Medgyesi Ujság, 1907 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1907-01-01 / 1. szám
1907. --------- Az uj év első napján szeretettel és bizalommal köszöntjük olvasóinkat. Uj munkát kezdünk az uj esztendőben. Erős elhatározással, friss energiával és becsületes törekvéssel, hogy mindenki, ki e lapot kezébe veszi, örömét lelje benne. Az uj évfolyamban is minden ambíciónknak kielégítését abban keressük, hogy közérdekű, eleven és modern legyen a »Medgyesi Újság« s egyre több hívet toborozzon olvasóinak táborába. E cél megvalósítása, e feladat megoldása a mi programmaunk és nincs munka elég súlyos, hogy meg ne birkózzunk vele, nem ismerünk akadályt, hogy le ne győzzük. A feladat tisztán áll előttünk. És nem kis részben olvasóinktól függ, hogy a megvalósítás iránti törekvésünket siker koronázza. Minél hathatósabb a tőlük nyert pártfogás, annál eredményesebben dolgozhatunk, annál jobban szolgálhatjuk a közönség érdekét. S ezt a pártfogást tisztelettel kérjük is minden jóakarónktól. A lap ára, habár a tartalom mennyisége tekintetében többet nem nyújthatunk, két koronával drágább, tehát hat korona. Ennek okát már ismertettük s gyökerei a lap létkérdésével állanak szoros összeköttetésben. Mert minden más anyagi segédforrást nélkülözünk, lapunk előállításának költségeit az előfizetésekből fedezzük. Hazafias és önzetlen munkánk, melyet a lap szellemi vezetésében róvunk le, nem törekszik, nem vár és eltekint a legkisebb anyagi haszontól is. A szerkesztőség: N 1 !\ r\ r\. 907. JANUÁR H0 III. évfolyam. 1. szám. Izteség és •kiadókWátSr: '' Medgyes.Piac-l^, U té r 14—15. A közlemények és előfizetési dijak e címre is küldendők. ^ Előfizetési évek: Negyedévre 1.50 K, egyes szám" 10 'fili/ Megjelenik minden hétfőn. MEDGYESI UJSAQ - - /. fily Medgyes, 1907. január 1. Hivatalos hirdetések 100 szóig 6 korona, azonfelül minden 100 szó 2 korona. Magán hirdetések megegyezés szerint. Nyilttér soronként 40 fillér. A mai szám tartalma: 1907 _ A medgyesi gimnázium. — Asszonypolitika (tárca). — Áldozzunk. — Levél a szerkesztőhöz, járásbíróság jegyzői irodái. — Újév reggelén. — Hirek. — A népiskolai fegyelemről. — Jázmin Reminiscenciák — Levélszekrény. A medgyesi Tulipán. — Asszonypolitika. A férje térdén ült. Az erősen átkarolva tartotta és összevegyült a szivük dobogása. A férje lassan csókolgatta a haját, homlokát, vagy kissé eltolta magától, hogy a szemén át a lelkébe lásson. Aztán így szólt az asszony: — Milyen nagy bizodalmad van bennem ! íme most is egyedül hagytál két hétig, pedig tudtal, hogy körül vagyok véve férfiakkal. És most, hogy itt vagy, még csak nem is kérdezel tőlem semmit. — Hát mit kérdezzek — szólt a férj. — szeretlek és szeretsz . . . Igazam van ? — Igen. Szeretlek és mégis . . . A férfi megrázkódott erre. Oly furcsa, gúnyos hangon beszélt és oly nyugtalanító volt a mosolya, hogy a férje előtt fal emelkedett, megmagyarázhatatlan és kellemetlen dolgokból összeépítve. Az asszony látta a zavart és mulatott rajta. — Hát utóvégre is, mikor biztos az ember? . . . Mi, asszonyok, oly gyöngék vagyunk ... az unalom, a kisértés . . . A férfi brutálisan megszorította a kezét. — Hagyd abba. Ne folytasd. Kellemetlen dolgokat mondasz. Már egészen sápadt volt és látni lehetett rajta, hogy fél az érthető szótól, amely mindezt megmagyarázza. De figyelmével és pillantásával mintegy faggatta az asszonyt. Az asszonynak ez gyönyörteljes izgalmat okozott. Hát így a kezei közt tartja ezt az embert mint valami nyomorult, beteg kis állatot, amelynek sorsa az ő keze járásától függ? De hát akkor mit mondana, vagy mit cselekednék, ha ezek helyett a jelentéktelen és homályos célzások helyett egyszerre a hűtlenség