Magyarság, 1940. szeptember (21. évfolyam, 192-214. szám)
1940-09-11 / 200. szám
Budapest, 1940. szeptember 14.T^ijrÄfg w äiis jj gy? Zsidó bornagykereskedők különös manipulációi a borárakkal Zárolják a borkészleteket! A zsidótörvény" értelmében augusztus közepén a bornagykereskedők, kiknek saját söntéseik, kiméréseik, vagy vendéglőik voltak, átadták üzleteiket magyaroknak. Körülbelül 300 söntés és vendéglő cserélt gazdát. Ugyanakkor pedig, amikor a cukornagykereskedelmet, valamint a burgonya és bornagykereskedelmet, a sertésvágó nagyipart legalább részben zsidómentesítették, megfeledkeztek a bornagykereskedőkről. Ennek következménye, hogy a 300 magyar italmérő kiskereskedő a zsidó pénzéhség és kizsákmányolás folytán jelenleg kétségbeejtő helyzetbe került. Ezek a keresztény kiskereskedők legnagyobbrészt a bornagykereskedőknek, mint üzleteik előző tulajdonosának az üzlet vételárának egy hányadával tartoznak és így természetesen függő helyzetbe kerültek a bornagykereskedőkkel szemben. Az adás-vételi szerződés megkötése alkalmával majdnem minden új söntéstulajdonos és vendéglős túlnyomóan olyan szóbeli megállapodást volt köteles kötni a bornagykereskedővel, illetve az üzlet előbbi tulajdonosával, hogy borszükségletét nála fogja bevásárolni. A zsidó bornagykereskedők, akik a söntés elvesztésével zsíros falatot is vesztettek, készégesen biztosították a magyar kiskereskedőket arról, hogy borkészletük mennyisége elég arra, hogy évekig ellássa az üzlet szükségletét, ők szállítják a bort a napi áron, vagy pedig az árkormánybiztosság által megállapított áron. A dolog rendben is volt addig, amíg az áriormánybiztosság új rendelete ki nem jött. Megjelent az új árrendelet — nincs bor A rendelet a bornagykereskedői árakat felemelte úgy, hogy a tíz fokos bor 91 fillér, a 11 fokos bor 102 fillér, a 12 fokos bor pedig 112 fillér. Ugyanezen kulcs szerint emelkednek tovább fok szerint a többi borfajták. Az árkormánybiztosság ezenfelül megengedte, hogy kiskereskedői forgalomban a kezelést, szállítást, rezsit és hasznot hozzászámíthatják. A söntés- és vendéglőtulajdonosok újonnan átvett üzletei erősen megérezték az álkormánybiztosság áremelő rendeletét és a jó üzletmenet reményében 15 százalék helyett csak 35 százalékot számítottak az új borárakhoz. Alighogy kijött a rendelet nagy és kellemetlen meglepetésben volt részük a keresztény magyar kiskereskedőknek: a zsidó nagykereskedők raktáraiból eltűnt a bor. Kétségbeesett tárgyalások kezdődtek a bornagykereskedők és a kiskereskedők között, mely tárgyalások folyamán hamarosan kitűntek haszonéhes manipulációk. Van bor, de csak 10 százalék felárral Hajlandók bort adni abban az esetben, ha az árkormánybiztosság által megállapított áron felül a kiskereskedők még 10 százalékot fizetnek! Természetesen ez a tíz százalékos felár számlázás nélkül fizetendő. A kiskereskedők egy része a kényszerítő körülmények folytán kénytelen volt ebbe a kizsákmányoló feltételbe belemenni, azonban a többség határozottan és felháborodottan utasította vissza. Ez a burkolt áremelés annál is inkább feltűnő, mert a zsidó bornagykereskedők raktáraik részére már két-három évvel ezelőtt felvásárolták Magyarország bortermelésének nagy hányadát. A borért akkor a termelőnek literenként 20—25 fillért fizettek. Ezek szerint az álkormánybiztosság által felemelt borárakat figyelembe véve majdnem 300 százalék hasznot vágtak zsebre. Ez nem elég nekik, ők igényt tartanak ezenfelül még tíz százalékra! Ha nem hajlandó a kiskereskedőt fizetni, nincs bor. Ezeknek az élősdi zsidó bornagykereskedőknek nem számít az, hogy egy kiskereskedő