Magyarság, 1937. április (18. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-02 / 73. szám
LL Pro*» Rangdibnrjj Pál dr. legutabb könyvet A fejfájások okai és gyógyításuk Ára csak P 3.— BsszerezhetS a „IYIpVvarság“ bttj-TOSZt&lyA-ban. Budapest, IV., Esuni-ut 6. 1937 április 2, péntek MAEHBSifi Hetven év óta nem volt ilyen esős március Budapesten A Meteorológai Intézet a márciusi időjárásról a következőket közli: Az idei március az eddigi feljegyzések szerint példátlan csapadékbőségével tűnt ki. Budapesten a hónap folyamán 155 milliméter csapadék hullott, 111 milliméterrel több mint a harmincéves átlag. Az elmúlt hetven év alatt Budapesten márciusban eddig a legnagyobb esőmennyiség az idei volt, második helyen áll 1881 márciusa 133 milliméterrel. A leesett csapadékmennyiség országszerte meghaladta az átlagot Csak az Alföld délkeleti szögletében maradt a csapadékmennyiség az átlag kétszerese alatt, az ország többi részén a márciusi átlagnak több mint kétszerese, a Dunántúl legnagyobb részén több mint háromszorosa hullott le. Néhány helyen, így Pápán, Tatán az átlag ötszörösét is megközelítette a havi csapadékmennyiség. Pápán például 200 milliméter esett, holott a sokévi átlag csak 41 milliméter. A csapadék legnagyobb része eső alakjában hullott, néhány napon azonban hó vagy havaseső is volt, 23-án pedig jég is esett. Budapesten az egész hónapban csak néhány napon át nem volt csapadék, a többi napot, legalább pár csepp eső hullott, három napon pedig a napi esőmennyiség a 20 millimétert is meghaladta. Az időjárás Budapesten rendkívül borús volt, mindössze kilencvenöt órán át sütött a nap, holott a napi átlag 132 óra, így 28 százalékos hiány mutatkozott. A hőmérséklet havi középértéke Budapesten 7.7 fok volt, másfél fokkal melegebb, mint a harmincéves átlag. A legnagyobb felmelegedést, 21 fokot, 20-án észlelték, a legalacsonyabb hőmérséklet 17-én állott be 0.9 fokkal. Gyenge talajmenti fagy is előfordult. A rendkívül csapadékos, enyhe időjárást a déli származású enyhe és párás légtömegek meg-megújuló beáramlása hozta magával; az északi hidegebb légtömegeket elválasztó határvonal állandóan, hazánk felett vagy a közelben vesztegelt és a hidegebb levegőre felsikló enyhe, páradús légtömegekből hullott a rendkívüli mennyiségű csapadék. A villamosjegy bemutatóra szólőjegy és másra átruházható Elvi jelentőségű bírói ítélet érdekes indokolása Elvi jelentőségű ítéletet hozott csütörtökön Gamberszky Guidó dr. büntetőtörvényszéki egyesbíró egy jegycsalási bűnügyben. Kulcsár Mihály 70 éves, kétgyermekes asztalos volt a vádlott, aki már többször volt csalásért büntetve. A vád szerint a Bank utca sarkán fölvett a földről egy használt villamosjegyet, majd elment a Berlini térre és ott fölszállt egy C-jelzésű villamoskocsira. Nyomon követte őt két polgári ruhás villamosjegyellenőr, akik a kocsi elindulása után kérték tőle a jegyet. Kulcsár megmutatta a használt átszállójegyet s amikor az ellenőrök megállapították, hogy az már kezelve van, nyomban kijelentette, hogy hajlandó újat váltani, az ellenőrök azonban igazolásra szólították föl és átadták a rendőrnek. Kulcsár Mihály kihallgatása során tagadta bűnösségét. Előadta, hogy az 5-ös jelzésű villamoson jött az Üllői útról a Berlini tér felé. A Bank utcánál leszállt, de közben eszébe jutott, hogy még dolga van Újpesten. Visszament arra a helyre, ahol leszálláskor a jegyét eldobta és megkereste a többi eldobott jegy között. A még érvényes jeggyel szállt azután föl a Berlini téren 1 C-jelzésű villamosra. Nem akarta megkárosítani a Beszkárt, saját, még érvényes jegyével akarta útját folytatni. A törvényszék ítéletében fölmentette Kulcsár Mihályt az ellene emelt vád alól. Az