Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1961-02-17 / 7. szám
1961. február 17. MAGYARSÁG Ne bántsd a magyart! (Folytatás az előző oldalról) Zetőink közül, akiket minden erkölcsi alapon álló magyarnak ki kell vetni nemcsak a szívéből, hanem még a nemzeti közösségből is? Reméljük, hogy nem mand adós a felelettel s addig mi sem vonunk le kijelentéséből további következtetéseket. Cikkében a jogerkölcsre többször hivatkozik. Ez nem más, mint az erkölcsnek érvényesítése a jogalkotásban és a jogszolgáltatásban. A római jog ezt már annak idején így írta elő:“honeste vivere, alterum non laedere, suam cuique tribuere.’’ Magyarul ez annyit jelent : tisztességesen élj, illetve viselkedj másokkal szeemben, mást ne sérts meg és a magáét mindenkinek add meg. A jogerkölcs ellen tehát az vét, aki a jognak ezt a fontos parancsát megszegi. Az pedig, hogy egyesek az elnyúlt volt országgyűlési képviselők közül itt Amerikában is jogszerű országgyűlési képviselőknek tartják magukat, a jogi képtelenségek közé tartozik. Minden országgyűlési képviselő annak idején öt évre kapott a szuverén néptől megbízást, mandátumot, hogy helyette és nevében ez alatt az idő alatt a törvényhozás munkájában jogszerűen részt vegyen. A képviselői megbízatás, mandátum tehát határidőhöz van kötve. Minden határidőhöz kötött megbízás pedig a határidő lejártával joghatályát veszti annlkin, hogy a megbízónak azt külön vissza kellene vonni. Az országgyűlési képviselők mandátumára vonatkoztatva e jogelvet: minden képviselői mandátum hatályát vesztette az öt év lejártával, még akkor is, ha az alkotmányos tényező a képviselőházat nem is oszlatta fel vagy ez magát feloszlottnak nem nyilváníthatta, mert az idő lejártával magaa szuverén néptől kapott megbízás szűnt meg. Az Igis-ben megválasztott képviselőket az 1918- as októberi forradalom meggátolta a törvényhozói jogaik gyakorlásában, törvényes tényező sem oszlatta fel a képviselőházat és az 1920-ban a törvényes előfeltételek után összehívottNemzetgyűlés jogászainak még csak eszébe sem jutott, hogy az 1911-ben megválasztott képviselők mandátuma még akkor is joghatályos lett volna. Miért? Mert az idő, mint jogi tényező magát a megbízatást hatálytalanította. Ugyanez történt 1989-ben és 1945-ben megválasztott országgyűlési képviselők megbízásával, mandátumával is. Nem akarom megsérteni ezeket a tiszteletreméltó öregurakat, bár az, amit csinálnak alkotmányosdi játék, de a nemzet egységét, erejét megbontó játék. Ide vonatkoztatva is áll a közmondás, hogy sok bába között elvész a gyerek. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy egy megszűnt, tehát nem létező jog nem lehet új jogok forrása. Mi tehát a teendő, — mi a kiút e kátyúból? Az idő sürget ugyan, de még nem késő, mert jobb későn, mint soha! A Deák Ferenci bölcsességhez kell visszamenni, vagyis a rosszul begombolt mellényt végig ki kell gombolni és újra jól begombolni. Alakítani kell egy “ IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK ” nevű egyesületet, el kell indítani Wass Albert nevéről egy “VASMOZGALMAT” amelyben minden magyar megtalálja a helyét s ahová szeretettel várjuk az egykori volt országgyűlési képviselőket is, mert ezen belül bő alkalmuk lesz a politizálásra. — Ennek az egyesületnek alapszabálya lesz és fizetőtagjai. Wass Albert azt üzente, hogy — “álljanak elő a tehetős magyarok . . . stb.” — Nem hiszem, hogy eddig egy is előállott volna, mert e fogalom ‘tehetős, igen tágan értelmezhető. Saját megítélésében igen kevés ember érzi magát tehetősnek, s ha közcélra kell adományozni, mindig talál magánál tehetősebbet, akit ő nem előzhet meg . . . Mikor a Tudományos Akadémia alapításáról volt szó, felsőbüki Nagy Fál szónoklatától egy fiatal mágnás annyira meghatódott, hogy egy évi jövedelmet, b0 ezer forintot ajánlott fel a nemes célra. Ez óriási pénz volt akkor, — amikor a tarnócai bojtárnak évi bére csak 10 forint 20 karaj cár volt. — Is etétt a tanú rá, hogy megélt abból egy bojtár . .. Gróf Széchényi Istvánnál akkor tehetősebb urak is voltak Magyarországon, akik azonban egy napi jövedelmüket sem ajánlották fel. Ezért van szükség az egyesületre, melyben minden magyarnak ott a helye s az alapszabályok szerint tagdíjat kell fizetni. A legsebb összegű tagdíj a legszegényebb amerikai magyar zsebéhez mérve, egy átlagos kézi napszám, azaz 10 dollár lesz. Ezt az évi tíz dollárt a legszegényebb magyar is megfizetheti. A tenetesebben pedig jövedelmük arányában 2-10-20 és 80 szü napokat is űzethetnek a haza oltárára s a