Magyarság, 1934. december (15. évfolyam, 268-291. szám)

1934-12-23 / 287. szám

6 Megbénítja a közlekedést és tömegszerencsétlenséget okoz Angliában a fekete­­­ullám Londonból érkező távirati értesítés szerint a szigetország karácsonyi forgalmát teljesen megbénította az az áthatolhatatlan, nehéz köd, amihez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa Angliaszerte. Pénteken este eresz­kedett le a sűrű köd, úgyhogy a vasúti köz­lekedés már ekkor elakadt. A londoni pálya­udvarokról pénteken este kifutó vonatokat már a külvárosi állomásokon leállították, mert a mozdonyvezetők semmiféle szemafor­jelzést, vagy más fényjelet nem tudtak meg­figyelni és baleset vagy szerencsétlenség minden pillanatban bekövetkezhetett. Kará­csonykor általában megtízszereződik a vasúti forgalom és rengeteg utas rekedt ilyen módon Londonban. Még nagyobb zavart okozott a katasztrofá­lis köd London városában, ahol már a kora esti órákban teljesen megszűnt az autóbusz- és villamosforgalom. A legerősebb reflektor­­fény sem tudott áthatolni a sűrű, fekete köd­­falon, úgyhogy a magángépkocsik és taxik vezetői is kénytelenek voltak otthagyni járműveiket az utcán és gyalog folytatni útjukat. Hogy azután a gazdátlanul elha­gyott gépkocsik micsoda forgalmi akadályt jelentettek, az elképzelhető. A főbb útvonala­kat teljesen eltorlaszolták az elfakadt kocsik. A gyalogjárók is csak a legnagyobb óvatos­sággal, egészen lassú lépésekkel haladhattak, három méterre nem látott maga elé az em­ber és volt londoni lakos, aki — a járművek hiányában — hat-hét óra késéssel tudott­­csak hazatérni lakására. A péntekről szombatra forduló éjszakán a köd még jobban fokozódott és szombaton reggel olyan sötétség borult a londoni ut­cákra, mintha fel sem kelt volna a nap. A La Manche-csatorna forgalmát—a kikötők hajóforgalma teljes tétlenségre van kárhoz­tatva — és a légiposta-járatokat is be kellett szüntetni. A rendkívüli forgalomkorlátozás és a gondos óvintézkedések ellenére is pén­teken és szombaton igen sok baleset és sze­rencsétlenség történt, amelyeknek szombat reggelig hat halottja, sok súlyos és ezernél több könnyű sebesültje volt. A sűrű ködben az égő fáklya bizonyult a leghatásosabb jelzőeszköznek, szombaton már ezzel a kö­zépkori jellegű kísérettel próbálják — persze lépésben — megindítani az autóbuszforgal­­mat, de rövidesen újból beszüntették. Különös repülőszerencsétlenség a köd miatt Furcsa szerencsétlenség történt szomba­ton délután a croydoni repülőtéren. A nagy ködben egy francia repülőgép, amely a pá­risi lapokat hozta Londonba, nem találta meg a betonmezőt s a repülőtérről néhány száz méterre szállt le. Ezen a részen már lakó­házak állanak s a francia gép egyenesen bele­szaladt egy ilyen házba, benyomta az oldal­falat, keresztültört két szobán és végre meg­­állott a konyhában, ahol a háziasszony éppen kávét főzött a gázkályhán. Szinte hi­hetetlen, hogy az asszony nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem rögtön eloltotta a gáz­lángot és igy elejét vette a robbanásnak. A motor az ütődés erejétől darabokra törött s a benzin szétfolyt a konyhában, szerencsére azonban a gázláng már nem égett s igy a benzin sem robbant lángra. A véletlen csodá­latos játéka volt, hogy a repülőgép két utasa is majdnem teljesen sértetlenül maradt. Sfirti köd és sötétség Budapesten Az egyiptomi sötétségből és a vastag, átha­­tolhatatlanul sűrű köd jelenségéből ,szomba­ton délelőtt Budapest is ízelítőt kapott. A déli órákban fokozatosan elborult és tizenkét óra tájban már mindenütt égtek a lámpák és teljesen esti hangulat támadt városszerte. Az alkalmi időjósok ebből közelgő hóvihart jeleze­k, ez a jóslat azonban nem vált be. A Meteorológiai Intézet hivatalos értesítése szerint az erős felhőréteg alatt összegyűlt, magasan szálló köd okozta a sötétséget, ennek azonban az időjárásra nincsen külö­nösebb