Református Gimnázium, Máramarossziget, 1858
Magyarországon a protestáns iskolák keletkezése átalán véve egyidejű magával a reformációval. T. i. a protestantizmus, a vallás és egyház ügyében, minden keresztyén embert a hozzá szólhatás és vizsgálati szabadság birtokába visszaállítván, természetes és létesét feltételező kötelességszerű tartozása volt, azonnal kezdetben minden igyekezetét oda fordítani, hogy jelen s jövő nemzedékét a közoktatás által tartsa lelki érdekei s dolgai iránt világosságban, s ez után biztosítsa azokban saját életének tartósan fenmaradását, virágzását. Ehhez képest minden protestáns gyülekezetben, mihelyest az megalakult, alkottatott azonnal iskola is, melynek rendeltetése vala, nemcsak közelebb az egyház tanaira oktatni a növendékeket, hanem ugyanazokat az irás, olvasás mellett, általán a szent könyvek ismeretére is vezérleni s ezek nyomán fejtegetni előttök az akkor mindenesetre előtérben álló vallási vitás ágazatokat. Ezeken túl majd vagyonosas egyházi községek, olykor kitűnő egyes fő emberek, igen sok helyen felsőbb, tudós iskolákat is állítottak, melyekben nemcsak leendő tanítók s lelkészek, de világiak is, sokszor jeles képzettségű tanárok vezetése alatt, vettek oktatást, a latinon felül a zsidó, görög nyelvben, szentírásmagyarázatban, s a theologiának különösen polemika ágában, a mint ezt az akkori idő szelleme hozta magával. Németország tudós földe bőven szolgáltatott férfiakat, kik Magyarországba átjővén, tűzzel és buzgalommal hirdették a megújított tudományt az evangyéliomnak ujan magnyert hazában; majd magyar honfiak vándoroltak idegen földre, hogy magokat ott az itthoni szolgálatra elkészítsék. S nem szabad felednük, hogy e föld nagylelkű, nemcsak földi javakban gazdag, de evangyéliumi buzgalommal is dús főurai legfőbb dicsőségüknek tartották már kezdetben, nemcsak az ily