Magyarság, 1937. augusztus (18. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

1937 augusztus 1, vasárnap SWIGHBSK­. Chamberlain Grandi nagykövet útján levelet küldött Mussolinihoz .Anglia és Olaszország érdekei között nincsen ellentét — A spanyol válságból az olasz-angol megegyezés hozhatja meg a kiutat — Az olasz sajtó kedvezően ír Anglia magatartásáról A londoni bizottságban elszigetelten állott a szovjet Károly Király hazatérése után a Tatarescu-kormány lemondását várják A SPANYOL BENEM AVATKOZÁSI egyez­mény még érvényben van, de az európai fő­városokban már nem jósolnak neki hosszú életet. A péntek délutáni ülés legérdekesebb pontját még nem derítették föl egészen. A bizottságban ugyanis, miután a szovjet szembehelyezkedett az egész művelt világgal, hogy az egyhangúsághoz kötött bizottságban megtorpedózza az angol megoldási tervet, akkor az angol kormány képviselője újabb mentőkísérletet tett. Kijelentette, hogy a ha­talmak (értsd: Németország, Olaszország, Franciaország és Anglia) annak ellenére, hogy a szovjet nem hajlandó hozzájárulni Franco hadviselői jogának elismeréséhez, mégis állapítsanak meg egy időpontot az an­gol javaslat megvalósítására, tehát arra, hogy mikorra tervezi a tö­bbi hatalom akár a szovjet nélkül is a Spanyolországban har­coló idegenek elszállításának megkezdését és Franco hadviselő jogának megadását. Egy pillanatig úgy látszott, hogy Anglia a szov­jetet félretolva, mégis lehetővé teszi az angol terv két lényeges pontjának, a csapatok el­szállításának és a hadviselői jog elismerésé­nek megvalósítását. Ha ezt a javaslatot a többi hatalom elfogadta volna, akkor a szov­jet most kipellengérezve és elszigetelten állna Európában s a többi négy nagyhata­lom, Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország most folytathatná az eszme­cserét arról, hogy miképpen valósítják meg ők maguk az angol megoldási tervet. Ehelyett azonban az történt, hogy Németország és Olaszország ezt az angol indítványt elutasí­totta. A szovjet persze örömmel látja a dolgok ilyen fordulását. A német—olasz álláspont mellett azt lehet fölhozni, hogy tartani lehetett attól: ha csak a két nyugati és két középeurópai nagyhatalom egyezik meg egymással Spa­nyolországban, akkor a szovjet kijátszhatja ezt a megállapodást, amelyben ő maga nem vesz részt. Az angolok viszont arra hivatkozhatnak, hogy egyfelől: a külvilág eddig sem bízott sokat a szovjet ígéretében, másfelől pedig: a négy nyugat- és középeurópai nagyhatalom megtalálhatta volna a módját annak, hogyan zárja ki a szovjet beavatkozásának lehetősé­gét. Vagy legalább is kísérletet kellett volna tenni arra, hogy a szovjetet a londoni bizott­ságban és a spanyol határok ellenőrzésében is gyakorlatilag izolálják. Az angolok leg­utolsó mentőjavaslata mögött egész nyilván­valóban ez a szándék állott s ezt utasították el péntek délután a londoni bizottság ülésén. Ezek után senki sem látja a kiutat a spa­nyol válságból. Legfeljebb azzal vigasztal­hatjuk magunkat, hogy a világsajtó még nem parentálja el végképp a be nemavatkozási egyezményt. Ha ugyanis ez az egyezmény kimúlnék, akkor olyan nyílt beavatkozásra kerülne sor a spanyol polgárháború két résztvevője javára, hogy abból könnyen súlyos konfliktusok támadhatnak a többi nagyhatalom között is. Ha a dolgok ilyen rosszra fordulnának, akkor csak egy reményünk lehetne. Az, hogy közben Anglia és Olaszország megegyezik egymással és ezen a kerülő uton vetnek