élete delén 30—36.000 pengőt öl bele egy üzletbe, ezeknek nem számít az, hogy Magyarországon zsidótörvény van. A hatóságok kötelessége a megfelelő intézkedésekkel megakadályozni a bornagykereskedők különös és megengedhetetlen árdrágítást. Háromezer alkalmazott nyert elhelyezkedést ezekben a kisvendéglőkben, akik majdnem mind családfenntartók, tehát ez a kérdés az alkalmazottak családtagjaival körülbelül 12.000 embert érint. A bornagykereskedelem átállítása kérdésében a kormánynak könyörtelen kézzel kell belenyúlnia, hogy ezeknek a mohó idegenfaju kapitalistáknak ne legyen alkalmuk az ország pénzének vásárlóerejét ilyen titkos manipulációkkal aláásni. A magyar bor világhíre és tisztasága nem engedi meg, hogy egy idegen fajú kalmártársaság a dolgozók százezreitől ellopott filléreivel szennyezze be. Zárolják a berke szeleket! A kormánynak módjában volt zároltatni a gabonaneműeket, a cukrot, s egyéb közszükségleti cikkeket, éppúgy módjában van zárolni az összes nagykereskedői borkészletet is. A borkészletek zárolását haladéktalanul nyomon kell követnie a bornagykereskedelem magyarrá tételének, vagyis teljes zsidómentesítésének. Ezt sürgetjük a bortermelők és a borszakma többezer főnyi magyar alkalmazottja nevében. Mint értesültünk róla, azok a borkiskereskedők, alult zsidó kézből vették át üzleteiket, szervezkednek a bornagykereskedők zsaroló üzletpolitikája ellen, abban a reményben, hogy az illetékes minisztériumoknál az álkormánybiztosságnál jogos védelmet találnak. Jeszenszky Gábor. ÚJSÁGHIRDETÉS az összs bel- ,s külföldi lapokra, REKLÁMTERVEK elkészítése és kivitelezése, PROPAGANDA minden fajtája a legelőnyösebb feltételek mellett HAUSENSTEIN ÉS VOGLER Rf. tabdeco Íroda. Balanni. v D'mi/nou. 8. Telefon SS ‘—322. art JAn bonpollthaM te. Cskrashisnaisitó bandát leplezett le a rendőrség Szeretszáx bizonyítványt hamisítottak a zsidó felhajtók segítségével Hosszú ideig tartó adatgyűjtés és nyomozás után a budapesti főkapitányság bűnügyi osztálya nagyarányú okmányhamisító bűnszövetkezetet leplezett le. Az első nyomra akkor bukkantak rá, amikor bejelentés érkezett a bűnügyi osztályra, hogy Sepa József állásnélküli gyári munkás munkakönyvek és polgári iskolai bizonyítványok „szerzésére” ajánlkozik. Ezen a nyomon elindulva megállapították, hogy Parlagi Gyula volt debreceni ipartestületi nyugdíjas jegyző Szákoczi út 63. számú házban zúgirodát tart fenn és a felhajtók segítségével odairányított „feleknek” tömegével adja ki a hamis munkaadói igazolványokat és a mestervizsgáról szóló bizonyítványokat. Sepán kívül felhajtója volt még a zugirodának Lévai-Löwi Artúr zs-idó vegyészmérnök is, aki azonban maga is foglalkozott hamis bizonyítványok gyártásával. A rendőrség meglepetésszerűen rajtaütött a egész társaságon és Parlagi Gyula a „főnök” kivételével, aki augusztusban meghalt, sikerült az egész bűnszövetkezetet felgöngyölíteni. Sepa Józsefet és Loch Artúrt letartóztatták és kihallgatásuk során megállapították, hogy az iroda körülbelül 1500 hamis bizonyítványt állított ki. A rendőrség ezzel kapcsolatosan felszólítja azokat, akik a Parlagi irodától munkakönyvét, vagy polgári iskolai igazolványt kaptak, szolgáltassák be a rendőrségnek. Mi az igazság a Mióta a Talmud keresztényellenes tanításai keddenek a köztudatba átmenni, a zsidó rabbik gyalázkodó vádiratokat adnak ki a nemzsinolt megtévesztésére és iparkodnak minden kellemetlen leleplezést letagadni. Különösen két dolog okoz nekik fájdalmat. Először is azt tagadják, hogy a Talmudban sokszor szidalmazott jesu hannozri, a názáreti Jézus, a Megváltó személyével azonos. Ezzel