Magyarság, 1972 (48. évfolyam, 1-48. szám)

1972-07-07 / 27. szám

4. oldal A K­Ü­R­T Irta: É­r­s Kata Ősz hajával, rövid nadrágjával,­­ferdesarkú ci­pőjéből lyukas harisnyának nevezett lábtakarójával berobbant hozzánk Kürt úr: — Szenzációs könyvre bukkantam az egyetem könyvtárban! A magyar irodalom bibliográfiája an­golul! Egészen príma! A Harvard egyetem profesz­szora írta, Albert Tezla. — Most jelent meg? — Nemrég. Azóta Amerikában is. Igazán min­denki benne van, aki magyar írónak számít. Her­czegről is nagyon tárgyilagosan ír. — Mi a címe ennek a műnek ? Hátha rátalálok a könyvtárban. De nem is tudtam, hogy magát Küld úr ennyire érdekli a magyar irodalom, mivel egyszer azt mondta, hogy nem olvas semmit, ami magyar. — Sem újságot, sem könyvet. — De ez nem magyar, hanem angol — méltat­lankodott Kürt úr visszaemlékezésemért. — A címe ? — Hungarian Autors. Handbook. Kikerestem Tezla könyvét a könyvtárban. Nem nagyon őrzik, az előtérben lévő, mindenki által oly könnyen elérhető polcok egyikén talált helyet. Belelapoztam. Valami vörösség kezdte bántani a szememet. — Na, na! Nem kell vad színeket látni a névsor miatt! — biztattam magam s böngésztem a nekem ismeretlen angol nyelv szövegét. “Part I.”— olvasom. “1450-1915.” Hát ezt ér­tem. A névsort is megértem, hiszen magyarokról van szó. Ady az első. Nem azért, mert a legnagyobb, ha­nem mert A-val kezdődik az ábécé. Aztán: Arany, Amadé, Ambrus, Ányos, Apácai Csere János, Apor Péter, Áprily Lajos, Arany János, Arany László. Vége az A-betűnek, de nem szerepel Aszlányi, pél­dául: Babits, Balassi, Baróthy Szabó, Batsányi, Ber­zsenyi, Bessenyei, Bethlen Miklós, Bornemisza Pé­­ter, Bródy Sándor, folytatódik a névsor.... Már Csi­­ky Gergely következik, de nem volt előtte Csathó Kálmán. Tovább, tovább! Hirtelen betoldom a sor­rendbe a kimaradt neveket: Balla Borisz, Harsányi Kálmán, (az Ellák írója), Harsányi Lajos, Harsá­nyi Zsolt, Surányi Miklós, Szitnyai Zoltán, Teres­­csényi György, Passuth László, Rab Gusztáv, AVass Albert. Nem akarok hinni a szememnek s újból­ új­­ra nézegetem. Nem, nincsen Földi Mihály, nincsen Erdős Renáta, Kosáryné Réz Lola. Nincsen, hogyan is legyen: Tormay Cecile, de miért nincs Féja Géza ? Nincs Kovách Aladár, nincs Vaszary János, Vaszary Gábor. Nincs Kuncz Aladár, és miért nincs Molliná­­ry Gizella, Babay József, Bibó Lajos? És miért nin­csen ez ? az ? Akik pedig írók voltak 1945 előtt, és hozzátartoznak a magyar irodalom teljességéhez. — Talán a “Part II.” Ez 1945-től máig telje­sebb lesz! A “régiek” közül egyik-másiknak oly nagy a bűnlistája, hogy még az emlékét is ki kell radírozni. Főként, ha Nyugatra ment. Zilah­y, Márai, Cs. Szabó emigrációja nem jelent tüskét. Az újak közül Aczél Tamás is mentséget élvez. De minek tudjon egy an­gol irodalomprofesszor olyanokról, mint Tollas Ti­bor, Nehéz Ferenc, Fáy Ferenc? Nincs, nem is volt Tűz Tamás, Füry, Kocsis, Sulyok? Vagy nem ma­gyarul ír: Csiky Ágnes, Kisjókai, Kerecsendi Kis Márton ? Hemzsegnek a nevek, toldom a “Part I.”-be,­­ toldom a “Part II.”