véget a spanyol drámának olyképpen, hogy a négy nyugati és középeurópai hatalom előre megegyezik egymással: győzelemhez segítik Francót, de elvágják azokat a szála­kat, amelyek Franco győzelme után német— olasz—spanyol háromszöghöz vezetnének. ■* AZ OLASZ—ANGOL KÖZELEDÉS egyéb­ként tovább halad az útján. Az olasz sajtó a londoni spanyol be nem avatkozási bizottság pénteki ülésével kapcsolatban nemcsak a szovjetet, hanem Franciaországot is támadja, ugyanakkor azonban Angliáról kedvezően ír. Ezzel egyidejűen pedig az olasz kormány el­kobzott egy élclapot, mert az hangverset kö­zölt Eden külügyminiszterrel. Ugyanakkor Londonból és Rómából egy­aránt azt jelentik, hogy Chamberlain angol miniszterelnök Grandi londoni olasz nagy­követnek levelet nyújtott át, amelyet az an­gol miniszterelnök Mussolinihoz intéz. Az angol külügyminisztériumban ezt a hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolják. Rómá­ban pedig úgy tudják, hogy a levelet a Duce már kézhez is kapta. Késő éjszaka a Reuter-iroda római tudó­sítója megerősítette a hírt, hogy az olasz külügyi hivatalba szombaton megérkezett Chamberlain angol miniszterelnök személyi jellegű levele Mussolini részére. A levelet haladéktalanul továbbították a Riminiben tartózkodó olasz kormányfőnek. A levél szövegét hivatalosan még nem tették közzé. Jól értesült körökben ú­gy tud­ják, hogy Chamberlain miniszterelnök a le­vélben nem tesz újabb indítványokat, hanem csupán még egyszer hangoztatja azokat a külpolitikai irányelveket, amelyeknek alap­ján ez év januárjában létrejött az angol— olasz Földközi-tengeri egyezmény. A továb­biakban — mondják a londoni laptudósítá­­sok — Chamberlain megállapítja, hogy az angol és az olasz érdekek között nincsen ellentét. Mindkét államnak az a törekvése, hogy a spanyol viszály belviszály maradjon és az európai háborút elkerüljék. Grandi egyébként nemsokára Rómába uta­zik, hogy Mussolininak beszámoljon a leg­utóbbi londoni angol—olasz tárgyalásról. Berlin és a német sajtó örömmel üdvözli az Olaszország és Anglia között tapasztalható közeledést. A lapok hangoztatják, hogy a két állam kibékülése és együttműködése nem csupán a közvetlenül érdekelt Földközi-ten­geri államoknak, de az egész világ békéjének is beláthatatlan értékű biztosítéka lehet. * A LONDONI BIZOTTSÁG pénteki ülését mindenütt nagyon pesszimisztikusan kom­mentálják. A londoni Times szerint a kilátások „nem reményteljesek“. A Daily Telegraph azt mondja, hogy a szovjet a be nem avatkozási egyezményt a teljes összeomlás elé állította. Érdekes, hogy a szocialista Daily Herald is erősen kritizálja a szovjetet. A Völkischer Beobachter ezt a megjegyzést fűzi londoni tudósításához: A német kor­mány valóban hajlandó az angol terv végre­hajtásához mindenképpen segédkezet nyúj­tani, azonban csak azzal a kikötéssel, hogy a szovjet kormány biztosítékokat ad arra vo­natkozóan, hogy megváltoztatja mostani ál­láspontját. A vita minden folytatása külön­ben teljesen esztelen lenne. A bizottság min­den terve, beleértve a legutóbbi angol köz­vetítő indítványokat is, csődöt mondott és halottnak tekinthető. Huszonhat nemzet hozzájárult az angol terv alapvető elveihez, csak a szovjet volt az, amely elvetette ezeket az elveket. Tekintettel arra, hogy a Dar­danellákon állandó nagyszámú szovjet hajó halad át Spanyolország felé, megállapított ténynek vehető, hogy igen élénk törvény­­ellenes fegyverkereskedelem folyik a szovjet Fekete-tengeri kikötői