Magyartanítás, 2006 (47. évfolyam, 1-5. szám)

2006 / 1 - Irodalom - Cs. Varga István: „A semmi ágán ülők”

„ S mint a sakál, mely csillagoknak fordul kihányni hangjait, egünkre, hol kínok ragyognak, a költő hasztalan vonít...,10. (József Attila: Ős patkány terjeszt kórt...) (VITÉZ) Itt hagynám én ezt a várost, ha lehetne, Ha engemet az én LILLÁM nem szeretne.. .”(n. (Csokonai Vitéz Mihály: Habozás) 7.) valamint a szétszakítottságot, a széttöredezett­séget: „Fogj össze, formáló alak”(12) (József Attila: Nem emel föl) „A kővár gyomra szétdüllyed,”(13) (Csokonai Vitéz Mihály: Az utolsó szerencsétlenség). B) Nem tudom és nem merem egyértelműen sem a fő-, sem a mellékmotívumokhoz csoportosítani. ..átmeneti” kategóriának tekintem ezeket: 1. A rabságot, bezártságot­ ,J eszméim közt, mint a majom a rácsok közt le és föl, vicsorgók és ugrándozom, mert semmit sem hiszek s nagyon félek a büntetéstől." (14) (József Attila: Kiáltozás) ,fiát— úgy mond—­mb vagy poétám! mégpedig a bánaté?” (15. (Csokonai Vitéz Mihály: Egy szerencsétlen léleknek az égig való felemelkedése) 2. és a csöndet, a halk hangokat: „úgy lapultam a fa tövéhez, mint egy darab csönd ; szürke gyom... ” (...) .. Fülelt a csend — egyet ütött. ” „a csillagok, a Göncölök úgy fénylenek fönt, mint a rácsok a hallgatag cella fölött.”(16) (József Attila: Eszmélet) „Hol rémlet­es­s­­éghallgatás:'01) (Csokonai Vitéz Mihály: Tüdőgyulladásomról) C) A költőpárosnál közös keretmotívum valószí­nűleg: 1. a dominánsan sötét, szürke, vörös és sárga szí­nek használata: „A megtört kövek önnön árnyukon fekszenek, csillognak maguknak szilánkja ez a súlyos éj, mint a porra a vassz­ilánk? ”11SI (József Attila: Tehervonatok tolatnak...) . A farkasok, medvék, rókák hébe-hóba Csak veréb, csak varjú maradt idehaza. Mihelyt a tél borzas csillaga feltetszik:... ”(19) (Csokonai Vitéz Mihály: A tél); 2. a víz és part „ha nem szeretnél így. Kiülnek a fehérhabú zöld egek, fecsegő csillagfellegek mellé a nyugalom partjára, a nem üres űr egy martjára, szemlélni a világokat, mint bokron a virágokat. ”(20) (József Attila: Flórának) ,éS a habzó csókokba Torkig elmerült. Ott evez sietve A partok felé. Kis nyilát nevetve Nyújtja Amor bé. Ennek szálacskáján Már a partra ért S a partok rózsáján Nyugalomra tért. ”(21) (Csokonai Vitéz Mihály: Az eltévedt lélek); 3. valamint a hűvösség: „hűvös dinamó”, „a szó kihűl.”(22) (József Attila: Reménytelenül / Vasszínű égboltban) ,Mormolnak szelei a fagyos éjszaknak, A zsindelyre vastag jégcsapokat raknak.”(23) (Csokonai Vitéz Mihály: A tél) D) Talán a töltőmotívumok kategóriájába sorol­ható a formai szempontok közül az 1.) ennambe­­ment, a szó-, illetve egyéb 2.) egységek ismétlése és az alakzatok csoportjából a 3.) szinesztézia is. HL Mindezek után a „ semmi ágának ” ere­detének, forrásának „nyomozgatásával” és a fel­

Next