szemben tény az, hogy 1. ezt a nevet a talmudisták így kommentálják: ,Jegyen az ő neve és emléke kiirtva!” Kit nemcsak Eisenmenger, Rohling, Pranaiuis és mások tanítják, hanem Léderer Fülöp rabbi is így fordítja: „Hebräische und chaldäische Abpreviaturen’' című könyvében. (Megjelent Frankfurt am Main-ban 1894-ben ) joggal állította tehát dr.Knoskó Mihály egyetemi tanár a második talmudperben beadott szakérői véleményében, hogy „A Talmud szövegében Jézusról előforduló gyalázkodások és nevek egyes szentatyáknál (Origenes, Epiphanias, Joannes Damascenenus) is említetnek. S újabb időben már a zsidók legnagyobb része is elismeri, hogy a Jézusra vonatkozó talmudidézetek a Megváltó személyére vonatkoznak.” 2. Maga a Talmud is elmondja a Sabbath 104 b. lapján, hogy a Jesu hannozri Jehosua ben Paradija napjaiban élt. 3. Kimchi Dávid rabbi „Feleletek a nazarénusoknak” című munkájában rengeteg gyalázkodást szór erre a Jesu hannozrira és az ő követőire. (Ennek magyar fordítását nemrégiben én adtam ki.) 4. Tíz pápa tette indexre a Talmudot, Krisztust, illetőleg a Jesuhannozrit gyalázó passzusai miatt. Azt akarják talán ezek a rabbik, hogy inkább nekik higyjünk? A másik nagy fájdalmuk az, hogy a keresztény talmudfordítók leleplezték azt, hogy a Talmudban a nemzsidókat az „ákum” (Csillagimádók) névvel jelölik. Ezt a következőkkel bizonyíthatjuk: 1. Amikor a tridenti zsinat eltiltotta a Talmudnak és magyarázatainak kinyomtatását, a zsidók a cenzúra által törölt részeket a „Chesronoth” (Hiányok) című titkos könyvben adták ki. Ebben a titkos könyvben mindenütt még az eredeti „gój” és „nokhri” (idegen) szavakat találjuk az „ákum” helyett. 2. Klein Jenő budapesti rabbi és vallástanár „Pessach törvényei” cím alatt kiadta a „Balchan arukh” (Négy törvénykönyv) kötetének ^30—^9^. pontjai fordítását, s abban az ákumot mindenütt „nemzsidó”val fordítja. 3. Az említett könyv ugyancsak első kötetének 113. pontjában ezeket a szavakat találjuk: „Ha imádkozik (a zsidó) és arra jön egy ákum, csillagot (azaz keresztet) tartván kezében, akkor a zsidó ne hajtsa meg a fejét.” 4. Ugyanazon könyv I. kötetének 158. pontjában a velencei kiadás (1594) ákiumot, a vilnai kiadás (1873) pedig már bálványimádót említ, azt tanítván róluk, hogy nem szabad őket megszabadítani, hanem hagyni kell, hogy elpusztuljanak. 5. A Talmud az idegen kultusz (bálványimádás) című traktátusa 6. alapján a Tosephotban ezt mondja: „Nazarénusok azok, akik egy embernek téveiyében járnak, azt parancsolta nekik, hogy egy közönséges napot ünnepeljenek szombat helyett, szerintük a keresztények csak bálványimádók lehetnek, mert egy embert imádnak: a Jesu Hannozrit. A rabbik legújabb pamfletje hemzseg a piszkolódásoktól. Sok helyet kellene igénybe vennünk, ha minden csavarintásukra felelni akarnánk, így például Firmicus Materrosut kinevezik egyházatyának, holott tudvalevőleg asztrológus volt és nagy művében a bolygókat isteneknek nevezte, amiért egyházi fenyítésben 13 részesült. Azután letagadják, hogy hatkötetes kiadású Talmud létezik, holott Schlézinger zsidó kereskedő hitsorsos iséget árul a Király utcában. Azután őnekik senki sem tud jól fordítani, de ők maguk nem mernek fordítani, mert ha a Talmud teljes fordítását kiadnák, akkor sokszor olvashatnánk benne, hogy „az idegen nem felebarátod” (nokhri lo achikh), vagy például, hogy „az idegent szabad megrabolni” (ganeb nokhri motar), vagy pedig „az idegenek közül egy sem neveztetik embernek” (en haanokrim rdam), báró Luzsénszky Alfonz. A főváros segítséget nyújt a szegénysorsú erdélyi ifjúság számára Jelentettük, hogy vasárnap a