és a köztársasági spa­nyol kikötők között. A Berliner Börsenzeitung igen kétségesnek mondja, hogy a be nem avatkozási bizottság túl tudja-e élni „az orosz tőrdöfést“. A Deutsche Diplomatisch-Politische Korres­pondenz a szovjetorosz nagykövet kijelenté­seivel kapcsolatban azt írja, Szovjetorosz­­ország törekvése nyilvánvalóan arra irá­nyul, hogy a be nem avatkozás gyakorlati és hathatós végrehajtását általánosságban meg­akadályozza. Senki sem adhatja magát át annak az ábrándnak, hogy a szovjet szabo­­tázskísérletnek nincsen jelentősége és hogy ez a tény következményeivel együtt lényeg­telen a be nem avatkozás további alkalmazá­sának szempontjából. A Giornale d’Italia, foglalkozva a be nem­avatkozási bizottság legutóbbi ülésével, meg­állapítja, hogy a bizottság ülésén lejátszódott jelenetek világosan bizonyítják Francia­­országnak és Szovjetoroszországnak azt az elhatározott szándékát, hogy megtorpedózza az angol javaslatot. A hadviselői jogok el­ismerése a nemzetközi jog értelmében egyen­értékű a semlegességgel. A Temps is beismeri, hogy a be nem avatko­zási politika végleges kudarcának veszélye fenyeget. Diplomáciai körök vélekedése sze­rint Majszki szovjetdelegátus súlyos taktikai hibát követett el s úgy látszik, „műszaki­­hiba“ áldozata lett, amely őt magát hozta a legsúlyosabb helyzetbe. A francia sajtó hangjai közül említésre­­méltó a Petit Parisien véleménye: Szovjetoroszország visszautasító válaszá­val elősegíti, hogy Olaszország és Német­ország a szovjetre hárítsa a brit terv esetle­ges kudarcát. Az Epoque így ír: A brit kor­mány mindent megtesz a béke érdekében. Ezért közeledik Olaszországhoz és még azt is megkísérli, hogy Németországot vissza­vezesse a demokrata államok körébe. * ROMÁNIÁBAN KORMÁNYVÁLSÁGRÓL beszélnek. A bukaresti lapok most azt írják, hogy a kormány közvetlenül a király haza­térése után lemond még augusztus havában. Az új választásokat legkésőbb október 15-éig megtartják. Az Epoca című lap szerint szep­tember elsején Romániának már más kor­mánya lesz. Beavatott politikai körök szerint a kor­mányváltozás után a belügyminisztérium szervezetében is változás áll be, amennyiben a rendőrséget, a szigurancát és a csendőrsé­­get egy újonnan létesítendő rendőrminiszté­­rium hatáskörébe sorozzák. A lapok azt az értesülésüket is köztik, hogy a miniszterelnök felkérte a kormány tagjait, ne hagyják el egyelőre Bukarestet, mert fontos politikai döntések állanak kü­szöbön. "* A KÜLPOLITIKA EGYÉB HÍREI: Chamberlain miniszterelnök szombaton megkezdte nyári szabadságát. Lipót belga király sajátkezűleg írt levele kíséretében megküldötte Mussolininak a Van Zeeland belga miniszterelnök által kidolgo­zott világgazdasági tervezetét. Ciano gróf olasz külügyminiszter pénte­ken este Ducsics Jován távozó délszláv követ tiszteletére vacsorát adott. Ennek során Ciano gróf külügyminiszter meleg szavak­kal méltatta Ducsics követnek az olasz— délszláv barátság megerősödése érdekében folytatott értékes közreműködését. Ducsics követ válaszában nagy elismeréssel szólt Mussoliniról és a fasiszta olasz birodalom­ról. A lapok jelentései szerint Görögország az angol hajógyárakban két torpedórombolót rendelt meg. A torpedórombolók jövő év tavaszán készülnek el. A jövő évben ugyan­ilyen mintájú két másik torpedórombolót is készítenek. Csicsibu herceg, a japán császár fivére, háromheti tartózkodás után Svájcból Hol­landiába utazott. A herceg később Párisba is ellátogat. A