Makói Ujság, 1939. május (5. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

2 MAKÓI ÚJSÁG Biztosítsa vetését jégkárra kincsünk, amelyet nem szabad sem­mi szín alatt megcsonkítani vagy megtörni­ A munkáskérdésről szólva kiemelte, mennyit rontott a helyzeten a céltu­datos demagógia, majd a probléma gyökerét a termelés átépítésében je­lölte meg, azaz a primitív szemter­melésről sürgősen át kell térni az ipari növények, dohány, cukor, mag­vak termesztésére, melyek ötször, tízszer annyi munkáscsaládnak ad­nak megélhetést, mint a gabona és kukoricatermelés. A kormány leszállította a cukor árát s ime a fogyasztás annyira emelkedett, hogy a kincstári haszon­­részesedés összege nagyobb lett, mint a magasabb kulcs mellett volt. További ármérséklés újabb fogyasz­tásnövekedést eredményezne, amely maga után vonhatná a termesztés növelését, ez meg újabb munkás­tömegek keresethez jutását. Summa­­summárum: belterjes és munkateljes irányban kell terelni a mezőgazda­ságot. A mezőgazdaság iparosítására például hozta fel a nagylaki kender­gyárat, amelyet beszüntetés előtt a mezőkovácsház környéki birtokosok vettek át s szinte tőke nélkül nagy­szerűen fellendítették lehetőséget nyújtva ezzel a kendertermesztés fo­kozására és új munkaalkalmak te­remtésére. Azt pedig statisztika bi­zonyítja, hogy a megyebeli birtoko­sok fizetik a legmagasabb munkás­béreket (a szöllősmivelést kivéve) az egész országban, különösen áll ez a részmuntásokra, akik a jó földho­zam miatt itt járnak a legjobban. Húsz évvel ezelőtt elsőnek vezették be Csanádban a részes művelési rendszert, amit ma a kormány prog­ramjává tett. A Csanádi gazdák és birtokosok pedig nem szűnnek meg dolgozni annak a megértésnek és bizalomnak a fenntartásáért, amely itt gazda és munkás közt eddig fenn­állott s a kommün alatt is kiállotta a próbát. Dr. Csepregi Imre pápai prelátus a munkáskérdéshez szólott hozzá. Szerinte az a 6—7 hónap munka, amit a mezőgazdasági munkásság végez, nem elegendő ahoz, hogy a további 5—6 hónap tétlenségét ki­egyenlítse s gondtalan megélhetést biztosítson. Már­pedig maga a tét­lenség a legrosszabb tanácsadó, amely az embereket egymagában képes elrontani. Téli iparokat kell teremteni a mezőgazdasági munkás­ság foglalkoztatására. A régi orszá­gos politikát hibáztatta, hogy ötven éven át 48 és 67 eszméin lovagolt s elmulasztotta az átfogó szociális­politikát. Hibáztatta dr. Csepregi az ipar túlságos összpontosítását is, amely a föld népét Budapestre vonta, elsza­kította a földtől és a nemzettesttől s olyan eszmékkel töltötte meg, amelyek ezt a szakadást véglegessé tették. Az ipart ideje volna már de­centralizálni. A németországi munkásexport fel­csigázza az igényeket s az utazásra, szerződtetésre való készülődés ala­posan megrontja a belső munkavi­szonyokat. A Vertántelepi munkásházak le­romlásához nagyban hozzájárult a gondatlanság is. Még a víz lefolyá­sáról sem gondoskodott igen sok háztulajdonos s elmulasztotta az olyan apróbb javításokat, amelyek­kel pedig a későbbi nagyobb rom­lást meg lehetett volna előzni. A megyei út mentén feleslegessé vált útszéli sávok újra eladását a csatlakozó földek tulajdonosainak nem tartja igazságosnak, hisz annak idején kisajátították tőlük azokat, most meg pénzért adják vissza ne­kik? Viszont igaz az is, hogy a ki­sajátítás okozta káruk busásan meg­térült földjük értékemelkedése révén, mely az útépítés következtében állott elő. Ezért leghelyesebb lenne ezeket a területeket nem eladni, sem vissza­adni, hanem fásításra