érdekes indokolás szerint a törvényszék nem is tette vizsgálat tárgyává a vádlott védekezését. Figyelemmel arra, hogy a villamosjegy ,,bemutatóra szóló jegy", annak jogi természetével ellenkezik, hogy a villamostársaság egyoldalúan kikösse, hogy az másra át nem ruházható. Feltéve, hogy a jegy ára ki volt fizetve, az egy órán belüli utazásra érvénnyel bírt, bárki is veszi igénybe, mert ebből senkire kár nem háramlik. A fölmentő ítélet ellen Kesztler Ede dr. ügyészségi alelnök föllebbezést jelentett be és így az ügy az Ítélőtábla elé kerül. Szent István azonban nem alapította Fehéregyházát és a nagy méret a prépostsági templomra áll, de nem Fehéregyházára Élesen megkülönböztetett két templombról esik itt szó: Fehéregyházáról és az óbudai prépostság templomáról. Az óbudai Fehéregyházára vonatkoztatva téves Wenzel adata, mert a pécsváradi alapítólevél más, Pécsvárad környékén állott Fehéregyházáról is. S így az alapítás éve és Szent István alapítása maga is nem vonatkoztatható óbudai Fehéregyházánkra. E 1 Ji Neumann M. Costüm Neumann-tól - comme il fairt costüm. Smoking facon egy-és kétsoros costümök P 45.Sport costüm „ 45.- ; Cheviot costüm smoking faconban „ 60. Budapest IV. Múzeum-Körút 1. Van-e még Fehéregyháza „probléma"? III. Kicsi-e a cella trichora — Fehéregyházának ? Két ellenvéleménynek is alkotja egyik sarkalatos kiinduló pontját a cella trichora kicsi volta ahhoz, hogy — azok szerint — Fehéregyháza romjának megfelelhessen. A cella trichora három félköríves karéjjal záródó, lóherelevél alaprajzú kis kápolna, 9 9 méter legnagyobb belső hosszúsággal és szélességgel és 54,2 négyszögméter területtel. Itt említem meg, hogy III. Béla királyunk két éve kiásott esztergomi királyi kápolnája is csak 72 m² területű, tehát másfélszeres nagyságú. Igaz, hogy ez a királyi udvar házi kápolnája volt csak valószínűleg. A soproni Szent Mihály-templom mellett a XIII. század végéről fennmaradt Szent Jakab-kápolna csak 44 m. alapterületű, igaz viszont, ezt csak temetői kápolnának mondják. De a középkori templomok között igen gyakran egészen kis méretűeket találunk. A zsámbéki premontrei templom, amely magasságával és két tornyával, méreteiben is nagyszerű benyomást kelt, csak 180 mm alapterületű és nem is éri el a cella trichora négyszeres területét. A Garády Sándor kiásta Hidegkutinti Nyéki-templomrom csak 77.5 m* alapterületű és az alapfalak szerint egy korábbi állapotában még ennél is kisebb volt. Az osztrák területen feltárt ennsi templomroma, a lauriacumi ókeresztény templom is csak 132.5 m* területű, alig két és félszerese a mi cella trichoránknak. Ha a mai templomépitési szabályokat alkalmaznék reá, úgy csak 175 lélekszámú kis lakótelep térszükségletének felelhetne meg, mert ma a lakosság kétharmad részét számítjuk tizennégy éven felülieknek, egy ötödét valamilyen módon elfoglaltnak s egyharmadát betegnek s csak a megmaradó lélekszámra biztosítunk ülőhelyet. Fehéregyházáról oklevelek 1269 óta Mátyás király koráig állandóan mint plébániáról emlékeznek meg. De Banaföld plébániáaként szerepel, amely a cella trichora helye és az Árpádforrás között és körüli területen fekvő — Óbuda lakott részétől különálló —, nyilvánvalólag csekély lakosságú telep volt. Már 1298-ban felpanaszolja egy oklevél, hogy egy perben, amely a fehéregyházai tized miatt az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között keletkezett, az idézést nem a kanonoknak kézbesítették, hanem: „in loco quasi deserto, ubi nullorum sunt habitacula, sed solius presbiteri quasi hermeticam ducentis et agentis et dii citationes huiusmodi in causis minimis non in magnis secundum arbitrium admituntur" — (Bártfai Szabó: Óbuda egyházi intézményei, 60. 