Makói Népujság, 1947. augusztus (3. évfolyam, 172-196. szám)

1947-08-01 / 172. szám

MAKÓ! NÉPÚJSÁG Magasabb életszínvonalat, kultúrát, jómódú parasztságot, megelégedett dolgozót jelent Csanád megyének a hároméves terv Ma kezdődik a hároméves terv. Ü­nnepnapja ez a magyar dolgozóknak. Rátérünk a tervgazdálkodásra, a jólét felé vezető útra, iparunk, mezőgazdasá­gunk, kultúránk tervszerű fejlesztésére. A ma megkezdett hároméves tervet a Magyar Kommunista Párt dolgozta ki a legjobb magyar szakemberek bevonásával először, ezt fogadták el a magyar nép hároméves tervének alapjául a többi pártok és ez lett törvénybe iktatva cse­kély módosításokkal. Mi kommunisták büszkék vagyunk erre. A terv azonban csupán terv marad, ha az egész nemzet nem veszi ki meg­valósításából lelkes, áldozatkész munkával a részét. Mi kommunisták eddigi te­vékenységünkhöz híven most is jó példát fogunk mutatni a terv megvalósításá­nak munkálatainál. A hároméves terv most már nem egy párté, az egész nemzeté lett. Tud­juk, hogy a magyar nép egyöntetű lelkes munkával vesz részt megvalósításában. Most, a terv megindulásának napján vessünk pillantást a hároméves terv Csanád megyére vonatkozó részére. Né­zzük meg a terv adatait, nézzük meg a számokat. Beszélnek ezek a számok, a csanádmegyei nép gazdasági és kultu­rális felemelkedését hirdetik. A csanádmegyei hároméves­ terv része az országos hároméves tervnek. Megvalósítása nemcsak Csanád megye lakosságának, de az egész országnak is javát szolgálja, amint az országos hároméves terv is szolgálja Csanád me­gye lakosságának érdekeit. A hároméves terv megvalósítása: Csanád megye a jómódú, művelt lakos­ság virágzó megyéje. A hároméves terv: jómódú, művelt parasztság, virágzó mezőgazdaság Csanádban Csanád­ megye a nagybirtok ha­zája volt. A főrangú nemesektől az örökös felsőházi tagokig, sokezer­ holdas nagybirtokosoktól a párszáz holdasokig versenyeztek itt az urak jó népnyúzásban, a nép sanyargatá­sában, kizsákmányolásában. A földreform széttörte a nagybir­tokosokat Ma Csanád megye a kis­birtokosok hazája. Az újbirtokosok, de a régi kis­­középbirtokos gazdák is a legnagyobb nehézségeik közben művelték földjüket. Igaerőhiány, mezőgazdasági felszerelés, gazdasá­gi ala­p nélkül dolgoztak, hősies erő­feszítéssel munkálták a földet, hogy kenyere legyen a­z országnak. Itt ,az ideje, hogy munkájukat megkönnyítsük. A hároméves terv beruházásai mezőgazdasági vonat­kozásban is óriási léptekkel viszik előre parasztságunk fejlődését.­ A hároméves terv megvalósítása a bel­terjes gazdálkodásra valló áttérést jelenti vármegyénkben. Nemesített vetőmag nélkül nincs korszerű gazdálkodás Ennek tudatában a bánkúti nö­­vénynemesítő telep helyreállítására és beindítására hétszázezer forintot fordít a há­roméves terv. A­ beruházás fokozatosan, történik. Az első évben kétszáznyolcvannezer, a második, évben kétszáztízezer, a harmadik évben kétszáztízezer forin­tot fordítunk a növényel nemesítő te­lep helyreálítására és működésére. Az újgazdák és újbirtokosok ne­mesített vetőmaggal való ellátására öszesen egy millió négyszázezer fo­rintot fordít a hároméves terv. Eb­ből az első évi beruházási három­százhetvenezer forint, a harmadik évben ötszázhuszonnyolcezer forin­tot tesz ki a beruházási összege, 83 új takarmánysiló A téli á 1l a­­t­alta­r­m­­á­n­yo­z­ás egyik lényeges kelléke a si­lózás. Az állat­­álom­ány vitamindús, jó takarmá­nyozásának biztosítására a három­éves terv keretében Csanád vármegyében nyolcvan­­három új takarmány silót létesí­tünk. A mezőkovácsházi járás­ban harmincat, a torontáli já­rásban húszat, a battonyai já­rásban tizennyolcat, a központi járásban tizenötöt, összesen nyolcvanhármat.A takarmánysilók előirányzott összege