felhasználni. Dr. Diósszilágyi József rövid fel­szólalása után Tarnay Ivor szólalt fel. Mint közigazgatási furcsaságot közölte, hogy 1907-ban az akkor többnyire függetlenségi és 48-as ta­gokból álló törvényhatósági bizottság kimondotta a mezőhegyesi birtok fel­osztását s el is ment a felirat. E határozat ellen akkor vele együtt mindössze 798 embernek volt bátorsága szavazni. A feliratra azonban máig sem érkezett válasz. Szerinte a földreform is olyan, mint az általános titkos választójog, elsősorban politikai s nem gazda­sági szempontok dominálják.­­ Nem csinálok titkot belőle, hogy az általános titkos választójog kérdésében s a földreform kérdésé­ben is óvakodnék minden túlzott reformnak a megvalósításától, amely­nek gazdasági következményei ki­számíthatatlanok s helyrehozhatat­­lanok. Csepregi Imre dr. praelátussal szemben védelmébe veszi a várme­gyét amelyben szerinte mindig erős volt a szociális érzék. Ring Béla alispán sorra válaszolt a felszólalásokra s bejelentette, hogy amint a Vertán-telepi munkásházak ügyében általa elrendelt vizsgálat befejezést nyer, tájékoztatja a tör­vényhatósági bizottságot az ered­ményről. De mindez csak a múlt rekriminációja, amivel szemben a jövőbe kell nézni s a makói mun­káslakás problémát kell megoldani. Kilátás van rá, hogy pár éven be­lül mind a munkásházak ügyét, mind pedig a putrik kitelepítését meg fogja oldani a kormányzat. A munkanélküliség, illetve mun­káshiány kérdése nem helyi, hanem európai okok függvénye és követ­kezménye. Mikor még a Bánát a mienk volt, a megyebeli munkások nagy része ott talált munkát és meg­élhetést. Reámutatott az alispán arra, hogy 4-5 év alatt több mint 100 kilo­méter köves utat építtet a várme­gye. Az igási utat is rendbe hozzák 1940-ben. (Éljenzés és taps). A törvényhatósági bizottság egy­hangúlag bizalmat szavazott gróf Teleki miniszterelnöknek. A gyűlés további lefolyásáról szerdai szá­munkban tudósítunk. A Reumás fájdalmakban szenvedő egyéneknél reggelenként felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz a gyomorbélcsatornát ala­posan kitisztítja és méregteleníti, azonkívül az anyagcsere és az emész­tés folyamatát igen hathatósan elő­mozdítja. Kérdezze meg orvosát, Béla szentesi főjegyzőt miként vé­gezték ki ártatlanul, állatias kegyet­lenséggel. Beszédét azzal fejezte be, hogy az ártatlanul kiontott martírvér em­léke világítson, vezessen bennünket mindhalálig. Dr. Virág János: „Ugye látjátok" című hatásos vers szavalata után, dr. Diószeghy András, a Návay La­jos felsőkereskedelmi iskola igaz­gatója mondott magas szárnyalású és költői hasonlatokban pompás ünnepi beszédet. Ebben vissza­pillantást vetett a magyarság ezer­éves küzdelmeire. Kegyelettel s há­lával emlékezett meg a kommuniz­mus vértanúiról, akik első hősei voltak az európai nacionalizmus­nak. Beszéde végén indítványozta, hogy az ünnepségről hódoló távirat küldessék Horthy Miklós kormányzó őfőméltóságának és Teleki Pál mi­niszterelnöknek. Az ünnepség után az alábbi két távirat ment Budapestre: vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója Őfőmél­­tósága Kabinetirodájának Budapest. Mély hódolattal köszönti Főmél­tóságodat : a feledhetetlen emlékű Návay Lajos és a vörös uralom többi makói vértanúja mártírhalálá­­nak húsz éves fordulóján tartott ke­­gyeletes emlékünnep közönsége ne­vében dr. szajoli Fejér Miklós főispán és Ring Béla alispán. Nagyméltóságu gróf Teleki Pál magyar királyi Miniszterelnök Urnak Budapest. Mély tisztelettel köszönti Nagy­méltóságodat a