Magyarság, 1943. február (24. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-07 / 30. szám
k Vasára. "1543. február 2 7. IWICTMSAc Amire az ötvenéves telefonhírmondó figyelmeztet Zseniális magyar feltaláló, Edison barátja, akiről hallgatnak a technikai lexikonok Kifelejtett magyar alkotó zsenire hívja fel a figyelmet most a telefonhírmondó félszázados jubileuma: ditrói Puskás Tivadarra, a székely család kiváló sarjára, akiről Edison is elismerte, — akinek egyébként munkatársa volt —, hogy nevéhez fűződik a telefonközpont feltalálása is. A rádió budapesi elődjét és mostani jelentőségében ugyan csökkenő társát, a telefonhírmondót sok más találmánya között szintén Puskás találta fel és létesítette. A magyar zseni tette lehetővé, hogy Budapest közönsége már 50 esztendővel ezelőtt lakásán élvezhetett prózai, sőt később zenei közvetítéseket is, akkor, amikor a rádiónak még se híre, se hamva nem volt és amikor ilyenféle szórakoztató lehetőséget sehol, a világ legnagyobb metropolisában sem ismertek. A félszázados jubileum alkalmából meglátogattuk Puskás művét, a telefonhírmondót. A Sándor utca 7-es számú házban, a ház udvari épületében székel a rádió, testvére, a telefonhírmondó az utcai épület harmadik emeletén, a Magyar Távirati Iroda szerkesztősági helyiségei felett kapott elhelyezést 1928 óta, amikor a rádió a telefonhírmondó régi Rákóczi-úti helyiségéből saját székházába költözött. A telefonhírmondó főmérnöke, Szabó Bendegúz és az intézmény legrégibb műszaki munkatársa, az öreg Schmidt bácsi, — aki 1895. óta szolgálja a telefonhírmondót, — mutatja meg Puskás alkotását, néhány muzeális értékű emlékét és szolgál felvilágosítással. Az első helyszíni közvetítés Puskás Tivadar már Párisban 1881-ben sikeresen kísérletezet zenei közvetítéssel. A világkiállítás közönségét lepte meg azzal, hogy a párisi opera előadását közvetítette telefonvonalon keresztül. Az egész világon ez volt az első helyszíni közvetítés és ez is magyar ember nevéhez fűződik. Puskás hasonlóképpen az első magyarországi helyszíni közvetítést 1882-ben oldotta meg, amikor a vigadói nagy újságírói bál alkalmából a Hunyadi László előadását közvetítette telefonon. A telefonhírmondót, amely hosszú időn át fogalkoztatta, az elgondolás megoldása és szabadalmaztatása után 1893-ban alkotta meg. A világszerte híressé vált intézmény február 15-én kezdte meg működését a Magyar utca 66 .számú házban, 46 tagú szerkesztői és bemondói gárdával. Eleinte telefonvonalon közvetítették a hírmondó adását, de egy hónap alatt Puskás több, mint 70 kilométer önálló hírmondó vonalat és száz előfizetőt kapcsoltatott be, emelkedett a hírmondó vonala és többezerre az előfizetői. Ezt a fellendülést azonban a nagy feltaláló már nem érhette meg, mert egy hónappal a telefonhírmondó működésének megindulása után meghalt. Nagyon sok olyan ember, akit költlményei a lakásához kötöttek, volt hálás Puskásnak, és lehet hálás ma is, amikor különösen kórházak betegeinek és sebesült katonáinak viszi el a telefonhírmondó a rádió műsorát. Persze a félszázad alatt a telefonhírmondó modernizálása is megtörtént, úgy hogy a műszaki berendezés nagyobb részét már kicserélték. A rádió stúdióból kapja a közvetítésre szánt műsort és ezt felerősítve adja tovább Az a készülék azonban, amelyen át kimegy a hang, még mindig az eredeti, régi. Éppen operaáriát közvetít a telefonhírmondó, és mialatt a főmérnök arról beszél, hogy a telefonhírmondó bőgésszerű riasztással figyelmezteti hallgatóit a műsoradás kezdetére, az egyik műszaki ember egy pillanatra bekapcsolja ezt a jelzőkészüléket és az énekhangba belebőg a furcsa hang. A főmérnök megjegyzi, hogy ezt most a telefonhírmondó hallgatói is, meghallották és jönnek majd a panaszkodó levelek. Megmutatják a régi fa- és rézmikrofonokat, amelyekbe annak idején igen erős hangot kellett használni s a bemondót tíz percenként