trianoni átok megváltoztatására ügy ked gazdálkozva az így biztosított jövedelemmel, hogy annak minden centje e fontos nemzeti célt szolgálja. — úgy gondolom, hogy ez az egyesület az U. S. A. területére korlátozza tevékenységi körét, vagyis az itt lakó magyarokat szervezi meg, de más országokban levő magyarok is lehetnek tagjai addig, amíg ott hasonló célú mozgalom nem létesül, tagja lehet tenat amiben magyar, fajra és felekezetre való különbség nélkül, de tagja lehet minden magyarbarát ideges is. no zasziovivones, pedig erre a célra az itt élő magyaron noxod a legrátermettebb lemint Eckhardt magyaron nozott a legrátermettebb jerfiút Eckhardt x írom a maoom. — Szemák Jenő pedig Európában muitson nasomo mozgalmat es adjon annak az esere. iem mitem, nogy uunuketten örömmel es teljes turisunnal tamogassan egy ilyen annyira szükséges es nezagpouo magyar mozgalmat. — az a nangsuly, hogy az irányítónak politikusnak kell lennie, mert az itteni tevékenység nagy része tiszta politikum. Bár, el kell meggyőzni az U. S. A. pulit mai vezetőt, és a közvéleményét is, hogy mi történelmi fetünk egész folyamán Nyugat mellett és nyugat vénelmevlel vezettünk, ahol őseik is eltek egykoron és mindig Europa igazi ellensége volt a mi ellenségünk a legutóbbi két világháborúban is! a Vriagnan már nem messze jövoben két fókusa lesz:az u. o. r. és a Szovjet. — Mi magyaron végzetünkre vagy előny mnmnk-e, de a nyugati oldalon fogunk akatni k Mit kell tennie annak, aki e szent magyar tömörülésben lelke sugallatára, vagy vére lüktetésére részt akar vallni? A '' MAG AltiSAG ’ ’■ címére el kell küldeni egy levelet, amelyben belme lesz az illető neve és teljes civre s azonkívül az a nyilatkozata, hogy hányszor 10 dollár fizetésére kötelezi magát évenként, ha ez a mozgalmi egyesület megalakul. Pénzt egyelőre nem kell küldeni, de a jelentkezés sürgős ! — Az is sürgős, hogy olyan ismerőseiket is nyerjék meg ennek a mozgalomnak, akik történetesen nem előfizetői aMagyarsagnak. — Azonkívül pedig e felvetett tervezetemhez is kérek szakszerű és értékes hozzászólásokat. — Úgy a jelentkezők leveleit, mint pedig a hozzászólásokat a Szerkesztőség továbbítja címemre! E sorok írója pedig akkor fogja felütni sisakrostélyát és megnevezni magát, ha a jelentkezők számából komoly remény lesz a sikerre. — Ha nem, úgy majd az a szörnyű tudat üt vissza a remeteségbe, hogy ezen a népen az Isten sem segíthet, mert maga sem akar önmagán segíteni. (Névtelen) Tollas Tibor előadása A következő levelet kaptuk: Szabadságharcos Szövetség Pittsburghi Csoportja 1961. febr. 10. Kedves Szerkesztő Uram Szíveskedjék lapjában az alábbi néhány sornak helyet adni, amivel magyar testvéreinket szeretnénk tudatni, hogy a magyar szabadság eszméjének egyik leglelkesebb szószólója, Tollas Tibor, újból itt van közöttünk Amerikában. Eljött, hogy emlékeztessen mindnyájunkat: a harc még folyik odaát, jelenleg nem gyilkoló eszközökkel, hanem a szellem fegyverével, írásokkal, könyvben, újságokban, röplapokkal, — hat különböző nyelven. .Már Montecuccoli megmondta, hogy a háborúhoz három dolog kell: — Pénz! Pénz! Pénz! Az ő munkájuk odaát Bécsben a szellem háborúja az istentelenség ellen. Hát ahhoz is pénz kell, mivel ideológiai háborút csak propagandával lehet megnyerni, bebizonyítani, hogy a mi eszménk a helyes és arról meggyőzni a szabad világot. Tollas Tibor jön, hogy felrázzon bennünket, hiszen a négy év előtti dicsőséges harc emlékei már homályosulnak... Lassankint mindenki megtalálja a helyét az “új hazában” és mind kevesebbet gondol az otthoni nyomorúságra... — Az ébresztő trombitaszóra feltétlenül szükség van! Várjuk a költőt, a “Walesi Bárd”ot, hozza nemcsak a harcosok dícséretét, hanem az Óhaza jajszavát, az elnyomottak keserű panaszait és hozza a biztatást, hogy minden nehézséget legyőzhetünk, ha van önbizalmunk, akaraterőnk, áldozatkészségünk. Az áldozat nem is kell, hogy nagy legyen: jöjjünk össze minél többen előadásaira, hozzuk el segíteni kész szívünk adományait, hogy az összegyűlt pénzből újabb lehetőségek nyíljanak a felvilágosításra, az egész szabad világ szendergő lelkiismeretének felrázására ! Pittsburghban ez évi március 5.-én délután találkozunk a Tollas-előadáson. — Szeretettel hívunk és várunk minden segíteni kész magyart. A rendező bizottság megbízásából: v. n. ír 8. oldal AKIK CÍMET VÁLTOZ TATNAK, szíveskedjenek a Kiadóhivatalt jóelőre értesíteni, mert a postás a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, majd pedig nekünk külön portát kell fizetnünk...