kolozsvári ünnepélyes bevonuláson a főváros harminctagú küldöttséggel képviselteti magát. A küldöttséget Karaficth Jenő főpolgármester és Szenyi Károly polgármester vezeti. Értesülésünk szerint a bevonulási ünnepélynek lezajlása után Brendy Károly polgármester tárgyalásokat fog folytatni erdélyi hivatalos körökkeel, abból a célból, hogy a románok által kifosztott magyar könyvtárakat miképen szerelhetnék fel újból, úgy irodalmi, mint tudományos szakkönyvekkel, továbbá, hogy a szegénysorsú, de kiváló képességekkel rendelkező ifjúság középiskolai és egyetemi tanítását miképen tudnák biztosítani a fővárosban. JF Körzeti szervezőink fii pistiégie! Szeptember 16-án, hétfőn d.e. kérjük körzeti szervezőinket, hogy vidéki osztályunkban fenlESSenHB lileminiszteitek a Polgármester Úrhoz a jobboldali közlekedésről Szerkesztő Testvér! Olvasom a Magyarságban, hogy Szendy polgármester jelentése szerint azért nem lehet bevezetni nálunk a jobboldali közlekedést, mert az tizenegy millió pengőbe kerülne, s erre az összegre nincsen fedezet. Egész Európában ma már csak Magyarország az egyetlen állam, ahol még baloldali közlekedés van. Maga ez a tény elegendő arra, hogy mielőbbi döntésre és a szükséges fedezet előteremtésére ösztökélje az illetékeseket. Én nem tudom, mire kell az a tizenegy millió pengő, nem ismerem a jobboldali átállítás költségvetését, de saját tapasztalataim alapján szabad legyen néhány szót szólnom arról, miként történt a jobboldali átállítás Szlovákiában. Nem tanácskoztak, nem ankéteztek, hanem meghozták a határozatot, kiadták a rendelkezést, s azt attól kezdve villamosok autóbuszok, magánkocsik mind jobbra hajtottak és kész. Tíznapi türelmi időszak következett a „jobbra hajts” gyakorlására, s ha valaki még később is elfeledkezett a szabályról, ott a helyszínen mindjárt megbírságolták. Az Anschluss idején ugyanígy történt Bécsben és egész Ausztriában is. Ha az illetékesek netalán mindebben kételkednek, úgy küldjenek ki — az anynyiszor kipróbált és általuk helyesnek talált módszer szerint — bizottságokat és albizottságokat. Bécsbe és Pozsonyba kérdés tanulmányozására (minél kevesebb napidíjjal is bizonyosra veszem, hogy ha az ott szerzett tapasztalatok alapján hajt- ják végre a jobboldali közlekedés bevezetését, nem fog az 11 millió pengőbe kerülni. Testvéri köszöntéssel, kitartás! Egy magyar, aki szeretné, ha mielőbb megtörténne a jobboldali átállítás. Adóemelés nélkül biztosították a főváros jövő évi pénzügyi egyensúlyát Az elmúlt napokban Szendy Károly polgármester fontos tanácskozásokat folytatott Bódy László és Morvay Endre alpolgármesterekkel, továbbá a tanácsnokokkal a főváros jövő évi költségvetésének összeállítása érdekében. Ezeken a tanácskozásokon részletesen letárgyalták az ügyosztály költségvetésinek tételeit, hogy a költségvetésnél a deficitet elkerüljék. A megbeszélések teljes eredménnyel jártak. A kiadások végösszege emelkedett ugyan, az az emelkedés azonban az anyagárak drágulásának és egyéb dolgok áremelkedésének tulajdonítható. Ezzel szemben az adóbevételek és többek között a nagyüzemek bevételei is emelkedtek úgy hogy a bevételek a kiadásokat teljes mértékben fedezni tudják. A kiadások keretében biztosítani tudták a közmunkák további folytatását is. A tárgyalások során felmerült az a kérdés is, hogy az esetleg várható többlet kiadásokra tekintettel az egyes városi adókat felemelik. Szendy Károly polgármester a leghatározottabban ellenezte a javaslatot, úgy, hogy a főváros jövő évi költségvetését minden adóemelés nélkül állíthatták össze. _tőkebefektetés el_ hirdetés_____ _ ____________ AGYARSÁG,.