váltották. Ezeket a mikrofonokat még a rádió is használta kezdeti idejében. Megmutatják azokat az aranyoItt van a világ első hangszórója is, amelyet a telefonhírmondó egykori mérnöke, Szvetics Emil konstruált. A két hatalmas fehér tölcsért annak idején telefonhallgató végére szarették. Néhány pillanatra bekapcsolják a telefonhírmondó adását és ezek az első hangszórók, amelyek szintén magyar ember készítményei, ma is rendesen teljesítik hivatásukat. Persze gyengébben szórják a hangot, mint a modarn hangszószók, alkalmazásuk első idejében azonban rendkívül nagy szenzációt jelentettek. Valóban nagy vívmány volt, amikor a milleneumi kiállításon hangszórók szórakoztatták az ámuló közönséget. A telefonhírmondónak ezeket a muzeális értékű tárgyait a létesítendő rádiómúzeumban fogják elhelyezni. , Elmondották a műszaki emberek, hogy ha a telefonhírmondó hallgatójába beleszóltak a hallgatók, a környékbeliek megértették a szavakat is. Régebben divatozott, különösen Kőbányán, hogy a közelben lakó telefonhírmondó előfizetők egymással telefonhírmondón keresztül beszélgettek. Mikor azután elfajult a dolog és gorombaságokat vagdostak egymás fejéhez, a telefonhírmondó úgy akadályozta meg az ilyenfajta beszélgetéseket, hogy a ballagtó középső nyílását egy kis kúppal elzárta. Egyesek olyan botrányt is csináltak a hallgatóba való belebeszélés során, hogy ki is zárták őket az előfizetők közül. Ezek nagyon csodálkoztak azon, hogyan tudták megállapítani, hogy ők beszéltek. A szakemberek, mivel a belebeszélés nyomott hagyott a membránon, azt is meg tudták állapítani, hogy kevesebbet vagy többet használták erre a célra a telefonhírmondót. Mostanában, amikor erősebb az adás, már kevésbébé lehet ilyen műveletet végrehajtani. zott fejhallgatókat, amelyeken Ferencz József király, a milleneumi kiállításon hallgatta a telefonhírmondó közvetítését. A fejhallgatókba a király monogramját is belevésték. Más érdekes relikviákat is látunk itt. Egyebek közt itt van az Edison-féle első onográf, amelyet Puskás Tivadar a világhírű feltalálótól kapott és hozott haza. Ez a régi nagy tolcseres fonográf hengerrőlközvetítette adásait. Lejátszanak egy régi magyar felvételt. 1896-ból való és katonaébresztőről készült. Ugyancsak leforgatják Slezák Leó egyik régi lemezét. A hang persze gyenge, egyébként tiszta. Néhány ilyen muzeális értékű lemezt majd a jubileum napján, a rádió is közvetít, küldte ki az erdélyi vasútvonal építésének vezetésére. Fantáziáját azonban nem elégítette ki ez az elfoglaltság. Kalandos és vállalkozó Az első hangszóró is magyar alkotás Ditrói Puskás Tivadar A telefonhírmondó feltalálójáról mint mondottul, a magyar közönség is megfeledkezett és a technikai lexikon nem is vesz tudomást létezéséről. A feltalálók lexikonja írt Puskás Tivadarról, de életrajzába itt is több hiba csúszott. Szabó Bendegúz főmérnök hosszas kutató munkával feltárta Puskás Tivadar életének jelentős eseményeit, alkotásait, találmányait. Puskás Tivadar 1844-ben született Budapesten. Apja Puskás Ferenc vállalkozó volt, korábban jómódú ember, később azonbantönkrement. Puskás Tivadar éppen a bécsi Teréziánumot végezte el, amikor édesapja meghalt és anyagi támasz hiányában nem mehetett a mérnöki pályára. A technikai kérdések iránt való rendkívüli érdeklődése és tehetsége később mégis technikai pálya felé terelték, bár először Londonban egy angol vasútépítő cégnél helyeződött el és ott hamarosan karriert csinált. Alig 23 éves volt még, amikor az angol cég őt telete során 1873-i bécsi világkiállításon menetjegyirodát nyitott és ő találta ki a füzetjegyeket és az átalányutazás rendszerét. A menetjegyirodából szerzett kis vagyonával tengeren túlra utazott és Coloradóban ezüstbányát szerzett. Amikor bányája közelében talált ércnek a megvizsgálására Csikágóba ment, majd tovább utazott Philadelphiába, ott arról értesült, hogy