Magyarság, 1940. július (21. évfolyam, 141-166. szám)
1940-07-02 / 141. szám
1B Monalni BeszÜnletiH. a liMai Horlátozzák az autolmsztornatinai KIADÓTULAJDONOS MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT. ♦ A MAGYAR FELELŐS SZERKESZTŐ, elnök-vezérigazgató, MFWÍZ FTI ( 7 OfIA I(TA M. RATTKAY R. KALMAN FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : NtMit II ) tULIA i) I & TSJ. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR CS. MOZGALOM NAPILAPJA ' JB | FARKAS ISTVÁN Budapest, 1940 XXL évfolyam Július 2. Kedd -----T^M— ^rr^y 141 (5615.) szám Németország sem katonai, sem politikai ígéretet nem tett Romániának Római jelentés szerint a magyar katonai intézkedések csak óvatossági rendszabályok Ütközet az olasz és az angol földközitengeri flotta között . A balkáni kérdés. A nyugati front tűzszünete mellett a világérdeklődés harmadnapja a Balkán felé, helyesebben Románia felé fordult. Két napja tart a szovjet csapatok bevonulása Bukovina északi felébe, illetve Besszarábiába. Amint várni lehetett, Románia nem maradhatott ki abból az általános európai rendezésből, amelyet a két nagy tengelyhatalom kezdeményezett és a nagyobb erő jogán a múlt év ősze óta rohamléptekben meg is valósít. Ez a világháború előtti, kicsi balkáni állam, amelyet három oldalról övezett három olyan nemzet, amelyekkel húsz év óta nem tudta helyreállítani a jó szomszédi viszonyt, — Magyarország, Bulgária, és a Szovjet birodalom, — ez a páriskörnyéki békékkel mértéktelenül nagyranövesztett balkáni állam, most viseli a következményeit annak, hogy egyik legfőbb haszonélvezője volt a páriskörnyéki békediktátumnak. A tengelyhatalmak állásfoglalása, Románia kérdésében világos és nyílt: elismerik Magyarország és Bulgária jogos igényeit Romániával szemben. Berlin és Róma összhangja e kérdésben teljes. Érthető azonban az, hogy a kettejük döntő jelentőségű harca, amely most van kibontakozófélben a brit világbirodalommal szemben, s számukra kívánatossá teszi a délkeleteurópai váratlan konfliktusnak a lehetőségek szerinti békés, illetve vér nélküli likvidálását. -***: Az a körülmény, hogy Románia ellenállás nélkül engedi át most Bukovina északi részét és Besszarábiát az előre nyomuló szovjet seregeknek, arra mutat, hogy Románia átérezte a történelmi pillanat nehéz és veszedelmes voltát és az önkéntes visszavonulás jele annak, hogy csak hirdette húsz évig az utolsó emberig való harcot. Zavarólag hat ezekben az órákban az, hogy Romániából súlyos belső zavargások híre érkezik. Két fontról indulnak ezek a zavargások: egyrészt megmozdultak a túlzó soviniszta elemek, másrészt a földalatti kommunista szervezetek bújtak egyszerre a napfényre és provokáltak összeütközéseket a katonasággal és a rendfenntartó egyéb alakulatokkal. A tömeghangulat mindenkor kormányozhatatlan és kiszámíthatatlan. Az ilyen nehéz, roppanásos órákban válik el az, hogy szilárd alapokon nyugodott-e egy állam belső rendje, avagy csak frázisokon? A kilengések azt mutatják, hogy sok gyúanyag gyűlt fel Romániában és ezeknek a robbanása túlnagy tüzet idézhet, olyan méretűt, amelynek eloltása nehéz feladat lesz. Jellemző az, hogy Anglia, amelyet pedig Romániával szemben kötelez a segélynyújtási egyezmény, hallgat. De jelentkezett a Daily Mail és azt a tanácsot adja Romániának, hogy nemcsak a szovjettel szemben legyen észszerűleg engedékeny, hanem érezze át teljes egészében az idők parancsát. így redukálódott tehát a segélynyújtás egyszerű jótanáccsá. De csakugyan jótanács, — talán éppen ezért nem hallgatnak majd arra... — Jugoszlávia. Cvetkovics, a jugoszláv miniszterelnök bejelentette a fasiszta társadalmi szerkezetre való áttérést. Igaz ugyan,hogy a munkáskamarák felállítása még nem jelenti a fasiszta ideológia valóraváltását, de e jugoszláv politikai fordulat mindenesetre jele annak, hogy délszláv szomszédunk megérezte az idők útmutatását, és igyekszik alkalmazkodni ahhoz. A román kérdésben Jugoszlávia álláspontja korrekt, kívül óhajt maradni a konfliktuson. I I I A nyugati front. Tűzszünet az északnyugati fronton. Lélegzetvétel és felkészülés. Nem kétséges az, hogy a néhány napos szélcsendet a villámgyors ütés fogja követni, úgy ahogy ez történt a tavaszi offenzíva megkezdése óta. A Berliner Börsenzeitung vasárnapi számában érdekes katonai eszmefuttatás jelent meg a várható fejleményekről: a támadás Bretagnétól Norvégiáig egyszerre fog megindulni ezen az óriási fronton. Egy pillantás a térképre, és máris látjuk szemeink előtt kibontakozni az óriási támadás méreteit: Anglia