Magyartanítás, 2006 (47. évfolyam, 1-5. szám)

2006 / 1 - Irodalom - H. Tóth István: Egyéb tájékozódási lehetőségek a szépirodalmi stílus megismeréséhez

H. Tóth István EGYÉB TÁJÉKOZÓDÁSI LEHETŐSÉGEK A SZÉPIRODALMI STÍLUS MEGISMERÉSÉHEZ A tudatos nyelvszemlélet kialakításának egyik komponenséül a stilisztikai ismereteket nevezi meg a NAT, mivel a grammatikai, a szövegtani és az általános nyelvészeti ismeretek is szükségesek az ön­megfigyelő, az önértékelő képesség működéséhez, valamint a nyelvi igényesség fejlesztéséhez. A gya­korlatban ez kétségtelenül úgy jelentkezhet, ha a mindennapi beszédben, illetőleg a szó- és írásbeli kap­csolattartásban felfedezi, felfogja és alkalmazza is a gyermek a stílusjelenségeket, továbbá azok több­letjelentését (1). A NAT sajátos közlésmódját, problémakifejtését más interpretációban így olvashatjuk BENEDEK Marcellnál: „A stíluson fordul meg minden. De a stíluson az egész embert kell értenünk: nemcsak a szavak megválogatását, a mondatok kötését, hanem azt az erőt is, amely a szavak és a mon­datok mögül sugárzik az olvasó felé.” A „salus”-ról van szó, amelyen a „gondolatoknak és érzéseknek nyelvi eszközökkel történő kifejezési módját értjük, (...) a nyelvi stílus mivoltára vonatkozik. (...) a stílus szónak ebben a felfogásban is többféle értelmezési lehetőség rejlik, s ennek következményeként változik a nyelvi stílus meghatározása” (2). A „Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés” program (3) keretében ekképpen gondolkodunk a „stílus”-ról: „A stílus általános értelemben az a mód, ahogy tudattartalmainkat, képességeinket, egész személyiségünket mások számára is kifejezzük. A stílus: kifejezésmód. A stílus gondolataink, érzéseink közlésének sajátos módja. Segítségével a nyelvi és nem nyelvi elemeket felhasználva fejezzük ki közöl­nivalónkat a kommunikáció valamely területén.” (4) Újabban TOLCSVAI NAGY Gábor a magyar nyelv stilisztikáját általános (kultúrtudományi) alap­­kategóriaként vette szemügyre, ezek: La pragmatika szemléletmódja, 2. a történetiség elve, miszerint a nyelv nem készen kapott szabály- és eszközrendszer, 3. a dialogicitás, a nyelv dialogikus természete, 4. a szövegközpontúság, a stílusfogalmat és a konkrét stíluskategóriákat a szöveg szintjén adja meg, amennyiben a stílus a verbális kölcsönös viszonyban/ráhatásban mutatkozik meg, 5. a teljesség tétele a stílus jelenségét minden nyelvi megnyilatkozás összetevőjének tekinti, vagyis annak a belátása, mely szerint minden nyelvi megnyilatkozásnak van stílusa, tehát elemi ténye­zőként kell vele számolni (5). A fentiekkel egyre inkább számolva az anyanyelv-pedagógia abból indul ki, hogy a hagyományos nyelvi szintek, így a hangzás, a szó, a mondat, a szöveg s a jelentés stíluslehetőségei az anyanyelvi be­szélő nyelvi stílusrétegein keresztül érvényesülnek. A stílusrétegek a társadalmi érintkezés területeihez, formáihoz kapcsolódó, állandóan fejlődő nyelvi kifejezésmódok. A stílusrétegek szakkifejezést stílus­­fajták, stílusnem, stíluskategória elnevezéssel is olvashatjuk. A stílusrétegeket sajátos szóhasználatuk, kifejezéskészletük, mondatfűzésük, szövegalkotásuk alapján különböztetjük meg egymástól. Ugyanan­nak a nyelvi és nem nyelvi elemnek is más lehet a közlésfolyamatban játszott szerepe, attól függően, hogy melyik stílusfajtában aktualizáljuk. A továbbiakban az írásos kommunikáció egyik legfontosabb rétegének, a szépirodalmi (szépírói, művészi) stílus megismerésének — az irodalompedagógiában fontosnak vélt — egyéb lehetőségeire kí­vánom irányítani a figyelmet. Elöljáróban helyénvalónak tartom rögzíteni a szépirodalmi stílus főbb jellemzőit, ezek a követke­zők: a) a legváltozatosabb nyelvi eszközök felhasználása, b) a képszerűség, a képekben való gazdagság, c) az érzelmi és hangulati telítettség, d) a választékosságra törekvés, e) az alkotói, művészi egyéniség érvényesülése. Amikor egy-egy költői szövegmű (költemény, novella, dráma stb.) öntörvényű világához akarunk jelentékenyebben, új tájékozódási útvonalaktól sem idegenkedve közelíteni, bőven van alkalmunk im­már az írói szótárak kincsesbányáihoz fordulni. Kiváló eszköze lehet az írói szótár költőink, íróink stí­lusának a felderítésére, elemzésére. Ma már nélkülözhetetlenül jelentős ez a műfaj a stíluselemzésben .

Next