Médiakutató, 2007 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 4. szám

70 Pápai Júlia 5. A quiz show-k tipológiája A másik fontos tényező, amelyre a Fiskó rámutat, a vetélkedők tipizációja. Szerinte a vetélkedőműsorokat kétfelé lehet osztani aszerint, hogy milyen az a tudáskészlet, amelyre rákérdeznek: lehet tárgyi tudás, illetve valamilyen emberekre vonatkozó ismeret. A tárgyi tudást tesztelő quiz show-kon belül is kétféle létezik (lásd az 1. ábrát). Az egyikre az jellemző, hogy az iskolákban megszerezhető tények ismeretét teszteli, ezt nevezzük akadémiai tudásnak. Az effajta tudáskészlet oszlik meg a legkevésbé demokratikusan a társadalomban, az iskolázottabbak előnyben vannak e műsorban. A másik típus a tárgyi tudást tesztelőkön belül a mindennapi ismeretekre kérdező műsor. Itt a szólások, közmondások ismeretétől kezdve szokásokon át akár mindennapi árucikkekre is rákérdez­hetnek, így például arra, hogy mennyibe kerül valamilyen árucikk a boltokban. Ez a tudáskészlet nyilvánvalóan könnyebben elsajátítható, így eloszlása demokratikusabb. A Legyen Ön is milliomos című vetélkedő például egyesíti e két típust. A másik nagy kategórián belül, vagyis az emberi tudásra kérdező vetélkedők között is kétféle különíthető el. Egy­részről az, amelyik a közvélemény ismeretére kérdez rá. Az ilyen műsorban az alany arról a képességéről számol be, hogy mennyire tudja megbecsülni egy-egy vélemény elterjedtségét a társadalomban vagy szűkebb közegben, pél­dául a műsorban szereplő más emberek között. Másrészt létezik egy olyan fajta is, amely nem sok ismeretlen emberre kérdez rá, hanem egy vagy néhány konkrét, a játékos számára fontos ember valamilyen tulajdonságára: ilyen lehet a játékos párja (kedvese, szerelme, férje, gyermeke stb.). Itt olyan kérdések dominálnak, mint például az, hogy a játékos párja szereti-e a spenótot vagy éppen milyen színű zoknit visel. Az 1. ábrán jól látszik, hogy fentről lefelé haladva miként válik egyre demokratikusabbá, vagyis egyre több ember számára elérhetővé az a tudás, amelyre a műsor rákérdez: a partneréről elvileg bárki tud beszélni, ehhez nem kell felkészültség, iskola. Másrészről Fiske megjegyzi, hogy fentről lefelé haladva a főműsoridő-nem főműsoridő-tengely is végighúzódik (a fentieket inkább főműsoridőben sugározzák), illetve egy férfi-női­ tengely is látható (a fenti típust inkább nézik férfiak, míg az alsóbbak relatíve népszerűbbek a nők, illetve a gyermekek körében). 6. Az Áll az alku A TV2 2004-ben vásárolta meg az Endemol nevű holland produkciós cégtől az Áll az alku című vetélkedőműsor licencing formatját, s 2004 áprilisában tűzte műsorára hetente egyszer, főműsoridőben. A műsor hamar elérte az - egyébként általában kedvelt - vetélkedőműsorok átlagos nézettségét, viszont a csatorna még e műsor segítségé­vel sem volt képes arra, hogy a konkurens televízió, az RTL Klub nézőszámát túlszárnyalja. Bár a nézettséget több tényező - a műsor tartalmán és formáján kívül a műsorkörnyezet, a műsor sugárzási időpontja, az adott csatorna átlagos nézettsége és a műsor idején más csatornán látható műsorok nézettsége (Kolosi, 2006)­­ együtt befolyá­solja, a tévétársaság úgy határozott, hogy másfél év sugárzás után egy teljesen más formátumú és koncepciójú vetélkedőműsorral áll elő, amelynek szinte csak a címe és a műsorvezetője maradt ugyanaz, így 2006 januárjától az új verzió volt látható a képernyőn, szintén főműsoridőben, de már napi sugárzási gyakorisággal, hétköznaponként, ráadásul az RTL Klub évek óta legnézettebb műsorával, a Barátok közt című szappanoperával azonos idősávban. És megtörtént a „csoda": a második verzió nézettsége nemcsak az első verzió nézettségét szárnyalta túl, hanem több alkalommal a Barátok közttel való nézettségi versenyből is győztesen került ki. Ennek a sikernek az okait próbálom vizsgálni a két verzió összehasonlításával. 7. ábra. A quizshow-k tipológiája , ,, akadémiai tárgyi tudás ---------------------------------------------- főműsoridő, férfiak­­ , mindennapi Quiz show----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­, közvélemény-nyalábok napközben, emberi tudás ----------------------------------------------­­ ______________________________________________konkrét személy tudása nők és gyerekek Forrás: Fiske (1990)

Next