1.) — „majdnem elhagyott helyen, ahol senki másnak nincsen lakóháza csak egyedül, mintegy remeteségben élő főlelkésznek s ennek sem a nagy pörök szokása szerinti módon kézbesítették az idézést, hanem mintha csak kis ügyről esnék szó.“ Ez a leírás Fehéregyháza körzetére vonatkozik kétségen kivül és ezidőben Óbuda e részének lakatlanságáról hiteles felvilágosítással szolgál. De még nem írja Mátyás király 1480-ban is Fehéregyházáról: „En olim parochia erat, nunc longa desvetudine mutata locorum facie in campo sub montibus sola eminet, retinuit tamen plebanie nomen et destituta parochianorum copia fere deserta facet, nisi quod concursus ad eam frequens ex devocione habetur... plebanus ... ecclesia illa tanquam medica et inutili conterapta, neque residentiam in eius date facit, ..." (Eggerer: Fragmen panis corvi. I. 254.) — „Régen plébánia volt, most már régóta az elköltözés miatt megváltozván a hely környezete, a mezőn, a hegyek alján, egyedül áll; mégis megtartotta plébánia nevét, de minthogy plébánosai elszegényedtek, majdnem csupaszon áll, hacsak bucsujárók nem keresik fel. ... a plébános ... azt a templomot mint nagyon szerényét és csekélyre értékeltet n nem érdemesíti arra, hogy székhelyéül válassza,... “ És nem mondja ugyancsak Mátyás király ezeknek ellenére 1483-ban, hogy a kápolnát újjáalakítani és bővíteni: „reficere et ampliare" szándékozik. (Veszpr. Püspöks. Rom. Okit. III. 285—286.) — Lakatlan helyen ugyan minek, ha nem volt nagyon kicsiny. Ha csak pusztán az építmény nevét tekintjük, az egyszer-kétszer aedes, többször temlum, még gyakrabban ecclesia, de majdnem rendszerint capella néven emlittetik. Az aedes szó pedig általában szobát, házat, templomot, egyházat, imaházat, de különösen cellát, kápolnát jelent, már pedig Fehéregyházát még 1529-ben is még evvel a szóval jelölik meg (visszatérünk erre az adatra a régy); a templom és az ecclesia minden egyházra alkalmazható volt, különösebbet nem mond, de a capella nyilvánvalóig kis templom, különösen akkor, ha az plébánia, de perdöntő, már fölös bizonyítékként idézzük a szemtanú és műveit, tudatos stiliszta Bonfinit, aki Fehéregyházát secellum-nak mondja Mátyás király halála után is még. Ez pedig nyilvánvalóig csak kápolnácska. Felvetem a kérdést, ha bárhol a környéken nagy templomot ásnánk ki, megfelelhetne-e az, az oklevelek és egyéb írott adatok Fehéregyházának? Nem éppen szükségszerűleg a kicsisége a legnagyobb bizonyíték arra, hogy valóban Fehéregyháza a cella trichora? Fehéregyházát összetévesztik az óbudai prépostsággal Nyilvánvaló e pontban, hogy a cella trichorát kicsinylők összetévesztették Fehéregyházát az óbudai prépostság templomával. Arról írja a szemtanú franzanus Mátyás király korában: „In illa Veteri Buda, que vicatim hadie habitatur, basilica quedam est edificiis opereque atque artificio superbo, digna profecto, que non in ille loco, pone deserto, sed in quavis egregia urbe fuisset erecta.“ — „Ebben az Óbudában, amelyet ma faluszerüen laknak van egy remek kivitelű és művészi építményű bazilika, valóban méltó arra, nemhogy ezen a majdnem elhagyott helyen, hanem bármely kiváló városban építtetett volna fel.“ Ugyanennek történelméről más helyen mondja ugyanő: „Apud Budám veterem ... (Sanctus Stephanus) ... struere coepit amplissimam Basilicam et et conjunctum coenobium in honorem Principium Apostolomus Beatonim Petri et Pauli." (Epitome Rerum Ungaricarum, 1765. 591.) — „Óbudán Szent István Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére igen nagy bazilikát és vele kapcsolatos társas káptalant kezdett épiteni.