hatás s a felhős ködréteg oka a füst, korom és por a szokásosnál erősebb össze­­verődése volt. A londoni köd és egyiptomi sötétség különösebb balesetet, szerencsétlen­séget, vagy a már megszokottnál nagyobb Valamikor nagy divatja volt az emlék­könyveknek. Nemcsak serdülő lányok, diákgyerekek, de embernyi emberek is írat­tak bölcs mondásokat ismerőseikkel em­lékkönyvükbe. Legtöbben nagy költők, írók pársoros mondását, verssorát írták emléke­zésül. Ma már nem divatos ez. Kár. Hogy egészen feledésbe ne menjen, ösz­­szeállítunk egy csokorra való ilyen bölcs mondást, verssort. Kiki maga állapítsa meg, hogy kinek emlékkönyvébe írná legszíve­­sebben. íme! ... Ha valaki hatalma csúcspontján na­gyon igyekszik azon, hogy ünnepeljék, az azt jelenti, hogy az illető nem bízik abban, hogy hatalma elmúltával is ünnepelni fog­ják. (Schopenhauer.) ...A főemberek átka, hogy az alantasok hatalmukba ejtik az ő füleiket. (Schiller: Die Braut von Messina.) ... r Az ország legnagyobb gazemberei ma és m n­indig: a hatalmon lévő urak besúgói. (Hoffmann von Fallersleben.) n. Csak a könnyű s középszerű Diszlik itt e nap alatt. Szerencsétlen, aki annak keskeny körén túlhalad. (Kisfaludy Sándor.) . . . Nem igaz az, hogy nagy idők szülnek nagy embereket, hanem az az igaz, hogy nagy emberek teremtenek nagy időket. Kétségbeesem hazám sorsa felett, mert hogyan jöhessenek el a nagy idők, amikor olyan törpék irányí­tanak, akik nem bírják ki az összeha­sonlítást a szemben álló államok való­ban kiváló embereivel, más államok iga­zán óriásaival? (Kossuth Lajos.) .., E gyáva népet meg nem átkozom. Az nem hibás, annak természete, Hogy a nyomor szolgává bélyegezze. (Madách.) ... Eltiport nemzet ujjászülethetik, de öngyilkos nemzetre nincs feltámadás. (Kossuth Lajos.) ... A tehetetlen hatalmasok mindent jó­nak, szépnek látnak, amig hatalmon van­nak. Tele vannak üres illúziók reményei­vel, várják a sült galambot. Hiszen nekik azért szép és jó minden, mert az ő hatal­mukat szolgálja. Azért akarnak illúziókat szuggerálni, hogy mások is szépnek s jó­nak lássák az ő hatalmukat s azért várják a sült galambot, mert ez nekik szolgál, ami­kor másoknak fiókveréb sem jut. (Széchenyi István.)­­ ... Kivételes törvényekkel minden szamár kormányozhat. (Cavour.) . Rakásra gyártják a törvényeket, Feldolgozott ügyszám gyűl ezerre. De rend, igazság, boldogság semerre, Számtól, mitől, nincs gondjuk az emberre. (Greguss Ágoston.) ... Minden lépés egy botlás. (Schröder.) ... úgy kell gruppirozni a semmittevést, hogy az lázas tevékenységnek lássék. (Mikszáth Kálmán.) ... Nincs undorítóbb a tömegnél Mert ezekből áll: felfújt vezérekből, al­kalmazkodó huncutokból, simuló gyön­gékből és hizelgő elvtelenekből. (Goethe.) ... A hivatalokat emberekkel kell el­látni, nem az embereket hivatalokkal (Ágost szász fejedelem.) . sz. Amit elvett tőlünk Trianon, azt visszaszerezhetjük, de ha végképpen el­hatalmasodik rajtunk az erkölcsi krízis, még azt is elveszítjük, amit meghagy­tak. (Apponyi Albert.) , n . , X függőség rekedtté tesz, nem mer senki hangosan beszélni. (Shakespeare: Romeo és Julia.) ,v. Aki jármot hagy nyakába tenni, Méltó rá, hogy azt harcolja is, Míg össze nem dől a korbács alatt. (Petőfi.) .., Mert csak száj kell és nagy torok, Hogy rendin menjen a dolog. Száj kell hozzá, hogyha raknak Füstalapot légváraknak. (Arany.) ... A pártok sajátsága, hogy étvágyu­kat sokkal hivebben megőrzik, mint val­lott elveiket. (Macaulay.)