szabatos, érthető bevallását hallaná? Ha most hamarjában kitalálna egy mesét a hűtlenségről, az asszonyi gyöngeségről ? És kedvet kapott erre. Kegyetlen vágya támadt. Tudni akarta, hogy mit tenne a férje. Látni akarta, mint változik el az arc a borzasztó szenvedés alatt. Tudni akarta, hogy miképen viselkednék a férje, ha itt most valami hűtlenséget hazudnék neki. Milyenek lesznek a gesztusai? Hogyan fog viselkedni ? Meddig megy a bosszúban ? Izgatta a játékszenvedély. Mit mond mit tesz majd? Csábító bizonytalanság . . . Leült az ura elébe, majdnem a lábához, megfogta a kezét, fejét lehajtotta, és komoly, alázatos hangon, amelyben szégyen, lelkiismereti furdalás és félelem remegett, mormogta : — Oh, ha tudnád . . . — Beszélj, beszélj . . . kiáltá a férfi. Nos, jó . . . hallgass ide ... nem tudnék tovább élni, ezzel a titkos emlékkel szivemben . . . Nem az én hibám . . . nem is tudom, hogy történhetett meg . . . Pedig nem is szerettem azt az embert, és ő sem szeret . . . Tegnapelőtt, igen tegnapelőtt mégis megcsaltalak vele . . . Kezei közé rejtette fejét és igen halkan ismételte : — Megcsaltalak vele . . . A medgyesi gimnázium fennállása. Irta: Theil Frigyes medgyesi polgármester. Városunknak egyik legfontosabb és legsürgősebb kérdése jelenleg a suth. gimnázium fenntartásának és fejlődésének kérdése. A tanárok az eddigi fizetésükkel nincsenek megelégedve, az intézet rozoga, régi épületben meg nem felelő módon van elhelyezve, de a legszomorúbb hiány az, hogy a tanulók száma évről-évre apad. A fentartó egyházközség tagjai, valamint a város közönsége erejüket felülmúló anyagi áldozatot hoznak a gimnáziumért, amennyiben ez e célra fordított évi költség az egyenes állami adónak 5 százalékát már felülmúlja. Ezért már nagy elégületlenség volt a városban, a túlzók már a gimnázium megszűnéséről beszéltek. Kötelességünk tehát ezen ügyet minél nagyobb alapossággal nyilvánosan tárgyalni és a kérdést kielégítő megoldáshoz juttatni. Minden a város javát és egészséges fejlődését szívén viselő polgár kétségtelenül belátja, hogy a gimnázium fentartandó és hogy most itt van az idő és alkalom, a szőnnyegen levő kérdést alaposan és körülményesen megoldani. A tanárok fizetését elsősorban az állami tanárok javadalmazásával egyformán rendezni kell. Ennek lehetőségét nyújtja azon körülmény, hogy a szász egyetem az erdők eladásából folyó jövedelemből az itteni gimnáziumot szintén részesíti. Amennyiben azonban ezen jutalék elegendő nem volna, okvetlenül az állami segélyt kell igénybe venni, mire nézve a közoktatásügyi miniszter által kiadott eziránti szabályzat megadja az alapot, amely segély a gimnáziumnak csorbítatlan fennállását biztosítja. De minden további halogatás nélkül kell a gimnázium megfelelő elhelyezését is keresztül vinni. Új gimnáziumi épület felépítését nem szabad tovább elhalasztani, és mindenesetre jó internátust is kell hozzá csatolni. Az építési költségek már nagyobb részben megvannak, részben szintén állami támogatással a kormány által megadott és részben már kifizetett 140.000 segélyből. Nem kellene továbbra várni az építőhely végleges megállapításával, valamint a tervek és költségvetés szerkesztésével. Ezen előmunkálatok mielőbbi foganatosítása okvetlen szükséges. A legnagyobb és legkényesebb baj azonban, mely az ittani gimnáziumban uralkodik az, hogy látogatottsága fölötte gyenge és nem áll semmi arányban az intézetre fordított költségekkel. És utóvégre különösen a mi gyenge anyagi viszonyainknál fogva a gimnázium fennállása és további fenntartása fontos pénzgyi kérdés is. A polgárság joggal kívánhatja, hogy az intézet minnél látogatottabb legyen, hogy életet, forgalmat hozzon a városba.