-be: Gábor Áron, Fekete István, Rákosi Viktor, Gyóni Géza meg Földes Jolán nevét. És hát nem sorolhatom fel mindazokat, akiket fel­sorolhatnék. Mert csillognak a nevek, sorolódnak a névsorba akkor is, ha Tezla professzor könyvé­ben nem találni sem Nyisztor Zoltánt, sem Oláh Gá­bort, Köröndi Andrást, Eszterhás Istvánt, Szathmá­­ry Lajost, Cholnoky Jenőt és Viktort, Komáromi Jánost, Prohászka Ottokárt. Korda Sándor már nem él a földön, de neve fő­ként Angliában volt ismert, csak Tezla művében nem szerepel, mert vagy soha nem hallott róla, vagy ta­nácsadói nem tanácsolták. Főként a Magyar Iro­dalmi Lexikon (1936-1965), amelyet az előszóban­ is megnevez a szerző. És köszöni a segítséget, közre­működést másoknak is, akik minden bizonnyal segí­tettek abban a törekvésében, hogy a hazai kommu­nista rendszer kedvére téve, “irodalmi tömegsírba” dobáljon élőket, holtakat, miként azt Szitnyai Zol­tán egyik cikkében oly találóan megírta. — Nem kellett volna beletenni ezt a színvallást, hitvallást és teljes elfogultságot az előszóba, — kor­holom a hatalmas munkát és rostálást végző írót. —­ Meg­­hantolót... Csak az a kár, hogy az angolok, amerikaiak nem látják a vörös színt és azt tanulnak, úgy tanulnak. 7 CDI­ --­ismerkednek, olvasnak, írnak és minősítenek, amint azt a vörös tintával írott magyar kommunista akna­politika diktandiájából tanulhatják. Kürt úr azért emigrált 1945-ben, mert nem ér­tett egyet a kommunizmussal. Kürt úr olvas ango­lul, németül. Kürt úr soha nem dolgozott az évtize­dek alatt, mert ha dolgozott volna, akkor nem ért vol­na rá szellemét művelni. De a hazai kommunizmus szellemi aknáit már nem veszi észre Édes anya­nyelvünk lantján szólnak a költők odahaza, de szól­nak a költők idegen világban is. Az oly sokszor han­goztatott koegzisztencia kommunista oldalról azon­ban csak a hazai irodalmat ismeri el, a vörös tintá­val írottat, de nem a nemzetit, az emigráció lantjáról. Elhallgattatni, elhallgatni a lényeg. Tezla pro­fesszor könyvével, nagy nagydobbal, síppal, kürttel, trombitával, bármily pénzbe kerüljön is. Akár hiszi,— — akár nem... . NEHOGY valakinek is kételye legyen, a N­Y Times “Not Really Running for The Knesseth” címen leszögezi, — hogy bár a new yorki keserű ............... viv-muM­a,­jra prmary ' ciová­­lasztások egyesekben azt az ér­zést kelthetik, hogy a jelöltek a Knessetbe akarják magukat beválaszthatni, — a valóság­ban nem másról, mint a wash­ingtoni törvényhozás épületé­ben a számukra predestinált törvényhozói pozíciókról van szó..._A __ _♦‹ Ribi­off szenátor a brooklyni választási kampány e most közelmúlt napjainak egyikén, biztosítva az őt oly gondosan hallgató egyik rab­­bit arról, hogy az ő saját szü­lei­­ is orthodox zsidók. In­­ o. nyilatkozott: “Mindazon em­berek közül, akiket­­ismertem a politikai életben, nincs na­gyobb MENSCH, mint Geor­ge McGovern !” Je csak tudja] . A június 20-i New York Timesben egy­­Dvid Mandel ne­vű politikai nagyság, akinek jólértesültségében nem illik ké­­telkedni, odanyilatkozott, hogy “a fassizmus közeledik itten" s szerinte elég alap van arra, hogy Nixon elnököt vád alá helyezzék, hiszen több ízben is felfokozta