Magyarság, 1972 (48. évfolyam, 1-48. szám)
1972-07-07 / 27. szám
4. oldal A KÜRT Irta: Érs Kata Ősz hajával, rövid nadrágjával,ferdesarkú cipőjéből lyukas harisnyának nevezett lábtakarójával berobbant hozzánk Kürt úr: — Szenzációs könyvre bukkantam az egyetem könyvtárban! A magyar irodalom bibliográfiája angolul! Egészen príma! A Harvard egyetem profeszszora írta, Albert Tezla. — Most jelent meg? — Nemrég. Azóta Amerikában is. Igazán mindenki benne van, aki magyar írónak számít. Herczegről is nagyon tárgyilagosan ír. — Mi a címe ennek a műnek ? Hátha rátalálok a könyvtárban. De nem is tudtam, hogy magát Küld úr ennyire érdekli a magyar irodalom, mivel egyszer azt mondta, hogy nem olvas semmit, ami magyar. — Sem újságot, sem könyvet. — De ez nem magyar, hanem angol — méltatlankodott Kürt úr visszaemlékezésemért. — A címe ? — Hungarian Autors. Handbook. Kikerestem Tezla könyvét a könyvtárban. Nem nagyon őrzik, az előtérben lévő, mindenki által oly könnyen elérhető polcok egyikén talált helyet. Belelapoztam. Valami vörösség kezdte bántani a szememet. — Na, na! Nem kell vad színeket látni a névsor miatt! — biztattam magam s böngésztem a nekem ismeretlen angol nyelv szövegét. “Part I.”— olvasom. “1450-1915.” Hát ezt értem. A névsort is megértem, hiszen magyarokról van szó. Ady az első. Nem azért, mert a legnagyobb, hanem mert A-val kezdődik az ábécé. Aztán: Arany, Amadé, Ambrus, Ányos, Apácai Csere János, Apor Péter, Áprily Lajos, Arany János, Arany László. Vége az A-betűnek, de nem szerepel Aszlányi, például: Babits, Balassi, Baróthy Szabó, Batsányi, Berzsenyi, Bessenyei, Bethlen Miklós, Bornemisza Péter, Bródy Sándor, folytatódik a névsor.... Már Csiky Gergely következik, de nem volt előtte Csathó Kálmán. Tovább, tovább! Hirtelen betoldom a sorrendbe a kimaradt neveket: Balla Borisz, Harsányi Kálmán, (az Ellák írója), Harsányi Lajos, Harsányi Zsolt, Surányi Miklós, Szitnyai Zoltán, Terescsényi György, Passuth László, Rab Gusztáv, AVass Albert. Nem akarok hinni a szememnek s újból újra nézegetem. Nem, nincsen Földi Mihály, nincsen Erdős Renáta, Kosáryné Réz Lola. Nincsen, hogyan is legyen: Tormay Cecile, de miért nincs Féja Géza ? Nincs Kovách Aladár, nincs Vaszary János, Vaszary Gábor. Nincs Kuncz Aladár, és miért nincs Mollináry Gizella, Babay József, Bibó Lajos? És miért nincsen ez ? az ? Akik pedig írók voltak 1945 előtt, és hozzátartoznak a magyar irodalom teljességéhez. — Talán a “Part II.” Ez 1945-től máig teljesebb lesz! A “régiek” közül egyik-másiknak oly nagy a bűnlistája, hogy még az emlékét is ki kell radírozni. Főként, ha Nyugatra ment. Zilahy, Márai, Cs. Szabó emigrációja nem jelent tüskét. Az újak közül Aczél Tamás is mentséget élvez. De minek tudjon egy angol irodalomprofesszor olyanokról, mint Tollas Tibor, Nehéz Ferenc, Fáy Ferenc? Nincs, nem is volt Tűz Tamás, Füry, Kocsis, Sulyok? Vagy nem magyarul ír: Csiky Ágnes, Kisjókai, Kerecsendi Kis Márton ? Hemzsegnek a nevek, toldom a “Part I.”-be, toldom a “Part II.”-be: Gábor Áron, Fekete István, Rákosi Viktor, Gyóni Géza meg Földes Jolán nevét. És hát nem sorolhatom fel mindazokat, akiket felsorolhatnék. Mert csillognak a nevek, sorolódnak a névsorba akkor is, ha Tezla professzor könyvében nem találni sem Nyisztor Zoltánt, sem Oláh Gábort, Köröndi Andrást, Eszterhás Istvánt, Szathmáry Lajost, Cholnoky Jenőt és Viktort, Komáromi Jánost, Prohászka Ottokárt. Korda Sándor már nem él a földön, de neve főként Angliában volt ismert, csak Tezla művében nem szerepel, mert vagy soha nem hallott róla, vagy tanácsadói nem tanácsolták. Főként a Magyar Irodalmi Lexikon (1936-1965), amelyet az előszóban is megnevez a szerző. És köszöni a segítséget, közreműködést másoknak is, akik minden bizonnyal segítettek abban a törekvésében, hogy a hazai kommunista rendszer kedvére téve, “irodalmi tömegsírba” dobáljon élőket, holtakat, miként azt Szitnyai Zoltán egyik cikkében oly találóan megírta. — Nem kellett volna beletenni ezt a színvallást, hitvallást és teljes elfogultságot az előszóba, — korholom a hatalmas munkát és rostálást végző írót. — Meghantolót... Csak az a kár, hogy az angolok, amerikaiak nem látják a vörös színt és azt tanulnak, úgy tanulnak. 