összesen százezer forintot jelent. Ebből az első évben huszon­háromezer, a­ harmadik évben negy­vennégyezer forint beruházásra ke­rül sor. Minta trágyatelepek — műtrágyaellátás A föld magasabb­­terméshozamá­nak biztosítására új trágyatelepek létesítésére kerül sor, összesen százezer forint beruházással. A mezőkovácsházi járásban hu­szonkilenc, a battonyai járásban tizennyolc, a központi járásban tizenhat, a torontáli járásban tizenkilenc, Makó városában húsz, összesen százkét minta­­trágyatelep létesítésére ker­ül sor. Enek beruházási költségei az első évben huszonháromezer forint, a második évben harm­incháromezer forint, a harmadik évben negyven-­ négyezer forint összeget tesznek ki. Új gazdáik műtrágyaellátására a három év alatt összesen hatszázöt­­venezer forintot­­fordítunk. Ebből az első év beruházásai háromszáztizen­hatezer forintot, a második évé százhatvan­hétezer forintot, a har­madik évé százha­tvanhétezer forin­tot tesznek ki. Öntözés — gépesítés A belterjes gazdálkodás elenged­hetetlen kelléke az öntözés. A fe­­rencszál­lású öntözött gazdaság be­ruházásai, amely eddig a METESz kezében volt és most önkéntes szö­vetkezeti alapon állítják vissza,­­ kétszázötvenezer forintot tesznek ki. Ez az összeg a­­ következőképpen oszlik meg: első évben hatvanötezer forint, a másodikban nyolcvan­két­ezer forint, a harmadik évben száz­háromezer forint beruházásra kerül sor. Traktorok, cséplőgépek, ekegép, vetőgép, szelektor és egyéb mezőgaz­dasági felszerelések, géptelepek lé­tesítésére nyolcmilliió hétszárezer fo­rintot fordít a hároméves terv. Ez a következőképpen oszlik meg a há­rom év alatt: az első évben kétmillió­­huszonnyolcezer forint, a második­­ban hárommillióit­us­zonhatezer fo­rint, a harmadikban hárommillió­it­tszáznegyvenh­atezer forint. Mezőgazdasági géptelepek lesz­nek Mezőhegyesen, Battonyán,­­ Csanádpalotán, Deszken, Ma-­­ hón, M­edgye­segy­házán. ..­­’IV.­* Rét és legelőgazdálkodás, erdősítés, fásítás A makói legelő öntözésére a há­roméves terv hatvanezer forintot irá­nyoz elő. A megye erdősítésére ötvenezer, fá­sítására egymillió hatszázezer fo­rintot fordítunk. A fásítás beruházá­­sa a három év alatt a következőkép­pen oszlik meg: első évben ötszáz­harmiincháromezer, a másodikban öt­százharmincháromezer, a harmadik évben ötszázharmincnégyezer forint. Mezőgazdasági szakoktatásira ösz­­szesen hétszázhúszezer forintot for­dítunk.­­Ebből a kiszombori gazdakép­ző iskola befejezésére illetve felszerelésére és internátus fel­állítására háromszázötvenezer forint, a csamádpalotai gazda­képző felszerelésére hat­ezer, a makói tanoncotthon felállítására háromszázötvenezer forint jut. 1947 augusztus 1 A hagymások érdekében gyűlést tartott a múlt hé­ten a Magyar Kommunista Párt makói szervezete. A gyűlésen kom­munista és nem kommunista hagy­mások egyaránt nagy számmal je­lentek meg. Tudták, hogy ennél a kérdésnél, a hagyma árának felsza­badításánál nem pártszempontok a a mérvadók, a hagyma árának fel­szabadítása, pártszempontokra való tekintet nélkül érdeke minden hagy­másnak. Ezért hívta össze a gyűlést a­ Ma­gyar Kommunista Párt, mert a dol­gozók, a hagyma­termelők érdekeiről volt szó és a Magyar Kommunista Párt minden tettét a dolgozók érde­keiért folytatott harc jellemzi. A gyűlésnek és a másnapi küldött­­ségi­árásnak, amelyet kommunista­­hagymások vezet­tek és amelyben kommunista hagymások vettek részt — meg is lett az eredménye. A hagyma, ára a Magyar Kommunista Párt eredményes akciója következ­tében felszabadult. Sürgős munkához látott Makó város tervbizottsága Ma megválasztották az albizottságokat — Augusztus 10-ére elkészül a terv A hároméves terv — a gyors újjá­építés és az általános életszínvonal emelése érdekében — most augusz­tus 1-én indul meg. Makón az elmúlt napokban­­ala­kult meg a város terv­bizottsága, amelynek elnökévé Kiss Imre pol­gármestert választották meg. A tervbizottság csütörtökön dél­előtt tartotta el­ső ülését, amelyen Kiss Imre polgármester elfoglaltsá­ga miatt Zombori Hajós elnökölt. A hároméves tervet már régebben elké­szített© a pártok megbízottaiból és szakembereikből összeállított bizott­ság s most a részletes terv elkészí­tése előtt a szak-albizottságokat vá­lasztotta meg a tervbizottság csü­törtöki ülésén. Az ügy nagy jelentőségéhez mér­ten kellő megfontolás után a bizott­ság az alábbi szak-albizott tagokat választotta meg: Gazdasági tervbizottság: dr Faze­kas János, Tóth Ferenc, Valk­us Gábor, Brúder János, Szilágyi Sán­dor, Bíró György, Szilágyi Imre, Nagy Ferenc, Diós István, Pa­rr­agi Ferenc és Tompas Bálint. Ipar- és közmunka tervbizottság: dr Szücs László, Balogh János, Elek Antal, Gazdag János, Balogh Imre, Farkas Boldizsár. Szociális és egészségügyi terv­­bizottság: dr Varga István tisztior­vos, Gera Katalin, Kiss Imréné, Molnár Sándorné, Szabó Jánosné, dr Juhász István, dr Diósszilágyi Sámuel, Gubacsy Mihálynné, Barun­kai Sándor, dr Nagy Pál, dr Nyit­­ray Gyula, Loós János, dr Giday Kálmán, Horváth Mihály, Hencz Ferenc, Veszeley József, Vidra Jó­zsef és a óvodai felügyelőbizottság elnöke. Kulturális tervbizottság: Hencz Aurél, Döme Mihály, Kárpáti Béla, Loós János, Lélek Péter, dr Giday Kálmán, Karaskas Lajos, Kárpáti Ernő, Molnár K. Lajos, Nagy Gá­bor, Czirbus István. Szövetkezeti tervbizottság: Czíme­­ge Gábor, Szerafin Elemér, Czene Imre, Szundy Jenő, Szani István, Kiss János, Kocsis Jánosi, Zeitler Gusztáv, Csutoros Lajos, Kovács János, dr Parlagi György, Petri István, Tóth Feren, Hemdel Gusz­táv, Veress József, Török Gyula és Tóth János. A megválasztott albizottságok azonnal munkába is léptek, hogy a 3 éves tervet teljes egészében minél előbb elkészítsék, miután azt au­gusztus 10-ig be kell küldeni a bel­ügyminisztériumba jóváhagyás vé­gett." Dimics Sándor nem vállalja a gyilkosságot Újabb gyanúsítottakra is kiterjesztette az ügyészség a vádat a Móra-csárdai gyilkosság ügyében Részletesen közöltük annak idején azt a halálosvégű kocsmai bicskázást, amely a vásártéri Móra-féle kocsmában zajlott le az országos vásár alkalmával, öt ci­gány lókupec rátámadt a kocsmába be­lépő Dimovics Ferenc és Sándor sző­­regi lókupecekre. Pil­lanatok alatt parázs verekedés tört ki, amelynek során Di­movics Ferencet hasbaszúrták, Sándort pedig a nyakán sebesítették meg. Dimo­vics Ferenc a kórházba szállítás után rövidesen meghalt. A gyilkossággal ifj. Petrovics Lajost gya­núsították, aki a kihallgatások alkalmá­va i konokul tagadta a vádat és a tettet egyik társára, Dimics Sándorra igyeke­zett kenni. Dimics Sándor a nyomozás során, hosszú lelki vívódás után bevallotta, hogy az ő kezében villant meg a nagy kés és ő szúrta le Dimovics Ferencet és Dimovics Sándort. Beismerő vallomása után Dimicset a makói rendőrség beszállította a szegedi államügyészség fogházába, ahol az ügyész elrendelte letartóztatását. A halálos végű gyilkosság ügyében a vizsgálóbíró e hét elején kezdte meg a kihallgatást, amikoris Dimics vallomása során — miután nem vállalja a gyilkosságot — olyan adatok merültek fel, hogy a vizs­gálóbíró kiterjesztette a nyomozást a verekedésben résztvett lókupec társa­ság három másik tagja: ifj. Petrovics Lajos, Jankó Mátyás és Petrovics József ellen is. A gyilkosság és szurkálás újabb három gyanúsítottját még e hét folya­­mán kihallgatja a vizsgálóbíró.________ Előde kisebb téglaépület lebontásra, 2 drb cd­ 6 méteres épületfa és egy drb egylóerős villanymotor. Érdeklődni lehet a kiadó­­hivatalban. , -jüké' ~ !

Next