Magyarság, 1967 (43. évfolyam, 1-48. szám)
1967-10-13 / 38. szám
Uo p ''MAGYAR HIRN OE" PO Box 27 NewBrunswick TU 08903 ------------------ ------------------------ ■ ------------ ------------------- ----------------------------------■■■ • jmm Vol. XLIII. évfolyam. 1967. október 20. No. 38. szám. Egyes szám ára 12 cent.^^ Mindszenty hercegprímás csaknem ÁVO-kézre jutott. Parlamenti számonkérés írta Dr. Betegh Péter A MAGYARSÁG “Nemzetközi Öngyilkosság” című cikkében a Johnson-kormányzat világpolitikai nyilatkozatával foglalkozott. A nyilatkozat nem az Elnök részéről hangzott el, hanem McNamara honvédelmi miniszter tartott előadást az amerikai sajtó képviselői előtt, San Franciscóban. Az előadás egy áttekinhető képet kívánt adni Amerika katonai felkészültségéről, egy atomháború esetére. Abból a feltevésből indult ki, hogy Amerika és a Szovjetunió felkészültsége a nukleáris fegyverkezés terén elérte azt a fokot, mely kizárja a jelenlegi erőpróbát, mert az feltételezhető, hogy a két fél közül egyik sem akar öngyilkos lenni. A nyilatkozat a bel- és külpolitikai szempontokat figyelembe véve, időzítve volt. Amerika Vietnamban háborút visel, és a mind nagyobb pénz- és véráldozat, a parlament mindkét házában súlyos bírálatot váltott ki, melyet a kormány nem hagyhatott válasz nélkül. Miután a kommunista kormányzat nem szokta ilyen nyilvános adatokkal politikai és katonai terveit ismertetni, a demokratikus kormányzatunk csak feltevésekből indulhatott ki. Egy nyilvánosságra hozott adat mégis rendelkezésére állott, — mely közölte, hogy a Szovjet jövő évi hadügyi költségvetését tíz százalékkal emelte. — A további következtetésre a Szovjetnek az izraeli-arab háború utáni lépései adtak lehetőséget. Ezek a lépések részben taktikai, részben stratégiai természetűek voltak. Taktikai lépésnek tekinthető, hogy a Szovjet a vietnami háborúban magára vállalta Északvietnamnak fegyverekkel és üzemanyaggal való ellátását. Erre vonatkozólag Kosygin szeptember 23-i beszédében adatokat is közölt. Ezekből következtetni lehet, hogy a Szovjet nemhogy segítene egy béketárgyalást a két hadviselő fél között, hanem jelezte szándékát, hogy Amerikát a Távol- Keleten olyan hosszú időre kösse le, amennyire csak lehetséges. A Kosygin beszédében említett évi egy billió dollláros keret, bár Amerika évi 25-30 billiós költségéhez viszonyítva alacsonynak tűnik, de bőven elegendő ahhoz, hogy Ho-Csi-Minh továbbra is vonakodjék attól, hogy a tárgyalóasztalhoz üljön... A Szovjet stratégiai célkitűzését az izraeli-arab háború kimenetele fedte fel. Ezen a területen a Szovjet Amerika részére egy második hadszíntért kívánt felállítani. Ezáltal mind Vietnamban, mind Közel- Keleten ellenőrzésével irányíthatta volna a Nyugat minden lépését, mellyel megakadályozhatta volna a Szovjet fő stratégiai céljait, — egyelőre Európa bekerítését, majd világuralmi hódítását a szovjet kommunizmus részére. — Ez a terve Izrael győzelmével meghiúsult. Nasser elvakultságában nemcsak készületlenül indította el a harcot, hanem a többi arab testvérrel együtt, csapatpapot otthagyva, megverten menekült át a Szuezicsatornán. A Szovjet így kénytelen volt az egész Közelikeletire vonatkozó, kidolgozott tervét megváltoztatni, illetve elölről kezdeni. A háborúban szerzett tapasztalatok nyomán, az új tervek sokkal körültekintőbbek. A visszaütést követelő, harcos egyiptomi, szíriai és algíri vezetők megnyugtatására pótolta az elpocsékolt hadfelszerelésnek egy részét. Amit azonban most már nem akar tehetetlen tábornookra bízni. Ezek között az egyiptomi tisztogatás negyvenet elcsapott. Minden arab államban megjelentek a szovjet katonai szekértők, akik megkísérlik a katonáskodástól irtózó, álmos, jórészt paraszti lakosságból, a legújabb fegyverek kezelésére alkalmas sorkatonaságot kiképezni. Ehez azonban idő kell, különben harmadszor is megismétlődik a vereség, mely az arab államokat a mostani útvesztőbe juttatta, a Szovjetet pedig egy fontos stratégiai tervében, tekintély-nyereség helyett, szégyenteljes fiaskóba sodorta. Természetesen ezalatt az idő alatt fokozottabban folyik a hidegháború módszereinek alkalmazása. • Megbélyegezni Amerikát, mint délkeletázsiai “ agresszort”. • De