Magyarság, 1937. április (18. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-02 / 73. szám

L­L Pro*» Rangdibnrjj­ Pál dr. legutabb könyvet A fejfájások okai és gyógyításuk Ára csak P 3.— Bsszerezh­etS a „IYIpVvarság“ btt­j-TOSZt&lyA-ban. Budapest, IV., Esuni-ut 6. 1937 április 2, péntek MAEHBSifi Hetven év óta nem volt ilyen esős március Budapesten A Meteorológai Intézet a márciusi időjárásról a következőket közli: Az idei március az eddigi feljegyzések szerint példátlan csapadékbőségével tűnt ki. Budapesten a hónap folyamán 155 milliméter csapadék hul­lott, 111 milliméterrel több mint a harmincéves átlag. Az elmúlt hetven év alatt Budapesten márciusban eddig a legnagyobb esőmennyiség az idei volt, második helyen áll 1881 márciusa 133 milliméterrel. A leesett csapadékmennyiség országszerte meghaladta az átlagot Csak az Alföld délkeleti szögletében maradt a csapadék­­mennyiség az átlag kétszerese alatt, az ország többi részén a márciusi átlagnak több mint két­szerese, a Dunántúl legnagyobb részén több mint háromszorosa hullott le. Néhány helyen, így Pápán, Tatán az átlag ötszörösét is meg­közelítette a havi csapadékmennyiség. Pápán példá­ul 200 millim­éter esett, holott a sokévi átlag csak 41 milliméter. A csapadék legnagyobb része eső alakjában hullott, néhány napon azonban hó vagy havaseső is volt, 23-án pedig jég is esett. Budapesten az egész hónapban csak néhány napon át nem volt csapadék, a többi napot, legalább pár csepp eső hullott, három napon pedig a napi esőmennyiség a 20 millimétert is meghaladta. Az időjárás Buda­pesten rendkívül borús volt, mindössze kilenc­venöt órán át sütött a nap, holott a napi átlag 132 óra, így 28 százalékos hiány mutatkozott. A hőmérséklet havi középértéke Budapesten 7.7 fok volt, másfél fokkal melegebb, mint a harmincéves átlag. A legnagyobb felmelegedést, 21 fokot, 20-án észlelték, a legalacsonyabb hő­mérséklet 17-én állott be 0.9 fokkal. Gyenge talajmenti fagy is előfordult. A rendkívül csapadékos, enyhe időjárást a déli származású enyhe és párás légtömegek meg-megújuló beáramlása hozta magával; az északi hidegebb légtömegeket elválasztó határ­vonal állandóan, hazánk felett vagy a­ közelben vesztegelt és a hidegebb levegőre felsikló enyhe, páradús légtömegekből hullott a rendkívüli mennyiségű csapadék. A villamosjegy bemutatóra szólő­jegy és másra át­ruházható Elvi jelentőségű bírói ítélet érde­kes indokolása Elvi jelentőségű ítéletet hozott csütörtökön Gamberszky Guidó dr. büntetőtörvényszéki egyesbíró egy jegycsalási bűnügyben. Kul­csár Mihály 70 éves, kétgyermekes asztalos volt a vádlott, aki már többször volt csalásért büntetve. A vád szerint a Bank­ utca sarkán fölvett a földről egy használt villamosjegyet, majd elment a Berlini­ térre és ott fölszállt egy C-jelzésű villamoskocsira. Nyomon kö­vette őt két polgári ruhás villamosjegyellenőr, akik a kocsi elindulása után kérték tőle a jegyet. Kulcsár megmutatta a használt át­szállójegyet s amikor az ellenőrök megálla­pították, hogy az már kezelve van, nyomban kijelentette, hogy hajlandó újat váltani, az ellenőrök azonban igazolásra szólították föl és átadták a rendőrnek. Kulcsár Mihály kihallgatása során tagadta bűnösségét. Előadta, hogy az 5-ös jelzésű villamoson jött az Üllői­ útról a Berlini­ tér felé. A Bank­ utcánál leszállt, de közben eszébe jutott, hogy még dolga van Újpesten. Visszament arra a helyre, ahol leszálláskor a jegyét eldobta és megkereste a többi eldo­bott jegy között. A még érvényes jeggyel szállt azután föl a Berlini­ téren 1 C-jelzésű villamosra. Nem akarta megkárosítani a Beszkárt, saját, még érvényes jegyével akarta útját folytatni. A törvényszék ítéletében fölmentette Kulcsár Mihályt az ellene emelt vád alól. Az érdekes indokolás