a háború ütemét, egy 10,000 emberből álló Thai"hadsereget szervezett a­­zért, hogy az a kommunisták ellen harcolj­on. Tömeg­letar­tóztatásokat hajtatott végre Washingtonban a béketünte­tők ellen, stb. A RÓMÁBÓL jelentik,­­ hogy privát katolikus és pro­testáns elemekből egy intellek­­tuális csoport alakult, abból a célból, hogy küzdjön az O­­laszországban mindinkább t­er­­jedő antiszemitizmus ellen. A csoport egyik szószólója és szakértője a Sienna-i egye­tem történelemtanára, Alfon­­so Di Nola, a bölcs profesz­­szor szerint a neonnácik ter­­jesztik az antiszemitizmust s a könyvárusoknál sok anti­szemita könyv van kiállítva, köztük a “Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveidnek két kia­dása is. A New York Timesnek május 1 -i könyvismertetője egy féloldalra kiterjedő hatal­mas hirdetést fogadott el a vörös Földridge Cleaver által nagyrabecsült JUCHE című könyv propagálására. Claver szerint ez a könyv segít az a­­merikai imperializmus tönkre­­tételében. Cleaver biznyára jól tudja, miért s a kiadó, — a ‘Grossman Publish­er’ is. — A JOCHE magában foglalja — Kim Ir Sung északkoreai kom­munista diktátor legfontosabb beszédeit. —­KOZMETIKAI ÚJDON­SÁG beveetéséhez, b­e­au­t­y p­a­rl­o­r berendeéséhez — részes társ kerestetik. Hívjon a Code 213-221-9763 számon este 10 óra után, vagy levél­ben: J. G. B. Box 42302. — Highland Park Station, — Los Angeles, CA., 90042. — ÁLLANDÓAN megújítható az előfizetés a MAGYARSÁG­ra. Évi $5.00 1972. július 7. A NEW YORKI DAILY NEWS ban MEGJELENT NYÍLT LEVELEKBŐL “Lavelle tábornok előlépte­tést érdemel s kitüntetést a­­zért, mert megbombázta azo­kat a stratégiai célpontokat, amelyeket már évekkel ezelőtt tönkre kellett volna tenni, hogy életeket menthessünk.­­ Az előző Johnson elnök és ta­nácsadói ellen kellene kivizsgá­lást­ folytatni, akik az ellenség örömére leállították a bombá­zásokat...” “Kény­szernyugdíj­azás“ cí­mén, 8:1 eredménnyel az E­­gyesült Államok Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy a tanítóknak előírt hűségeskük megegyeznek az alkotmánynak a szellemével. Ki volt az egye­­düli­­ más véleményt nyilvání­tó? William D. Douglas bíró. Vájjon nincs má­r itt az ideje annak, hogy a kongresszus e­­l­őír­ja, hogy bizonyos, észsze­rűen megállapított korban­­— minden közhivatalnok nyug­díjba kell vonuljon? Áldás is volna erre a nemzetre, ha már egyszer s mindenkorra meg­szabadulhatna olyan emberek­­től, mint Douglas bíró és E­­mamiel Celler képviselő.” “Nem tudom, hogy elért-e valamit Henry Kissinger uta­zásai során, — az azonban biztos, hogy a teheráni has­­táncosnőt, híressé tette.” “Nem volt csodálatos hit­vány az a fénykép,­­—­ amely Nixon elnököt és Mrs. Nixont mutatta, amint Varsóban ki­­dugták a fejüket autójuk te­tej­­­én? Fogadok, hogy ezt nem tehették volna meg — a jó öreg USA-ban.....” □ Telefon: 521-8577 VIRÁGÜZLET Pittsburgh, PA., 1Ő207 Guisers Flowers 5009 Second A ve VÁGOTT ▼ a fl 7 CSEREPES VIRÁG Születésnapra — Névnapra □ VIRÁGCSOKROK □ Válogasson üzletünkben! * Keressen fel minket! * — Azonnal szállítjuk! — Magyarul is beszélünk!

Next