“ Az evvel való összetévesztés kitűnik, ha Wenzel Gusztáv történetíró 1855-iki megállapításait összevetjük. „1015 körül Szent István király építteti itt (Óbudáról beszél) a „Kőld. szűz Mária" tiszteletére azon templomot, melly fejérnek neveztetett, s mellyel Anonymus 52. fejezetében emlit Hogy az már 1015-ben készen állt, kitetszik a pécsváradi apátság ezen évben kiadott alapitó leveléből.“ „1022. Sz. István alapítja sz. Péter és Pál apostolok tiszteletére a hires ó-budai prépostságot és templomot, melly később egyszerűen csak budai prépostságnak neveztetett. A pozsonyi nagyobb krónika azt mondja: „Sanctus Stephanus de thesauro Kan (Kean, a meggyőzött bolgárok vezére) fundavit Ecclesiam in honore apostolorum Petri et Pauli in Sicambria, sed perficere non potuit. Perfecit autem sanctus Rex Ladislaus.“ — „Szent István Kán kincseiből alapította szent Péter és Pál apostolok tiszteletére az egyházat Óbudán, de befejezni nem tudta. Befejezte Szent László király.“ — (Budai Regesiák. Magyar Történelmi Tár, I. 76.) A prépostságról oklevélbeli adat Szent László korából van 1093-ból, amikor a templom már áll s így a krónikák adata, mint hagyománybeli adat, elfogadható. A kicsinységén kívül a „cella trichorá“-ról még az is meg volt említve, hogy topográfiailag nem felel meg Fehéregyházának. A pontos helye esik össze igazolásunk szerint Fehéregyháza helyével, — mennyivel kevesebbet kiván meg a topográfiai megfelelés. Vizsgáljuk meg ebből a szemszögből az adatokat. Az Anonymus említette kis patak forrása, — ma már kétségbevonhatatlanul —, a volt Radl-malom, ma Árpád-malom forrása. Az ubi etiam — „ugyanott“ — közelesést, közelfekvést jelent, de mindenesetre, megenged körülbelül ötszázötven méter távolságot, amennyire a valóságban esik a ,,cera trichora“. Gondoljunk csak arra, milyen kicsinek tűnik, ez a távolság beépítetlen, szabad terepen álló kápolnája. A hegylábtól számítva a legrövidebb tátvolság a „cella trichorá"-ig csak 400 méter, mert a forrás kissé oldalt is esik. Nyilvánvaló, hogy az adatok in radicibus montium —hegyek aljában kifejezése, a szőlők aljában kifejezés, a rája való alkalmazásban semmi kívánni valót nem hagy hátra. Tudjuk azt is, mégpedig három határjárási jegyzőkönyvből, hogy a határjárók előbb haladtak el Fehéregyháza közelében, mielőtt az Árpád-forráshoz értek. Haladási irányuk pedig délkeletről északnyugat felé — de ha beleélem magam az ellenvéleményekbe, feltéve, de meg nem engedve —, délről észak felé tartott —, nyilvánvaló, hogy Fehéregyháza az Árpádforrástól délkeletre, vagy — a feltevések szerint — délre esett. Most már nagyon fontos a szemtanú Mátyás király levele IV. Sixtus pápához 1480-ban, amelyből nyilvánvaló, hogy a hegyen, de a hegy lábán sem, Fehéregyháza nem állott, mert in campo — a mezőn állónak mondja, pedig oda esett volna, ha délről közeledtek volna a határjárók az Árpád-forrás felé. Tehát a mai Bécsi-út mellett nem állhatott, mert hegylábra került volna, — nem fölös, újabb bizonyíték ez is a mellett, hogy a Vörösváriutca volt az esztergomi út? Az amellett fekvő „cella trichora“ a mezőn állott. De még megemlítettük Túróczi László jezsuita adatát 1729-ből, aki még ez időben tudta Fehéregyháza helyét. A ma ismeretes összes oklevél, leírás és egyéb adatból nem meríthette helyszíni ismeretét, mert amazoknál részletesebb, határozottabb tudomása. Ő pedig azt mondja, hogy „haud longe vetere Buda ... propius montes, plano tamen in campo ..." —■ „igen közel Óbudához ... közelebb esően a hegyekhez, de mégis sík mezőn“ — állott Fehéregyháza. Kétségtelen az, hogy a téglagyári rom nem felelhet meg — még topográfiaiig sem — Fehéregyházának. De van-e szóba került rom, de még csak egyáltalán hely is, amelyik a fenti, Fehéregyházára vonatkozó adatoknak jobban megfelel, mint maga a „cella trichora“? (Folytatom.) Gatterer Ferenc