egy ,,feltaláló” aki ezzel többmillió dollárt szerzett, azt állította: olyan, gépet hozott létre, amely minden befektetett energia nélkül végez munkát. Puskás lehetetlennek tartott olyan gépet, amely üzemanyag nélkül működjék, s elhatározta, hogy leleplezi a szédelgőt. A feltaláló nem volt hajlandó megmutatni találmányát, s ez csak megerősítette gyanúját. Eredeti ötlettel és kalandos módon úgy jutott be Puskás az előre bezárt házba, hogy földalatti aknán keresztül hatolt be és megállapította a csalást. A szélhámos nagy összeggel akarta megvásárolni hallgatását, Puskás azonban elutasította ezt és a New York Heraldban leleplezte a csalót. Edison munkatársa A megvizsgált kődarabról megállapították, hogy bőséges aranyat tartalmaz, mire azonban visszakerült bányájához, az aranykutatók megvettek körülötte minden területet, sőt az ezüstbányát is elvesztette egy per során. Ekkor megvásárolta a betűíró távíró gépet és visszatért Európába azzal a tervvel, hogy nagyobb városokban távíróközpontokat létesít. Amikor azonban hírülvette, hogy az amerikai Graham Bel feltalálta a telefont, Edison pedig tökéletesítette, azonnal félteméve az ebben rejlő lehetőségeket és Amerikába ment. Edison előtt ismertette a telefonközpont kapcsolásánál elvét. A világhírű feltaláló rögtön belátta Puskás találmányának korszakalkotó voltát, munkatársul fogadta és el is adta neki az értékesítés jogát egész Európára. A jogotkésőbb Puskás továbbadta az európai államoknak, a magyarországi jogot Ferenc bátyjának adta, a párisi telefonközpontot pedig ő maga akarta felállítani. 1789-ben készült el a párisi telefonközpont, amely csak azért nem lett az első a világon, mert a németek kisebb méretekkel előbb készültek el a friedrichsbergivel. " , Könyvet kellene írni a most összegyűjtött adagokból, mert Puskás életét, találmányait kellően ismertetni csak így lehetne. Különböző találmányokat, köztük a kormányozható léghajót is tökéletesítette. Utóbbira a párisi telefonközponton keresett összeget teljesen ráköltötte. Mikor Ferenc bátyja meghalt, visszaköltözött Magyarországra, átvette és fejlesztette a budapesti telefonközpontot. Közben Abrudbánya közelében feltáratott egy régi aranybányát, feltalálta az ásványi anyagokból gyártható szappant és gyertyát, petróleumot kutatott és a villamosítás kérdésével is komolyan foglalkozott. Se szeri, se száma találmányainak és alkotásainak, amelyek közt az utolsó volt a telefonhírmondó, amely most ért el félszázados jubileumához. Puskás nagy akaraterejére jellemző, hogy amikor angolul tanult, dús hajának felét levágatta és leborotváltatta azért, hogy ne mehessen emberek közé s csak tanulmányainak szentelje magát. Erdélyi vasútépítő korában ismerkedett meg Vetter von Lilie Zsófia grófnővel, akit aztán Londonban feleségül vett. Érdekes, hogy esküvőjén az egyik tanú a walesi herceg volt, a későbbi VII. Edvard. A zseniális magyar feltaláló emlékét s egyúttal a telefonhírmondó jubileumát február 15-én a rádió azzal ünnepli, hogy egész napos műsorát emlékének szenteli. Híres „beszélő újsága” is megelevenedik, különböző előadók emlékeznek meg Puskás életregényéről, Edisonnal való kapcsolatairól s a zeneműveket is korabeli szerzeményekből állítják össze. A nagy magyar feltaláló emlékét mindössze egy utcanév hirdeti, pedig többet érdemelne. Úgy halljuk, hogy a rádió emléktáblán örökíti meg Puskás Tivadarnak, a nagy magyar feltalálónak emlékezetét és érdemeit. Ezenfelül a főváros és az ország is gondolhatna nagy fiának megörökítésére. Puskás Tivadar, szobra nemcsak az ő dicsőségét hirdetné, hanem az egész magyarságét. . .? Somody István. Történelmi képek, szobrok A puszta természetlátásra épített impreszszionizmus és az azzal kapcsolatos naturalizmus minden kompozíciós művészetet úgy állított be mint valami irodalmi velleitást a festészetben, ezzel útját zárta a múlt század romantikus