szerint a törvény­szék nem is tette vizsgálat tárgyává a vád­lott védekezését. Figyelemmel arra, hogy a villamosjegy ,,bemutatóra szóló jegy", annak jogi természetével ellenkezik, hogy a villa­mostársaság egyoldalúan kikösse, hogy az másra át nem ruházható. Feltéve, hogy a jegy ára ki volt fizetve, az egy órán belüli utazásra érvénnyel bírt, bárki is veszi igénybe, mert ebből senkire kár nem háram­lik. A fölmentő ítélet ellen Kesztler Ede dr. ügyészségi alelnök föllebbezést jelentett be és így az ügy az Ítélőtábla elé kerül. Szent István azonban nem alapította Fehéregyházát és a nagy méret a pré­postsági templomra áll, de nem Fehéregyházára Élesen megkülönböztetett két templombról esik itt szó: Fehéregyházáról és az óbudai prépostság templomáról. Az óbudai Fehér­egyházára vonatkoztatva téves Wenzel adata, mert a pécsváradi alapítólevél más, Pécsvá­­rad környékén állott Fehéregyházáról is. S így az alapítás éve és Szent István alapítása maga is nem vonatkoztatható óbudai Fehér­­egyházánkra. E ­ 1 J­­i Neumann M. Costüm Neumann-tól - comme il fairt costüm. Smoking facon­ egy-és kétsoros costümök P 45.­Sport costüm „ 45.- ; Cheviot costüm smoking faconban „ 60.­ Budapest IV. Múzeum-Körút 1. ­ Van-e még Fehéregyháza „probléma"? III. Kicsi-e a cella trichora — Fehéregyházának ? Két ellenvéleménynek is alkotja egyik sar­kalatos kiinduló pontját a cella trichora ki­csi volta ahhoz, hogy — azok szerint — Fehéregyháza romjának megfelelhessen. A cella trichora három félköríves karéjjal záródó, lóherelevél alaprajzú kis kápolna, 9­ 9 méter legnagyobb belső hosszúsággal és szélességgel és 54,2 négyszögméter terü­lettel. Itt említem meg, hogy III. Béla királyunk két éve kiásott esztergomi királyi kápolnája is csak 72 m² területű, tehát másfélszeres nagyságú. Igaz, hogy ez a királyi udvar házi kápolnája volt csak valószínűleg. A soproni Szent Mihály-templom mellett a XIII. szá­zad végéről fennmaradt Szent Jakab-kápolna csak 44 m. alapterületű­, igaz viszont, ezt csak temetői kápolnának mondják. De a kö­zépkori templomok között igen gyakran egé­szen kis méretűeket találunk. A zsámbéki premontrei templom, amely magasságával és két tornyával, méreteiben is nagyszerű be­nyomást kelt, csak 180 mm alapterületű és nem is éri el a cella trichora négyszeres te­rületét. A Garády Sándor kiásta Hidegkuti­­nti Nyéki-templomrom csak 77.5 m* alap­területű és az alapfalak szerint egy korábbi állapotában még ennél is kisebb volt. Az osz­trák területen feltárt ennsi templomroma, a lauriacumi ókeresztény templom is csak 132.5 m* területű, alig két és félszerese a mi cella trichoránknak. Ha a mai templomépitési szabályokat al­kalmaznék reá, úgy csak 175 lélekszámú kis lakótelep térszükségletének felelhetne meg, mert ma a lakosság kétharmad részét szá­mítjuk tizennégy éven felülieknek, egy ötö­dét valamilyen módon elfoglaltnak s egyhar­­madát betegnek s csak a megmaradó lélek­­számra biztosítunk ülőhelyet. Fehéregyh­ázáról oklevelek 1269 óta Má­tyás király koráig állandóan mint plébániá­ról emlékeznek meg. De Banaföld plébániá­­aként szerepel, amely a cella trichora helye és az Árpádforrás között és körüli területen fekvő — Óbuda lakott részétől különálló —, nyilvánvalólag csekély lakosságú telep volt. Már 1298-ban felpanaszolja egy oklevél, hogy egy perben, amely a fehéregyházai ti­zed miatt az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között keletkezett, az idézést nem a kanonoknak kézbesítették, hanem: „in loco quasi deserto, ubi nullorum sunt habitacula, sed solius presbiteri quasi hermeticam du­­centis et agentis et d­ii citationes huiusmodi in causis minimis non in magnis secundum arbitrium admit­untur" — (Bártfai Szabó: Óbuda egyházi intézményei, 60. 