Gaulle segítségével tovább robbantani a NATO-t. • A végpusztulást jelentő nukleáris fegyverek helyett folytatni a fegyverkezést, konvencionális fegyverekkel. • Latinamerika és Afrika államaiban szítani a zavart koltő nacionalista mozgalmakat, guerilla harcmodor alkalmazásával. • Amerikában a diplomáciai és kémhálózati (Folytatás a következő oldalon) A “Mindszenty-ügy” egyszerre, hirtelen ismét a világsajtó érdeklődésébe került. Okt. 1 17-én budapesti hír szállt világgá és mindjárt az első oldalakra került, hogy Mindszenty József, Magyarország hercegprímása október 20-án, pénteken elhagyja a budapesti amerikai követség épületét és Rómába utazik. Másnap már magyarázó cikkek jelentek meg, hogy Franz König, ausztriai kardinális Rómából Budapestre érkezett és a Pápa megbízásából tárgyalásokat folytat a magyarországi kommunista kormánnyal Mindszenty bíboros kiutazása ügyében. Későbbi hír szerint König kardinális kedden este hosszantartó tárgyalást folytatott Mindszentyvel a követségen, majd szerdán Rómába tért vissza. Mindszenty József a hírek szerint, mielőtt az új amerikai követ, Martin Hillenbrand megérkezett volna Budapestre, állomáshelyére, úgy határozott, hogy feladja 11 év óta tartó menedékét az USA követségén és ,pénteken kilép a Szabadság-téren lévő palota kapuján... Hangoztatták a lapok, hogy az AVO szervezet autói 11 év óta, állandóan ott vannak az USA követség előtt, begyújtott motorral, éjjel-nappal, hogy ha Mindszenty bíboros kilép, azonnal letartóztassák és börtönbe szállítsák. A kommunisták ugyanis nem hajlandók változtatni azon a népbíróságii döntésen, hogy a hercegprímást 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélték. * * * * Nem alaptalan találgatás, hogy Mindszenty Józsefnek 1956-tól az amerikai követségen való tartózkodása zavaró körülmény az USA “hídépítési” politikájában is, — de a pesti kommunisták makacskodása eddig bármilyen megoldást meghiúsított. — A hercegprímást , aki immár 75 éves, abban az elhatározásában, hogy csak mint szabad ember, teljes jogainak birtokában hagyja el menedékhelyét, valami, eddig nyilvánosságra nem hozott körülmény zavarta meg, — ezért lett volna hajlandó pénteken ismét a vörös pribékek kezeibe adni magát, — azonban engedelmeskedett a Pápa kívánságának és marad-König bíboros ezúttal negyedszer látogatta meg Mindszentyt és most Róma tárgyal tovább a lehetőségekről és a megoldásról... ,ooc SZABADSÁGHARCOSOK HÍREI Mint értesültünk, a Magyar Szabadságharcos Szövetség Pittsburgh szervezet által 1967. október 29-én, vasárnap délután a Magyar Ház nagytermében tartandó 11. évfordulós megemlékezés ünnepi beszédét Dr. pogány andrás, a Szövetség amerikai elnöke tartja (Részletes műsor jövő héten.) 3HD Letartóztatások Budapesti jelentés szerint az állambiztonsági szervek letartóztatták Kovács Bálint budapesti reformáns lelkészt, dr. Batiz Dénes orvost, és Bugárszky Mátyás presbitert, kiket vizsgálati fogságban tartanak. Rajtuk kívül házkutatást tartottak több budapesti lelkésznél és néhányat közülük napokig a rendőrségen vallattak. A házkutatások alkalmával összszedték az 1949-ben feloszlatott Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE, YMCA) és a Magyar Cserkészszövetség által kiadott egyházi, ifjúsági, nevelési könyveket valamint régi folyóiratokat. Összeszedték Karácsony Sándor pedagógus és filozófus, debreceni egyetemi tanár (1891 -1952) könyveit. Mindhárom letartóztatott országos titkára, vagy vezetőségi tagja volt a KIE-nek. Jól informált körökből származó éresülés szerint azzal vádolják őket, hogy újjá akarták szervezni Magyarországon a KIE-t és a cserkészetet. Mindebből azonban éppen csak annyi igaz, hogy megkoszorúzták Megyercsy Bélának, a magyarországi KIE és a cserkészmozgalom egyik megalapítójának a sírjait, halálának ötvenedik évfordulóján. A kommunista rendszer nem tűri, hogy az ország fővárosában élő gyülekezetek legyenek s olyan papok végezzenek egyházi munkát, akiknek nagy a hatásuk, zsúfolásig megtelnek a templomaik és az ifjúságot is meg tudják nyerni a hit, a vallás számára. Az ilyen papokat “ki akarják iktatni...” Kovács Bálint gyülekezetében minden évben 120-150 fiatal konfirmált, míg a debreceni Nagytemplomban 14.....