Makói Népujság, 1947. május (3. évfolyam, 97-120. szám)
1947-05-01 / 97. szám
$ ' ■ ■ | HI. ÉVFOLYAM. SZ. SZÁM * Ára 40 0144/* • 1*47 MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK A magyar május 1-ére írta: RÁKOSI MÁTYÁS A felszabadulás óta a harmadik május elsejét ünnepli a magyar dolgozó nép. Azért mondjuk, hogy a magyar dolgozó nép, mert a május e már régen kinőtt az ipari munkásság keretéből, ahonnan majdnem hat évtizede haladó útjára elindult. Május 1én nemcsak a gyárak, üzemek és bányák dolgozói tekintik saját ünnepüknek, de a demokratikus parasztok, a haladó értelmiség, a kisiparosok, a kiskereskedők és mindazok, akik szorgalmas, öntudatos munkájukkal hozzájárultak hazánk újjáépítéséhez és fiatal demokráciánk megerősödéséhez. Ha visszatekintünk az elmúlt két május 1-ére, számba vesszük azt a haladást, amit nemzetünk ez idő alatt gazdasági és politikai téren megtett, úgy büszkén állapíthatjuk meg, hogy nem végeztünk rossz munkát. A fasiszta zajlóháború okozta pusztulásból gazdaságilag oly gyorsan állítottuk talpra népünket, hogy joggal kiérdemeltük a világ elismerését. Politikai téren sem végeztünk rossz munkát. Minden reményünk megvan arra, hogy a háború szörnyű pusztítása után , önerőnkből is fel tudjuk építeni a dolgozó emberek boldog, virágzó, erős Magyarországot. Nem kell ehhez más, mint biztosítani a nyugodt, békés, rendszeres munka lehetőségeit. Ha ezt megteremtjük, a többit elvégzi a magyar ipari munkás szaktudása és áldozatkészsége, a magyar paraszt szorgalma és a föld iránt érzett szeretete, a magyar értelmiség, azok a tényezők, amelyek az elmúlt két esztendő folyamán az újjáépítés terén annyi csodát műveltek. De éppen a béke a nyugalom, a rend körül van hiba. Hiába akarnak a magyar dolgozók békét és nyugalmat, hogy gátak és korlátok nélkül szenteljék teremtő erejüket hazánk újjászületésének szolgálatába: a régi rend hívei egész mást akarnak. Nekik nem kell a nyugodt, teremtő munka. Nekik nem kell a falu és város dolgozó népének felvirágzása, ha azt a demokrácia adja. A magyar reakció minden eszközt meg fog ragadni arra, hogy zavarja a demokrácia építő munkáját", hogy nyugtalanságot keltsen, hogy egymás ellen uszítsa a dolgozó rétegeket. Ezt mutatja az összeesküvők működése. Minden tettüket, minden lépésüket a magyar demokrácia elleni gyűlölet vezette. Legtöbben gyűlölik a földosztást, mert ez húzta ki a gazdasági alapot a régi úri rend alól és ez adta meg az emberhez méltó élet lehetőségeit az eddig elnyomott, kisemmizett hárommillió koldusnak. Az összeesküvők tajtékzó dühe nemcsak a földosztás, de az öntudatossá vált, a politikai porondra lépett parasztság ellen is irányult. Súlyos hiba volna azt hinni, hogy az összeesküvők felfedezésével és törvényelé állításával már megvertük a reakciót. A magyar dolgozó nép ellenségei nem adják fel egykönnyen a harcot. Minden vereség után újra támadnak és nincs az az eszköz, amit meg ne ragadnának. Ezt látjuk most, amikor a magyar dolgozó nép s elsősorban pártunk, a Magyar Kommunista Párt hároméves tervet dolgozott ki, hogy begyógyítsa a háborúütötte sebeket és a mostaninak legalább kétszeresére emelje a munkások, a parasztok, az értelmiség életszínvonalát. Még jóformán meg sem száradt a tinta ezen a terven, máris kezdődik