1.) — „majd­nem elhagyott helyen, ahol senki másnak nincsen lakóháza csak egyedül, mintegy re­meteségben élő főlelkésznek s ennek sem a nagy pörök szokása szerinti módon kézbesí­tették az idézést, hanem mintha csak kis ügy­ről esnék szó.“ Ez a leírás Fehéregyháza körzetére vonat­kozik kétségen kivül és ezidőben Óbuda e részének lakatlanságáról hiteles felvilágosí­tással szolgál. De még nem írja Mátyás király 1480-ban is Fehéregyházáról: „En olim parochia erat, nunc longa desvetudine mutata locorum facie in campo sub montibus sola eminet, retinuit tam­en plebanie nomen et destituta parochia­­norum copia fere deserta facet, nisi quod con­­cursus ad eam­ frequens ex devocione habetur... plebanus ... ecclesia illa tanquam medica et inutili conterapta, neque residentiam in eius date facit, ..." (Eggerer: Fragmen panis corvi. I. 254.) — „Régen plébánia volt, most már régóta az elköltözés miatt megváltozván a hely környezete, a mezőn, a hegyek alján, egyedül áll; mégis megtartotta plébánia ne­vét, de minthogy plébánosai elszegényedtek, majdnem csupaszon áll, hacsak bucsujárók nem keresik fel. ... a plébános ... azt a templomot mint nagyon szerényét és cse­kélyre értékeltet n nem érdemesíti arra, hogy székhelyéül válassza,... “ És nem mondja ugyancsak Mátyás király ezeknek ellenére 1483-ban, hogy a kápolnát újjáalakítani és bővíteni: „reficere et ampli­­are" szándékozik. (Veszpr. Püspöks. Rom. Okit. III. 285—286.) — Lakatlan helyen ugyan minek, ha nem volt nagyon kicsiny. Ha csak pusztán az építmény nevét tekint­jük, az egyszer-kétszer aedes, többször tem­­lum, még gyakrabban ecclesia, de majdnem rendszerint capella néven emlittetik. Az aedes szó pedig általában szobát, házat, templomot, egyházat, imaházat, de különö­sen cellát, kápolnát jelent, már pedig Fehér­egyházát még 1529-ben is még evvel a szóval jelölik meg (visszatérünk erre az adatra a régy); a templom és az ecclesia minden egy­házra alkalmazható volt, különösebbet nem mond, de a capella nyilvánvalóig kis tem­plom, különösen akkor, ha az plébánia, de perdöntő, már fölös bizonyítékként idézzük a szemtanú és műveit, tudatos stiliszta Bon­­finit, aki Fehéregyházát secellum-nak mondja Mátyás király halála után is még. Ez pedig nyilvánvalóig csak kápolnácska. Felvetem a kérdést, ha bárhol a környé­ken nagy templomot ásnánk ki, megfelel­­hetne-e az, az oklevelek és egyéb írott adatok Fehéregyházának? Nem éppen szükségszerű­­leg a kicsisége a legnagyobb bizonyíték arra, hogy valóban Fehéregyháza a cella trichora? Fehéregyházát összeté­vesztik az óbudai prépost­­sággal Nyilvánvaló e pontban, hogy a cella tri­­ch­orát kicsinylők összetévesztették Fehéregy­házát az óbudai prépostság templomával. Ar­ról írja a szemtanú franzanus Mátyás király korában: „In illa Veteri Buda, que vicatim hadie habitatur, basilica quedam est edificiis opereque atque artificio superbo, digna pro­­fecto, que non in ille loco, pone deserto, sed in quavis egregia urbe fuisset erecta.“ — „Ebben az Óbudában, amelyet ma falusze­­rüen laknak van egy remek kivitelű és mű­vészi építményű bazilika, valóban méltó arra, nemhogy ezen a majdnem elhagyott helyen, hanem bármely kiváló városban építtetett volna fel.“ Ugyanennek történelméről más helyen mondja ugyanő: „Apud Budám veterem ... (Sanctus Stephanus) ... struere coepit am­­plissimam Basilicam et et conjunctum coeno­­bium in honorem Principium Apostolomus Beatonim Petri et Pauli." (Epitome Rerum Ungaricarum, 1765. 591.) — „Óbudán Szent István Szent Péter és Pál apostolok tisztele­tére igen nagy bazilikát és vele kapcsolatos társas káptalant kezdett épiteni.