Magyarság, 1969 (45. évfolyam, 1-47. szám)
1969-09-12 / 32. szám
A bumeráng... Többen kérdezték, hogy miért nem írtunk a pittsburghi fekete-fehér, (igen, nem) tüntetésekre... Világos, fehéren feketén Így van, hogy az amerikai faji kérdés kétféle színben jelentkezik: fehérben és feketében.... Ezeken belül is kétféle: fehér a fehér ellen s fekete fekete ellen A feketék eddig már megjátszották a lázadások összes színezeteit. Lerohanták egymást és a fehéreket. Piros tűzzel kiégették negyedeikből a zsidó kereskedőket, ami azonban távolról sem volt antiszemitizmus. Véletlen, hogy azok sötét boltjaikban sikerültek idősödniük. Hja, változik a világ, — régen volt adósok börtöne, — most börtöntolt élékek lettek az adósok és egydolláros gonddal sissba mehettek, szagolni a füstöt és amit lehetett, rendőrök szeme láttára “kimenteni” Elmentek a gyilkosságig is. Sok egyetemen pedig “csak a fekete jó, a fehér rossz” alapon kiszórták a fehér tanárokat. De jobb fekete bizony nem akadt azok helyére. Majdnem trianoni országcsonk mást akarnak, amikor is követelik a kormánytól: fizessen menten $400 billiót és “feltétel nélküli megadással’ síbolja át a “Republic of New Afrika c. alakulatnak ezt az öt államot: Alabama, Georgia, Louisiana, Mississippi, South Carolina. Majd ők megalakítják a “Black Legiont” a fehérek ellen. — Eldobták a bumerángot, — de mit érnek vele, ha “szépek”, de nem bírnak előretörni, mert több munkahelyen a legkisebb lövetelményeknek sem bírnak megfelelni. Háromszázéves elmaradottságukat a fehérek nyakába akarják varrni... De itt van ez eső bumeráng: háromszáz évvel később is megmarad ez a 300 éves hátrány, hacsak az összes most született fehér csecsemőket nem rakjuk ki valamelyik vadnyugati őserdőbe... Megélték a 'második bumeráng visszaérkezését is ■ — sikerült saját magukat elkülöníteniük! A "politikusok, szavazatok reményében kinyitották a megdörzsölt fekete Alladin-lámpát és most már nincs aki a dugót visszategye... Igen, Pittsburghban vad tüntetést csaptak a feketék. Megsebesült sok rendőr a tégláktól és “meseautóba” került jó pár száz fekete. És nincs mese: a polgármester sem tudta útját, állni az igazságszolgáltatás menetének. Aprókat és sűrűket vertek a fejükre, amikor azt hitték, hogy a rendőrség nem a rend fenntartására való. Másnap jött a harmadik és legnagyobb bumeráng: azok a fehér munkások, akik elestek a napi átlagos 46 dolláros munkabértől, mert leparancsolták őket a 64. emeletről, fegyelmezetten: visszatöntették! Éljenezték a rendőröket és nem volt szükség gumibotokra! A belvárosi felhőkarcolók ablakaiból papíreső hullott reájuk... Nem jóslat, hanem tény, hogy a mindenféle fekete mozgalom Pittsburghban lépett rá a banánhéjra! Pont a szakszervezetekkel kellett nekik kikezdeniök? — Vége a dalnak! Amerika sokmilliós szakszervezeti munkássága kemény dió, ezt illetlenség volt kipécézniök. Tárgyalnak, hogy miképpen lehetne több feketét bevinni a romonokba.? — Száz szónak is egy a vége: tudással! Nem lehet egy 64 emeletes épület biztonságát tanulatlan munkásokra bízni. Hiszen még attól is félnek, hogy olyan magasba felmásszanak. Kisebb magasság még megjárta 800 évvel ezelőtt. Akik ott dolgoznak, 5-10 évig tanultál azt a mesterséget. A bumeráng ezúttal a 64-ike emeletről esett a fejük bábjára. Nem marad más hátra: tanulni, tanulni! Ez az egyetlen megoldás! ( szejő ) ismerjük a szabadon bocsáj megokulását, így csak találtattak névsorát, állampolgárgatásokra és sejtésekre vasárát, bebörtönzésük hvatalos (Folytatás a következő opfilom EiÉRrraHárn!üpp*? »affrikai zsarolás (Tokay) Egy állam belső rendjének felforgatására törtetők az igénybevett eszközök terén sohasem voltak példaképei a lovagi eszménynek, de ami napjainkban történik, az már minden képzeletet felülmúl. Brazíliában elrabolják az amerikai követetés szabadonbocsátását attól teszik függővé, hogy a brazil kormány engedjen szabadon 19 bebörtönözöttet, akiket a kormányzat erőszakos megbuktatására irányuló szövetkezés miatt börtönöztek be. Rövid határidőhöz kötött követelésük nem teljesítése esetére a követ kivégzését jelentették be. A brazil kormány nem tehette ki az amerikai követet, egy ártatlan embert, annak, hogy gátlástalan “felszabadító” gazemberek meggyilkolják mivelhogy felelős is a nemzetközi jog szabályai szerint a követek személyi sértetlenségének védelméért, tehát szabadon engedte a “népboldogító felszabadítókat”. Az emberrablók abbó az elgondolásból indultak ki, hogy amennyiben a brazil kormány hozzájuk hasonló, mindenre elszánt gazemberekből állana és sorsára akarna hagyni egy ártatlan embert, a hatalmas Amerikával szemben ezt mégse merné megtenni. Vagyis az emberrablással politikai zsarolást is elkövettek. Az angol mintájú demokráciáknak az egyéni szabadságról alkotott elavult és tévelygő elképzelései miatt a rend és fegyelem világszerte meggyöngült. A bűnözés tenyészete soha nem látott virágzásba borult, de ez az eset még ebben a mai bűndzsungelban is rendkívülinek számít. A bűnözés szinte szabadjára van engedve és ezen a téren Amerika, sajnálatosan, élenjáró szerepet foglal el. Egyre-másra születnek új bűnözési esetek és ötletek. A repülőgép-elrablás olyan divatossá vált,akár a miniszoknya. Félő, hogy a követek elrablása is divatba fog jönni és ennek a bűnözési módnak feltehetőleg Amerika lesz a szénvédő alanya elsősorban, mert ez mutatkozik a legeredményesebbnek. !./ Az eset többféle bel- és külpolitikai problémát vet fel, amelyeknek megoldása súlyos feladat elé fogja állítani a politikusokat és a jogászokat egyaránt. Az első napok első benyomása az, hogy az amerikai “egykéz” sajtó ezúttal is leeresztette az öncenzúra függönyét. Három nap után, — e sorok írásakor — a kitűnő hírszolgálati apparátusok ellenére sem Kérjünk Szent István emlékbélyeget a U. S. Postától! Egyre sűrűbben írnak a vörös magyar újságok, minden atheista kommunista meggyőződésüket sutba dobva, a zsíros dollár-bevételek reményében arról, hogy a jövő esztendőben ők akarják megünnepelni Szent István első magyar keresztény királyunkat. Tudunk róla, hogy az amerikai magyarságnak több érdemes szervezete foglalkozik a Szent István év megrendezésével, azonban feltennünk a koronát ezekre az ünnepélyekre. Mi, amerikai magyarok amerikai vonalon tegyünk valamit ami fölhívná a szabad világ figyelmét a több mint ezer éves keresztény magyar nemzetre. . Kiváló és elsőrendű alkalom lenne hogyha kapnánk egy magijar-vonatkozású emlékbélyeget az . S. Postaigazgatúságtól. Az elmúlt 3-4 évben az I . S. Posta már kihozott két idegen nemzetiségű postabélyeget. Az első a finn nemzet 50 éves önállóságát ünnepelte. A második a lengyel nemzet 1000 éves kereszténységéről emlékezett meg ilyen előzmények után, úgy hisszük, nem okozna nagy nehézséget, rabbrai I . S. ■ postaigazgatóságot, hogy 1970-ben megemlékezzék az ezer éves keresztény magyar királyságról, — lehetőleg a Szent Korona képével, az angyalos kiscímerrel, stb. — Az az érzésünk, hogy ennek a szép feladatnak a megoldására az Amerikai Magyar Szövetség volna a legalkalmasabb szervezetünk, mert lehel tömörül az amerikai magyarság hatalmas és mértékadó többsége! A Postaigazgató .ígn vllószínűleg találnánk egy igen jó segítséget Mr. Steven Delionos grafikus-művészben, aki egyke annak a 8 személyes bélyegtervező tanácsnak, melynek tezén minden új postabélyeg, bírálat végett átmegy, mielőtt kibocsátásra kerül Egyik előfizetőnk, aki szenvedélyes és szakértő gyűjtője az amerikai és a magyar bélyegeknek, a MAGYARSÁG-hoz írt levelében ajánlja.- amerikai Magyar Szövetségnek, hogy ha a Postaigazgatóság engedélyezné a bélyeget, kérjük fel Dohányos Istvánt a tervezett emlékbélyeg terveinek elkészítéséhe az elmúlt, tíz évben igen nagy számú bélyegnek a grafikai előkészítését tervezte. Illő lenne, hogyha magyar származású művészünk készítené el a bélyeget. Számíthatunk Dohányos István művészi munkájára! Biztosak vagyunk abban is, hogy az U. S. Postaigazgatórészéről előzékenységet és jóindulatú együttműködést találunk. Eddig az I . S Posta csak egyetlen egy magyar vonatkozású bélyeget adott ki, ez a 4 centes és 8 centes Kossuth emlékbélyeg volt . Nincs sok elvesztegetni való időnk, mert mindjárt itt van 1970 és a bélyegjavaslat elintézésére rendszerint 5-6 hónap időre van szükség. — * "Magyar hírnök" ®Q Box 27 KewBrunswick díj 08903 Vol. XLV évfolyam 1969. szeptember 12. No. 32. szám. Egyes szám ára 12 cent