ellene a fondorlat, a fúrás. A reakció nem akarja, hogy begyógyuljanak a háborúütötte sebek. A régi, úri rend híveinek nem kell a magyar dolgozó nép életszínvonalának javulása, a több kenyér, a jobb ruha, a kulturáltabb élet, ha azt a demokrácia adja. A reakció erőt merít abból, hogy külföldön is vannak szövetségesei. Sötét imperialisták, akik a saját országukban is gyűlölettel nézik a demokráciát, a nép uralmát, s akik világszerte megpróbálják, hogy bátorítsák a haladás ellenségeit. Ezek szítják a népek közötti gyűlöletet, uszítanak a demokrácia leghatalmasabb bástyája, a fasizmust szétzúzó Szovjetunió ellen. Erre is gondol a magyar dolgozó, amikor május 1 én lobogó zászlókkal, vidám énekszóval százezres és milliós tömegben tesz hitet a demokrácia, az emberi haladás mellett. Tudatában van annak, hogy a harc, amely előtte van, még nehéz és áldozatos. De tudja azt is, hogy nincs olyan erő, mely megdöntheti a magyar demokrácia egészséges fejlődését és virágzását, amíg a munkásosztály egységes, amíg a falu és a város dolgozó népe szilárd szövetségeit védi a demokrácia eddigi vívmányait és vele a magyar jövendőt. Az idei május 1-e a munkásegység, a munkásparasztszövetség demonstrációja és egyben hitvallás amellett, hogy sokat szenvedett dolgozó népünk nem engedi a régi úri rend sötét híveinek, hogy zavarják azt a nyugalmat, békét, mely döntő előfeltétele hazánk felvirágozásának. Minél impozánsabb, minél fegyelmezettebb és öntudatosabb az idei május 1-e minden megnyilvánulása, annál meggyőzőbben fog hírt adni barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a magyar nép tántoríthatatlanul halad tovább a demokrácia útján, a boldogulás, a virágzás és az újjászületés felé. Békét, jólétet! Írta: KOSSA ISTVÁN, a Szakszervezeti Tanács főtitkára, a nemzetgyűlés alelnöke Amikorezidén a világ dolgozói milliós tömegekben ünnepük a felszabadult országokban a dolgozók szabadságának szimbólumává lett május 1-ét, akkor első üdvözletünk szálljon azok felé, akik még mindég nyögik a fasizmus, a reakció igáját. Szálljon harcos üdvözletünk a spanyol és görög nép szabadságszerető fiai felé, az elnyomott gyarmati népek felé, alak közül tízezrek inkább a börtönt, a halált választják, de nem akarnak szolgasorban élni. •A felszabadulási óta, mi magyar dolgozók immár a harmadik szabad május elsejét ünnepeljük. Az első szabad május 1 jelszava a „Föld, Kenyér, Szabadság" volt. Kis pártunk, a Magyar Kommunista Párt gondoskodott róla, hogy jelszavunk valósággá váljék. A föld azé, aki megműveli. Szétvertük az évtizedes feudális rendet. A kenyeret, azt is biztosítottuk. Kevés volt belőle, leért a sok egyéb baj mellett, — majd le kellett küzdeni —• az időjárás nem kedvezett a termésnek. Azért volt kenyér, ha szűkösen is. Az •■^halá! veszélyét elhárítottuk. Sza.Ivádságjogaink elvitathatatlan birtokában vagyunk és visszavertünk minden támadást, melyek a legdúsabb mértékben is a dolgozók jogai ellen irányultak. . A második szabad május elsejének ünnepe az újjáépítés jelszavaitól volt, hangos. Nos, pártunk vezetésével a magyar dolgozók e téren is csodát csináltak. Ma már az egész, világ elismeri eredményeinket és csodálják azokat. Pedig reakcióstőkéseink ugyancsak sokszor próbálták elgáncsolni munkánkat, de nem