“ Az evvel való összetévesztés kitűnik, ha Wenzel Gusztáv történetíró 1855-iki megál­lapításait összevetjük. „1015 körül Szent István király építteti itt (Óbudáról beszél) a „Kőld. szűz Mária" tisz­teletére azon templomot, melly fejérnek ne­veztetett, s mellyel Anonymus 52. fejezetében emlit Hogy az már 1015-ben készen állt, ki­tetszik a pécsváradi apátság ezen évben ki­adott alapitó leveléből.“ „1022. Sz. István alapítja sz. Péter és Pál apostolok tiszteletére a hires ó-budai pré­­postságot és templomot, melly később egy­szerűen csak budai prépostságnak nevezte­tett. A pozsonyi nagyobb krónika azt mondja: „Sanctus Stephanus de thesauro Kan (Kean, a meggyőzött bolgárok vezére) fundavit Ecc­­lesiam in honore apostolorum Petri et Pauli in Sicambria, sed perficere non potuit. Per­­fecit autem sanctus Rex Ladislaus.“ — „Szent István Kán kincseiből alapította szent Péter és Pál apostolok tiszteletére az egyhá­zat Óbudán, de befejezni nem tudta. Befe­jezte Szent László király.“ — (Budai Reges­iák. Magyar Történelmi Tár, I. 76.) A prépostságról oklevélbeli adat Szent László korából van 1093-ból, amikor a tem­plom már áll s így a krónikák adata, mint hagyománybeli adat, elfogadható. A kicsinységén kívül a „cella trichorá“-ról még az is meg volt említve, hogy topográ­­fiailag nem felel meg Fehéregyházának. A pontos helye esik össze igazolásunk szerint Fehéregyháza helyével, — mennyivel keve­sebbet kiván meg a topográfiai megfelelés. Vizsgáljuk meg ebből a szemszögből az ada­tokat. Az Anonymus említette kis patak forrása, — ma már kétségbevonhatatlanul —, a volt Radl-malom, ma Árpád-malom forrása. Az ubi etiam — „ugyanott“ — közelesést, kö­­zelfekvést jelent, de mindenesetre, megenged körülbelül ötszázötven méter távolságot,­­ amennyire a valóságban esik a ,,cera tri­chora“. Gondoljunk csak arra, milyen kicsi­nek tűnik, ez a távolság beépítetlen, szabad terepen álló kápolnája. A hegylábtól számítva a legrövidebb tá­t­volság a „cella trichorá"-ig csak 400 méter, mert a forrás kissé oldalt is esik. Nyilván­való, hogy az adatok in radicibus montium —hegyek aljában kifejezése, a szőlők aljá­ban kifejezés, a rája való alkalmazásban semmi kívánni valót nem hagy hátra. Tudjuk azt is, mégpedig három határjá­rási jegyzőkönyvből, hogy a határjárók előbb haladtak el Fehéregyháza közelében, mielőtt az Árpád-forráshoz értek. Haladási irányuk pedig délkeletről északnyugat felé — de ha beleélem magam az ellenvéleményekbe, fel­téve, de meg nem engedve —, délről észak felé tartott —, nyilvánvaló, hogy Fehéregy­háza az Árpádforrástól délkeletre, vagy — a feltevések szerint — délre esett. Most már nagyon fontos a szemtanú Mátyás király le­vele IV. Sixtus pápához 1480-ban, amelyből nyilvánvaló, hogy a hegyen, de a hegy lá­­bán sem, Fehéregyháza nem állott, mert in campo — a mezőn állónak mondja, pedig oda esett volna, ha délről közeledtek volna a határjárók az Árpád-forrás felé. Tehát a mai Bécsi-út mellett nem állhatott, mert hegylábra került volna, — nem fölös, újabb bizonyíték ez is a mellett, hogy a Vörösvári­­utca volt az esztergomi út? Az amellett fekvő „cella trichora“ a mezőn állott. De még megemlítettük Túróczi László je­zsuita adatát 1729-ből, aki még ez időben tudta Fehéregyháza helyét. A ma ismeretes összes oklevél, leírás és egyéb adatból nem meríthette helyszíni ismeretét, mert ama­zoknál részletesebb, határozottabb tudomása. Ő pedig azt mondja, hogy „haud longe ve­­tere Buda ... propius montes, plano tam­en in campo ..." —■ „igen közel Óbudához ... közelebb esően a hegyekhez, de mégis sík mezőn“ — állott Fehéregyháza. Kétségtelen az, hogy a téglagyári rom nem felelhet meg — még topográfiaiig sem — Fehéregyházának. De van-e szóba került rom, de még csak egyáltalán hely is, amelyik a fenti, Fehér­­egyházára vonatkozó adatoknak jobban meg­felel, mint maga a „cella trichora“? (Folytatom.) Gatterer Ferenc

Next