7 CDI --ismerkednek, olvasnak, írnak és minősítenek, amint azt a vörös tintával írott magyar kommunista aknapolitika diktandiájából tanulhatják. Kürt úr azért emigrált 1945-ben, mert nem értett egyet a kommunizmussal. Kürt úr olvas angolul, németül. Kürt úr soha nem dolgozott az évtizedek alatt, mert ha dolgozott volna, akkor nem ért volna rá szellemét művelni. De a hazai kommunizmus szellemi aknáit már nem veszi észre Édes anyanyelvünk lantján szólnak a költők odahaza, de szólnak a költők idegen világban is. Az oly sokszor hangoztatott koegzisztencia kommunista oldalról azonban csak a hazai irodalmat ismeri el, a vörös tintával írottat, de nem a nemzetit, az emigráció lantjáról. Elhallgattatni, elhallgatni a lényeg. Tezla professzor könyvével, nagy nagydobbal, síppal, kürttel, trombitával, bármily pénzbe kerüljön is. Akár hiszi,— — akár nem... . NEHOGY valakinek is kételye legyen, a NY Times “Not Really Running for The Knesseth” címen leszögezi, — hogy bár a new yorki keserű ............... viv-muMa,jra prmary ' cioválasztások egyesekben azt az érzést kelthetik, hogy a jelöltek a Knessetbe akarják magukat beválaszthatni, — a valóságban nem másról, mint a washingtoni törvényhozás épületében a számukra predestinált törvényhozói pozíciókról van szó..._A __ _♦‹ Ribioff szenátor a brooklyni választási kampány e most közelmúlt napjainak egyikén, biztosítva az őt oly gondosan hallgató egyik rabbit arról, hogy az ő saját szülei is orthodox zsidók. In o. nyilatkozott: “Mindazon emberek közül, akiketismertem a politikai életben, nincs nagyobb MENSCH, mint George McGovern !” Je csak tudja] . A június 20-i New York Timesben egyDvid Mandel nevű politikai nagyság, akinek jólértesültségében nem illik kételkedni, odanyilatkozott, hogy “a fassizmus közeledik itten" s szerinte elég alap van arra, hogy Nixon elnököt vád alá helyezzék, hiszen több ízben is felfokozta a háború ütemét, egy 10,000 emberből álló Thai"hadsereget szervezett azért, hogy az a kommunisták ellen harcoljon. Tömegletartóztatásokat hajtatott végre Washingtonban a béketüntetők ellen, stb. A RÓMÁBÓL jelentik, hogy privát katolikus és protestáns elemekből egy intellektuális csoport alakult, abból a célból, hogy küzdjön az Olaszországban mindinkább terjedő antiszemitizmus ellen. A csoport egyik szószólója és szakértője a Sienna-i egyetem történelemtanára, Alfonso Di Nola, a bölcs profeszszor szerint a neonnácik terjesztik az antiszemitizmust s a könyvárusoknál sok antiszemita könyv van kiállítva, köztük a “Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveidnek két kiadása is. A New York Timesnek május 1 -i könyvismertetője egy féloldalra kiterjedő hatalmas hirdetést fogadott el a vörös Földridge Cleaver által nagyrabecsült JUCHE című könyv propagálására. Claver szerint ez a könyv segít az amerikai imperializmus tönkretételében. Cleaver biznyára jól tudja, miért s a kiadó, — a ‘Grossman Publisher’ is. — A JOCHE magában foglalja — Kim Ir Sung északkoreai kommunista diktátor legfontosabb beszédeit. —KOZMETIKAI ÚJDONSÁG beveetéséhez, beauty parlor berendeéséhez — részes társ kerestetik. Hívjon a Code 213-221-9763 számon este 10 óra után, vagy levélben: J. G. B. Box 42302. — Highland Park Station, — Los Angeles, CA., 90042. — ÁLLANDÓAN megújítható az előfizetés a MAGYARSÁGra. Évi $5.00 1972. július 7. A NEW YORKI DAILY NEWS ban MEGJELENT NYÍLT LEVELEKBŐL “Lavelle tábornok előléptetést érdemel s kitüntetést azért, mert megbombázta azokat a stratégiai célpontokat, amelyeket már évekkel ezelőtt tönkre kellett volna tenni, hogy életeket menthessünk. Az előző Johnson elnök és tanácsadói ellen kellene kivizsgálást folytatni, akik az ellenség örömére leállították a bombázásokat...” “Kényszernyugdíjazás“ címén, 8:1 eredménnyel az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy a tanítóknak előírt hűségeskük megegyeznek az alkotmánynak a szellemével. Ki volt az egyedüli más véleményt nyilvánító? William D. Douglas bíró. Vájjon nincs már itt az ideje annak, hogy a kongresszus előírja, hogy bizonyos, észszerűen megállapított korban— minden közhivatalnok nyugdíjba kell vonuljon? Áldás is volna erre a nemzetre, ha már egyszer s mindenkorra megszabadulhatna olyan emberektől, mint Douglas bíró és Emamiel Celler képviselő.” “Nem tudom, hogy elért-e valamit Henry Kissinger utazásai során, — az azonban biztos, hogy a teheráni hastáncosnőt, híressé tette.” “Nem volt csodálatos hitvány az a fénykép,— amely Nixon elnököt és Mrs. Nixont mutatta, amint Varsóban kidugták a fejüket autójuk tetején? Fogadok, hogy ezt nem tehették volna meg — a jó öreg USA-ban.....” □ Telefon: 521-8577 VIRÁGÜZLET Pittsburgh, PA., 1Ő207 Guisers Flowers 5009 Second A ve VÁGOTT ▼ a fl 7 CSEREPES VIRÁG Születésnapra — Névnapra □ VIRÁGCSOKROK □ Válogasson üzletünkben! * Keressen fel minket! * — Azonnal szállítjuk! — Magyarul is beszélünk!