kincstári hivatal közlése szerint az Egye­sült Államok állami adósságainak összege július 28-áig további ötvenmillió dollárral növekedett. A bankjegyforgalom 36.708 mil­lió dollárral új magassági rekordot ért el. A cikk ezután részletesen ismerteti Ma­gyarország háború utáni alkotmányos fejlő­dését, valamint a kormányzói jogkörr­ől szóló törvényt. Ugyancsak ismerteti a cikk magyar illetékes körök és a­ magyar sajtó tájékoztatásai alapján a hátralevő két alkot­mányjogi javaslatot. Ennek az egész alkot­mányjogi folyamatnak az eredménye az lesz — írja végül a Vatikán lapja, hogy Magyar­­országon megerősödik az államfői hatalom, de ugyanakkor demokratizálódik az ország törvényhozó szerve. Hétfőn reggel 7 órakor kezdődik a IV., Szervita-tér 4. VI., Király-utca 2. (Anfter-palota) 900 tavaszi és észt modellköpeny. Kosztom­os ruha olcsó vására! Az idényből visszamaradt kabátaimat és ruháimat vevőim kívánságára, nem egy tétel­­ben adom el, hanem ugyanolyan olcsó árakon, ezidén is darabonkint árusítom ki Tisztagyapjú bélelt és doublé kabát ............................... 59.—, 49.—, 3S#.-— Teveszőr«szertt angol ragián........... ............................................................... ®®'“" Impregnált és covercoats angol ragian •»♦««*•••••••• 69.-, 59.-, *5-— la modell-klopeny fekete és színéé ......................... 69.—, 59.—, 49.—, 30.— la modell-kosztttmttk .................................................. 59.—, 49.—, 39.—, 29.— Délelőtti, délutáni és eső­ruhák ........................... 59.-, 26.-, 21.-, 13-50 BREITFELD SZŰCS IV., VÁCI­ UTCA 14. A közjogi törvények megszilárdítják Magyarország belpolitikai helyzetét — í­ja az Osservatore Romano Rómából jelentik. Az Osservatore Romano legutóbbi vezércikkét Magyarország alkot­mányos fejlődésének szenteli. Azok a fontos törvények — írja bevezetőül —, amelyeket a magyar képviselőház és felsőház legutóbb megszavazott, Magyarország alkotmányos életének jelentékeny megerősödésére irá­nyulnak. A mostani alkotmányos fejlődés a megszilárdulás és az egyensúly jegyében áll. Shvoy püspök tízéves jubileuma Augusztus 1-én, vasárnap van 10. évfor­dulója annak, hogy az 1927 június 20-án székesfehérvári püspökké kinevezett Shvoy Lajost, aki addig budapesti plébános és a Regnum Marianum házfőnöke volt, Orsenigo Cesare c. érsek, apostoli nuncius Budapes­ten, a Szent István bazilikában püspökké szentelte. Az új püspök felszentelése után egy héttel, 1927 augusztus 8-án foglalta el püspöki székét, mint a székesfehérvári me­­gyéspüspökök sorában a tizenhatodik fő­­pásztor. Shvoy püspököt, aki amerikai pro­paganda útjának befejezése után éppen e napokban száll hajóra, hogy visszatérjen hazájába, augusztus 18-án, hazaérkezésekor fogják papjai és hívei a jubileum alkalmá­ból üdvözölni. A visszatérő főpásztor első ténykedése lesz a restauránt püspöki székes­­egyház felszentelése augusztus 19-én, majd az egyházközségek központi tanácsának ülé­sén fog elnökölni és ezt az alkalmat ragad­ják meg a hívek főpásztoruk ünneplésére. 3 „Izsák“ méhviasz- Rét Ur heeresztő, 1 doboz, 1 , kg-os.. .. K „Izsák" parkettpeszta 1 doboz, . kg-os .... % „Izsák“ cipőkrém 1 darab 2-es ............... Isti Ciár 1.24­­.78­­.36 Kérje új mosószappan minőségeinket S „Izsák“ fámtisztító 6-ás. 1 üveg ................ „Izsák“ rovarirtó 1 üveg,1 ,,,-es............... „Izsák“ kályhaezüst mm, 1 üveg, 1,0 gr-os és fióküzlet. — Arak budapest tokjainkban értendők

Next