fennáll, addig a kormány a köztársaság érdekében nem enged agitálni. Minden évben előfordult, ilyenkor ősszel, hogy a legitimista érzelmű férfiak ünnepélyt tartottak Ottó főherceg születésenapjának megünneplésére. Györki Imre: Mi az, hogy Ottó főherceg? Bethlen István gróf miniszterelnök Az titulus, amely Ottó főhercegnek ma is dukál, mert az ausztriai ház tagja. Ahogyan beszélünk József főhercegről, Albreth főhercegről, épp úgy beszélhetünk Ottó főhercegről is. Minden évben megismétlődik ez az ünneplés és minden évben követni szokta egy interpelláció, amelyet Hegymegi-Kiss Pál mond el. (Derültség.) Erre az interpellációra mindig azt szoktam válaszolni, hogy a kormány változatlanul áll azon az állásponton, amelyet az ideiglenes közjogi rend teremtett s amelyet az 1920. évi negyvenhetedik törvényeik is kimondott, amely szintén alkotórésze ennek az ideiglenes közjogi rendnek. Ebből, önként következik, hogy minden olyan kijelentés, amely nem Ottó főhercegről, hanem Ottó királyról beszél, ellentétben van ezzel a törvényes helyzettel s a magam részéről nemcsak nem helyeselhetem, hanem több ízben kifogás tárgyává is tettem és ha szükséges, erélyesebb eszközökkel is élek, akarja, az szemben fogja találni magát az állam teljes erejével, amely felett a kormány rendelkezik. A második kérdésre önként adódik a válasz, az, hogy semmiféle preventív intézkedés szükségét fennforogni nem látom. Rendelkezésére áll a kormánynak az állam teljes fegyveres ereje, úgy hogy ebből a szempontból minden kísérlet eleve is halálra volna ítélve. , Bethlen István gróf miniszterelnök : A harmadik kérdésre, hogy miért nem gondoskodik a kormány a nemzet szuverenitásának végleges kiépítéséről, röviden válaszolok. Ideiglenes közjogi rendben élünk, az ország ma is fentartja a királyságot, de hogy ezt effektív meg is valósíthassa, annak az ideje még nem következett el. Ezt a kérdést nem tartjuk aktuálisnak mindaddig, amíg külpolitikai helyzetünk nem az, hogy teljesen szabadon tudunk dönteni. Tegyük fel, hogyha azt a megoldást erőszakolnánk, amely, mondjuk, eltérő a legitimista felfogástól, hiszik-e, hogy nem fognak akkor hivatkozni arra, hogy a nemzet olyan külpolitikai presszió alatt állott, amely a maga szabadságának kifejtését lehetetlenné tette és ezért nem ismernék el ezt a megoldást megfelelőnek. Vagy fordítva, ha másképpen csinálnék, akkor a másik oldal teljes joggal ugyanezt mondaná. Ezért már belső politikai szempontból sem tartom megérettnek ezt a kérdést. Minden olyan előkészítő cselekményt, melyet a képviselő úr sürget, úgy tüntetné fel a kormányt, hogy már el van szánva ennek a kérdésnek a megoldására, ami szintén nem volna kívánatos, mert olyan izgalmas anyagot dobna bele a politikai szituációba, amellyel megküzdeni a magyar közvélemény nem tudna. Mi változatlanul állunk a meghozott törvények alapján és ennek megfelelő respektust követelünk minden tényezőtől. Momentán a kérdést nem tartjuk megérettnek arra, hogy praktikus megoldás elé vigyük és nincs szándékomban legalább is belátható időn belül e tekintetben előkészítő lépéseket tenni. Hegymegi-Kiss Pál nem vette tudomásul a miniszterelnök válaszát, a többség azonban megnyugodott benne. Kapható mindenütt !Kölni víz csakis ezzel a védjeggyel valódi