Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-04-08 / 21. szám
MARCZTUS TIZENÖTÖDIKE Szombat 21. szám. Pest, április 8. 1848. Sem kell táblabiró politika. Pest, ápril 8. Ma reggel az egyetem joghallgató ifjúságához e következő levelet intéztük: Polgártársak ! Van szerencsénk ez alkalommal három ide mellékelt levelet önöknek átküldenünk. E levelek közül az egyik Tipula Péter tanártól, a többi kettő más egyénektől , de kiket személyesen ismerni szerencsénk nincsen, a végett küldöttek be hozzánk, hogy azokat lapjainkban közzétegyük. * És mi, azelőtt, hogy e levelek mire használásáról határoznánk, kötelességünknek hittük ez ügyben önök véleményét szíves barátilag kikérni. Mi azt hisszük, hogy ez ügyben kompetensebb bíró önöknél nem lehet. Szíveskedjenek tehát önök e leveleket egyik üres órájukban felolvasni, arra véleményüket kimondani, s ha szükségesnek látják véleményüket velünk közleni. Pest april 8. 1848. Pálfi Albert. El fogjuk várni az ifjúság független pártatlan nyilatkozatát, előre is kijelentvén , hogy ránk nézve mi sem volna kellemesb, mintha a kérdéses czikkben kimondott véleményünket a jobban értesültek megczáfolnák. Addig hallgatunk. Legyen szabad azonban ezen alkalmat egy körülmény ismétt megemlítésére felhasználnunk. Az épen megkészült magyar sajtótörvény a többi oktalanságok között azt is foglalja magában , hogy ha valamelly lapban valaki megneveztetik, vagy csak annyira is kijelöltetik, hogy a személyre könnyen ráismerhetni, azon esetben az érintett személy arra a czikkre felelni akarván, a szerkesztő a feleletet kér annyi terjedelemben, mint amennyit ő először azon személyre vonatkozólag irt, ingyen felvenni tartozik. Alkalmazzuk ezt jelen ügyünkre. — Ha most ezen törvények már állanának, mint fájdalom néhány nap múlva állani fognak, akkor lapjainkból a közérdekű tárgyak kiszoríttatván néhány napig a nyájas olvasóknak más szöveggel nem szolgálhatnánk, mint holmi replikákkal, mit írni jónak lát egynémelly a la Squers , megbukott tudósok, kiket a forradalom tett tönkre. A tekintetes karok és rendek táblája ma már magát képviselők házának nevezi. A dolog rettenetesen furcsa, hogy e nevet azon napon veszi föl , amellyben diplomatice kimondja, hogy ő nem képviseli az országot , hogy ők nem competensek Magyarország ügyeit elintézni. A megtérésre a megbánás az első lépés. Az ország a karok és rendek e ritkán tapasztalt szerénységére illő bókot csinálván azt várták, hogy azon imkompetens urak még azon napon el fognak oszolni. Egy választási ideiglenestörvény,, ez az egész, mit tenniük kellett volna. Ők azonban először hat törvényre kértek kegyes elnézést, az ország eltűrte az alkalmatlankodást, mint szoktuk elnézni a háznál a zsémbes és beteges vén asszonyok gyengeségeit. Az ország azt felejé: Na, isten neki, hat czikkecske nem a világ. A táblabírák tökéletesen meg voltak nyugodva. — Azt mondták magukban: Hat törvény nem sok, azzal se sok jót, sem sok roszat okozni nem lehet. A tárgyak, miket kitűztek, úgy sem valának fontosak, holmi sajtó törvények, mellyek úgy sem egyébre valók, csakhogy egy pár pesti fehér nadrágos írónak betömjék a száját, meg az a haszontalan, sőt Ulászló törvényei után még veszedelmes felelősségi törvény, s más effélék, mellyek a táblabiró keblében még eddig aggodalmakat és furdulatokat nem okoztak. És a táblabirákon kívül még több mások is azt mondták: Hát törvény ? — No isten neki , több is elveszett Buda vára alatt. És csak kevesen voltunk, kik azt mondták. — Ne csináljanak önök semmit. Egy választási ideiglenes törvény, s aztán a pesti nemzeti gyűlés majd elvégez mindent. Önök e csekély fractionak szavára nem csak nem hajtottak, hanem kapván kapva a táblabirák nyugodalmán, megmássták szavukat, s neki rontottak a törvénygyártásnak úgy, mintha fejvesztés várná otthon egyenként a követeket, ha most egypár hét alatt a világon mindent, mit csak a törvényhozás útjára tartozik, egy szuszszal be nem végeznek. No de aztán van is gyönyörű dolog. Van confusio, van következetlenség, van félszegség, értetlenség, zavar és ellenmondás. Vannak olly törvények, mellyek amúgy kutyafuttában összeírva, ha az országgyűlés szétmegyen, a prókátornemzet kezében ki fognak minden értelmükből forgattatni. Naponkint hallunk, különösen az urbért illető keserves kínok között szerkesztett, s ismét toldozott, s foltozott törvényjavaslatra nézve olly észrevételeket, mellyek az alkalmazásba vételt sok helyeken lehetlenné teszi, s némelly füntorgó