Návay Lajos és a többi makói mártyr emlékezetére tar­tott kegyeletes ünnepség közönsége nevében dr. szajoli Fejér Miklós főispán és Ring Béla alispán. A beszéd elhangzása után Put­noky Móric háznagy a képviselő­ház, Ring Béla alispán a vármegye, dr. Nikelszky polgármester a város, Nagy M. Sándor a frontharcosok, Sopsics István a hadirokkantak, dr. Diószeghy András a felsőkereske­delmi iskola koszorúját helyezte el rövid beszéd kíséretében a szobor talapzatán. A bensőséges ünnepséget az ének­kar a „Szózat" hatásos eléneklésével ért véget. NMMWMMMMIMMMWMMMlMMMWMMIMMMWWWAMIMNt A kommün vértanú­ áldozatainak emlékünnepe Makón. Kegyeletteljes ünnepséggel emlé­kezett meg Makó város közönsége vasárnap a vörös rémuralom vérta­núinak haláláról a 20 éves évforduló alkalmából. Az impozáns ünnepséget a már­tírhalált halt Návay Lajos szobránál rendezték meg, amely köré a borús, szemerkélő esős időben is nagy­számú közönség gyűlt össze. Az emlékünnepélyt megelőzően, 9 órakor a római katolikus tem­plomban gyászistentiszteletet tartot­tak, amely után 10 órakor vette kez­detét a szobor előtti ünnepség. Az ünneplők sorában megjelent Putnoky Móric háznagy, titkos ta­nácsos a képviselőház, Asztalos Mik­lós dr. Molnár Sándor dr. és Szoy­­ka Kálmán a miniszterelnökség és a felsőház képviseletében. A Berlin­ben tartózkodó miniszterelnököt sza­­joli Fejér Miklós főispán képviselte. A vármegyei tisztikar Ring Béla alispánnal, a város dr. Nikelszky Jenő polgármesterrel az élén jelent meg, a gazdasági egyesület gazdáit pedig S. Bálint György és Nagy Ernő elnökök vezették a szobor elé, ahol az egyház, katonaság, hatóság képviselőin kívül a hivatalok, testü­letek, egyesületek népes küldöttsé­gei foglaltak helyet, valamint a csend­őr díszszázad, frontharcosok, hadirokkantak cserkészek és az isko­lák zárt sorokban. A szobor előtt székeken foglaltak helyt a Návay-család tagjai és a ma­kói vértanuk hozzátartozói Az ünnepélyt a Református Ének­kar áhidatos Hiszekegy­e nyitotta meg, amely után dr. Szilágyi István városi főjegyző lépett a szónoki­­ emelvényre. Beszédében a fájdal­mas visszaemlékezés hangján mél­tatta a nap jelentőségét. Vázolta a 20 év előtti gyászos emlékű rö­vid, de sötét kor történetét, amikor a pusztítás, rombolás szelleme ju­tott uralomra. Ismertette a makói ellenforradalmat követő terrorkülö­­nítmény bosszútálló kegyetlenkedé­sét. A Makóról elvitt túszok közül Vásárhelyen Szlovák Istvánt, Rácz Sándort, Gera Ferencet, Meszes Horváth Jánost és Csirkés Varga Ferencet, Kiskunfélegyházán Návay Lajost, Návay Ivánt és dr. Kiss — PARK MOZI ÚT MA, május 2-án, KEDDEN UTOLJÁRA MAGYAR FILM a „VADVIRÁG” című vígjáték filmváltozata VADRÓZSA Rendezte : Balogh Béla. Főszereplők: Dayka Margit, Rózsahegyi Kálmán, Si­­mor Erzsi, Vízváry Mariska, Ördög Sári, Lehotay Árpád, Petényi László, Pethes Ferenc, Pelhes S. Remek muzsika ! Kétórás kacagás ! Magyar Híradó. Aktuális események — Ahol a víz ara­nyat ér. Kitűnő útifum. — Előadások hétköznap 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Pénztárnyitás hétköznap délután 5, vasárnap délelőtt 10 óra­kor. Bérletszelvények — vasárnap kivételével — érvényesek. 1939. május 2. A birtokok védettségét június 30-ig meghosszab­bították. Budapest. A Hivatalos lap vasár­napi számában megjelent a földmi­­velésügyi minisztérium rendelete, amelynek értelmében a védett bir­tokká nyilvánítások joghatálya vagyis a védettség tekintetében fennálló je­lenlegi helyzet június 30-ig változat­lanul meghosszabbodik.

Next