iskolája nyomán óriási fejlődést vett történelmfestésnek, összefüggött ez a nemzeti eszme erőteljes előretörésével is, míg az úgynevezett modern művészet legnagyobbrészt az internacionális szabad- kőművességgel és annak eszmekörével tartott kapcsolatot és tart ma is. Nálunk a milleneummal kapcsolatban volt még egy nagy előretörése a történelemfestésnek, a század elején azonban művészetünket legnagyobbrészt az izmusok tartották megszállva és ez a légkör nálunk sem használt a történelmi kompozícióknak. Legújabban többféle hatás eredőjeként ismét megindult művészeink érdeklődése a történelmi témák iránt. Ebbe a szellemi légkörbe illeszkedik az a harminckét képből álló kollekció is, mely a nagy szorgalmú Istókovits Kálmán műterméből került kiállításra a ,,Műbarátnál,,. Ez a kollekció — mint Istókovits képei általában — nem egyenletes. Képeinek gondos tanulmányozása során négy különféle stílust állapíthattunk meg művészetében, melyek néha elég messzire esnek egymástól. Első ezek közül súlyban és értékben is naturalista törekvésű stílusa, ebben alkotott képein a gondos modelltanulmány s a természetmegfigyelés közvetlen frissesége a domináló elem. E képeken a természetesség lép előtérbe, szinte úgy hatnak, mintha a művész modellek után komponálta volna őket. Legsikerültebbek Szent Erzsébet és Rozgonyi Cicella. Báthory Erzsébet témájához kár volt ismét hozzányúlni, bár a főalak — mint Csók híres képén —z itt is megvesztegető kifejezésű. Hunyadi László halála pedig nem fejezi ki a témát, e képen a bakó uralkodik, a tény nagy történelmi jelentősége a képből ki nem érezhető. Második stílusa beletalál szabad kompozícióinak fantasztikus világába, melyben a rengeteg alak és tárgyak halmaza teremt egy, a természettől teljesen elvonatkoztatott világot. Itt a természettel alig érzünk kapcsolatokat, alakok és környezet egyaránt fantasztikusak, történelmi levegőjük nincs, szinte valami látványos ballett bizarrságával hatnak, mint István kora, Gizella érkezése. Harmadik stílusa, amelyben két nagyobb méretű, sokalakos Szent István kompozíciója fogant, elszíntelenedés felé vezeti. Végül önarcképe rembrantesque hatásokban tűnik ki. Értéke, hogy minden művén a festő emelkedik ki s a tiszta festői értékeket csak ritkán áldozza fel a téma kedvéért, hátránya viszont, hogy oly témákhoz is pusztán fantáziája segítségével nyúl, melyek a történelemnek mélyen felszívódott szemléletét feltételeznék, így öltöztetheti aztán alakjait oly ruhákba, melyek a fantázia világába valók, nem a történelmébe. Buzy Barna legtehetségesebb fiatal szobrászaink egyike. Alkotásait már régen figyeljék s látjuk útját, melyen halad. A Horthy Miklós gyógyintézet homlokzatára tervezett nagyméretre elgondolt női és férfi aktjai mindama kvalitásokat mutatják, melyek egy tehetséges szobrászt a monumentalitás beállítás útján vezetnek. Művészete egyelőre az egyes emberi alakok monumentális beállításában merülnek ki, a téren azonban akár meztelen testet, akár — mint Szent Tadeus-a, — egyházművészeti körbe kapcsolódó alakot teremt, hatalmas erőt és formai kultúrát árul el. , Az alakok egymással kapcsolatba hozása amit tulajdonképen kompozíciónak nevezünk, nem erős oldala. Egyébként ő is szeret néha primitíveskedni egy kissé, aki azonban olyan pompásan megkomponált alakot tud mintázni, mint Nyár c. bronza, annak ez a primitíveskedés rosszul áll. Hagyja ezt azoknak, kik kevesebbet tudnak mint ő. A katalógusban Cs.T. aláírással mind a két művész kissé fellengző méltatást nyert. Eltekintve attól, hogy a művek kritikája,, vagy méltatása nem a kiállítók, hanem a művérzetét figyelő kritikusok és esztétikusok dolga* ez az öndícséret ízű közönség-propaganda veszedelmes, ha értéktelen műveket propagál és a’Tik-égt-isz), ha oly mesterekről van szó, mint Istókovitz és Buzy. Szeretnék, ha jövőre ilyennel nem találkoznánk. Kampis János 15