tudták, legfeljebb megnehezítették. Az újjáépítést azonban mi nemcsak az üzemek, gyárak, vasútak, hidak, házak újjáépítésére értettük, hanem egész gazdasági életünkre is. Ezért feszítettük meg erőnket, hogy a normális gazdálkodás alapfeltételét, az állandó értékű pénzt létrehozzuk. Hiába gúnyolódtak terveink felett ellenségeink, sőt néha barátaink is, a jó pénz megvan, a Magyar Kommunista Párt munkája eredményeként. Megvan a jó pénz és jóságában ma már senki sem kételkedik. Legfeljebb keveslik. Ebben már igazuk van, de csak a dolgozóknak. Elérkezett az ideje annak, hogy felvessük a dolgozók életszínvonala emelésének szükségességét. Dolgozók alatt persze nemcsak fizikai, de az értelmiségieket is kell érteni, ipari munkást, parasztot, közalkalmazottat és magánalkalmazottat egyaránt. Ehhez azonban, hggy komolyan tudjuk a dolgozók életszínvonalát emelni, tovább kell emelni termelésünket az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban, csak a több termelés eredményezhet állandóan fokozódó jólétet. A tervszerűtlen, kapkodó, a pillanatnyi konjunktúrára alapozott termelés azonban könynyen gazdasági válságot, nem pedig jólétet eredményezhetne. Ezért, kell nekünk felállítani terveket, melyek keretében a nemzetgazdaság összegét, ezen felül egyes szektoroknak teljesítőképességét figyelembe véve pontosan meghatározhatjuk, hogy mibe, mekkora összeget fektetünk, miből mekkora menynyiséget lehet termelni. Csak a tervszerűen felépített és pontos tervek alapján összhangba hozott termelés hozhat jólétet. A jólét, a körülményekhez képest tisztességes életlehetőség ma már a nemzet minden tagjának legfőbb vágya. Nemcsak a háborús nyomorúság, nemcsak az infláció szörnyűségei, de már a háborút előkészítő Horthy- fasiszta rendszer fokozódó adóprése is olyan alacsonyan tartotta az életsívó átlagát, hogy ma, ennyi esztendő temérdek szegénysége után joggal vár demokratikus rendszerünktől mindenki jobb, emberibb sorsot. A jólét elérésének lehetősége lesz a motorja a hároméves tervünk. Meg kell azonban mondani hogy a hároméves terv végrehajtása, megvalósítása nemcsak tőlünk függ. Ahhoz, hogy minden erőnket a hároméves tervre, tehát a jólét alapjainak megteremtésére összpontosíthassuk, ahhoz az is szükséges, hogy Himnusz a Szabadsághoz május 1-én Te vagy az értelem, a Végzetés a Szörny hatalmak fölött, a tiszta szépség, az okos telidben amit álmodik a szív, az egyetlen örök. Érted ölünk és érted sóvárgunk, hogy végre emberi lehess nekünk! Hideg csillagokban agyonfáztál, melegedj fel embermed 011 velünk. Légy összetartó kapocs és építő szenvedély, hevítsd, tartsd bennünk, mi közös, légy végre mi és mértéke az igaznak ne légy megfoghatatlan közönyös véletlen és játék a sors fölött. Légy részeddé és légy te is a mi részünk, nekünk való természet és valóság. Légy bennünk magaddá és egészen minékünk. Gajdi István. MAKÓI MÉP3AMK | :i~F |’ A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK LEÁNYINTSZETE || bankja _____________ | || eb _ wx Értesítem a kedves vásárló közönséget, hogy a volt Hortlik György-féle N £1® B üzletet átvettem. Üzletemet május 3-án | lUfi UZBGT ■ megnyitom. Friss árukészlettel és szolid! Szekfif ),ZS@f árakkal állok kedves vevőim rendelkezésére. lóezet ésesensegekereskedőKeke,lúdpiac