­­ ... Némelyik kormánynak nincs semmi más célja, minthogy magának tartsa az uralmat s senki másnak át ne adja. (Macchiavelli.) ... Miért? Mert jutalmat híveinek ad, Hogy mindent, mi jó, szép, káprázatos Ranggal, címekkel festik önmagukat. Kapu, hid, oszlop, taps, bérenc, tudós Hitvány tömeg dicsérje őket S nyugdijak (a néptől, mely fülig adós). (Byron.) ... Híveim legtöbbje megérdemli azt a megvetést, amelyet irántuk érzek. Csak arany paszomántot kell kabátjaikra ten­nem s olyanok lesznek, amilyeneknek aka­rom. (Napoleon.) ... Nagy baj, hogy a miniszterek gyön­gébbike mihelyt beül a bársonyszékbe olyannak képzeli magát, mint amilyen leg­nagyobb elődje volt. (Jókai.) A legrosszabb jel, ha valamelyik minisz­terelnök már igér, sőt szavával is erősíti ezt, mert az igazi államférfi nem igér, ha­nem cselekszik. (Swift.) ... Amikor az ország szegényedik, akkor nem illik gazdagodni. (Csernátony.) ... Azt a közéleti erkölcsöt, amit bíróságokkal kell megvédetni, elégtéte­ Izialra Fiszü­ltsén. Aktualitás! HENRI POZZI: „A lilicser, un­szatéit...“ c. világsikerű könyve 250 olda­las drámai erejű politikai riport Középeurópán keresztül száguldva Harmadik kiadás! Ára P 5.­Aki meg nem olvastat ne mulassza el elolvasni ! Fordította: FELKAI FERENC és MARJAY FRIGYES Kapható MAGYARSÁG könyvosztályában, VI., Aradi-utca 8. lekkel, nyilatkozatokkal, már nem érde­­mes megvédeni. (Disraeli.)• ».» Aki sokat szónokol, az rendszerint rossz politikus. Aki engem szónoknak ne­vezne, annak ezt sohasem bocsátanám meg. (Bismarck.)­ Ha Itália készen lesz, törvényjavasla­tot terjesztek elő, hogy a szónoklattan őszi szes tanszékeit töröljék. (Capour.X­­.­ Az a szerencse, hogy a tömeg el hiszi, hogy akik őket kormányozzák, azok náluk értelmesebbek. (Macchiavelli.) щ&тты Gondoltam, hogy a főkapitány urat jobban fogják érdekelni e sorok, mégis Szerkesztő Úrhoz fordulok, mert végtére irgalmasság­ról lesz alább szó! — Egy mozi kedves da­rabjától megha­tottan, ellágyult hangulatban lépkedtem a Rákóczi-úton a keleti felé. A Rákóczi­ út 49. számú ház előtt egy mezít­lábas fiatalember szívhez szólóan hívta fel a járókelők figyelmét mezítlábas voltára, mondván: ,Irgalomság“, szegény mezítlábas, vagyok! „Irgalomság!“ Ezt ismételgette meg­rázó hangon és fázó mozdulatokkal állan­dóan. A hatás nem maradt el, minden járó­kelő 2—10—20 fillért dobott a mezítlábas markába, amelyet ő gyakorlott mozdulattal kiskabá­tja felső külső zsebébe irányított. Én megrögzött kolduskerülő vagyok, de látva a mezítlábast és az „irgalomság“-ba vetett bizodalmát, összébbhúztam magamon téli­kabátomat és szerényen, de biztos mozdu­lattal adtam túl egy tízfilléres pénzdarabon. Ámde nem volt szerencsém. A pénzdarab célt tévesztett és a mezítlábastól egy méternyire gurult Miután emberem nem mozdult, két­kedve álltam meg pár lépésnyire s magya­rázatot kerestem ez érthetetlen negligáció­­nak. Ekkor vettem csak észre, miért nem mozdul emberem helyéről?! Persze, emberem is megneszelte felfedezésemet, hirtelen lehaj­­lott a pénzdarabért, mire kabátja felső­­zsebéből az összes vagyona a járdára hullott. Erre egy fütty hangzott el s az odarohanó csendestársnak a következő utasítás: — Jani segíts és aztán puccoljunk! — Jani össze­seperte marokkal a pénzt, a mezítlábas fel­kapta két bőr­talpát, melyen állott, aztán­ eltűntek mindketten egy pillanat alatt. Mi egy páran, kik az „irgalomság“-tól meghatva a helyszínt körülállult, fej­csóválva nevettünk egymáson. Visszajövet pedig már a túlsó oldalon láttuk és hallottuk a mezítlábas , Irgalomság“-ot és társát, amint párperces szünet után folytatták­­az „Irga­lomság“ színjátékát Tisztelettel: Egy vasutas előfizető. O mi­ 1í szava Emlékkönyv Wien - RoleS imperial /-астипижад» "7 шшгжжжяю közlekedési fennakadást nem okozott Buda-­­ ködben és sötétségben a kocsivezetők és a pesten, sőt a mentők naplójának adatai a gyalogjárók egyformán óvatosabban halad­­szennt még kevesebb utcai baleset volt szám­­nak az utcán, mint derült időben. Az ólom­­balon déle­lőtt, mint máskor hasonló időben,­­ szinti, sötét köd az alkonyati órákra elt­sz- Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a sűrü tart a főváros utcáiról és a környékről. 1934 december 23. vasárnap Hotel Bristol — Wien Kiustranpo­l­l г

Next