déli, délkeleti és keleti partjait fogja érni teljes hosszában ez a nagyszabású támadás, amely talán már csak órák kérdése. A fokozott német légi tevékenység arra vall, hogy a támadás küszöbön áll. A német légitámadások rendszerességre vallanak, mert egyre mélyebben nyúlnak bele az angol szárazföldbe. m 1—már London. Kerülő úton érdekes hírek érkeztek semleges területen át Berlinbe, amire számítani lehetett, — megkezdődött a politikai front kettévállása, — egyelőre még csak halvány körvonalakban. Szembekerült egymással a háborút mindenáron folytatni akaró munkásság és a liberális tábor az angol üzletvilággal és a felsőbb rétegekkel, amelyek állítólag tapogatództak is, magánúton, egy gyors béke lehetősége irányában. Ebből tisztán látszik, hogy a kialakuló front világnézeti jellegű: a baloldali szocialista munkásság és a demokrácia, amelyek egyformán világnézeti ellenségei a totális győztes hatalmaknak, kerülnek szembe, nem ugyan a jobboldali fronttal, mert ilyen nincs ez időszerint Angliában, de szembekerülnek mint háborút ellenző oldallal. A hadihelyzet mai állása mellett alig van jelentősége a „békeapostol” Chamberlain vasárnapi lázító rádióbeszédének, amelyben bejelentette, hogy Anglia egész erejével támadásba megy át — a győzelemig akar harcolni. Ezt a támadást Chamberlain a norvég akció másodnapján egyszer már bejelentette. A bejelentés megismétlése nem teszi azt ijesztőbbé... Kútmérgezés azt állítani, hogy Németország Romániának politikai, vagy katonai ígéretet tett Amerikai sajtóorgánumoknak azokat a híradásait, amelyek szerint Németország bizonyos politikai, illetve katonai jellegű ígéreteket tett volna Romániának, illetékes német helyen kútmérgezésnek nevezik. Ezek az állítások nélkülöznek minden reálpolitikaiértelmet és a legcsekélyebb mértékben sem felelnek meg a délkeleteurópai viszonyoknak. Érdemben felesleges is foglalkozni a híresztelésekkel. Németország szempontjából csak az érdekes, hogy milyen lázas buzgalommal vetik magukat az amerikai hírügynökségek és újságok ezekre a dolgokra, ilyen módon idegességet és pánikhangulatot akarván előidézni a Balkánon, ahelyett, hogy a békés délkeleteurópai fejlődést segítenék elő. Az olasz politika célja az, hogy a viszály ne terjedjen ki a Balkánra Róma, július 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Olasz politikai körökben szombaton délben a következő nyilatkozatot tették a romániai eseményekkel kapcsolatban: Az olasz politika egyik legfőbb célja, amely egybeesik a tengelypolitika céljával is, az, hogy a viszály ne terjedjen ki a Balkánra. Ami az erdélyi és dobrudzsai kérdést illeti, e kérdések megoldását az olasz közvélemény mindig a legnagyobb rokonszenvvel követte. A jelenlegi kényes pillanatban azonban tanácsos elkerülni minden olyan megmozdulást, amely a háború kiterjesztéséhez vezethet. Az erdélyi és dobrudzsai kérdés a varseillesi szerződéssel kapcsolatos békeszerződések nyomán alakult ki és ezt a két kérdést feltétlenül meg kell oldani. A besszarábiai románok tömegesen menekülnek Erdélybe Bukarest, július 1. A Besszarábiából és Felső-Bukovinából tömegesen menekülő román lakosság mind nagyobb mennyiségben hatol be Erdélybe, ott keresvén menedéket Erdélyben — különösen a magyar lakosság körében — ez a körülmény meglehetős izgalmat okoz, mert attól tartanak, hogy az odamenekülő román lakosságot majd az ő telepeiken fogják elhelyezni. ÁRA: 10 FILLÉR Fontosabb időszerű ügyeket tárgyalt a minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai hétfőn délután fél hét órakor Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztere tanács fontosabb időszerű folyó ügyeket tárgyalt és este, 131. dem órakor ért végek A magyar katonai intézkedések csak óvatossági rendszabályok. Róma, július 1 A Magyar Távirati Iroda jelenti: ’Ék olasz sajtó a délkeleteurópai helyzet alakulásával kapcsolatban különösen kiemeli Magyarország nyugodt és felelősségteljes magatartását. A Corriere della Sera budapesti jelentése szerint Csáky István gróf külügyminiszter mindig is hangsúlyozta, hogy a magyar revizionizmus európai probléma, melyet az általános európai rendezés keretében kell megoldani. Magyarország követi a tengelyhatalmak tanácsait, mert bízik Mussoliniben és Hitlerben. A magyar kormánynak nincs szándékában eltérni a nemhadviselés politikájától és a magyar csapatokat csak óvatossági és védelmi intézkedésképen vitték közelebb a román határhoz. Az olasz lapok hangsúlyozzák, hogy Magyarország állásfoglalásával teljesenpárhuzamos Bulgária magatartása is.