Méhészet, 1957 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1. szám
EMLÉKEZTETŐ A közelmúlt hónapok időjárása kedvező volt a méhek telelésére. A november végi átmeneti erősebb lehűlés után heteken át tartó, fagypont körüli egyenletes hőmérséklet körülbelül olyan volt, amilyet a zárt teleltetőben is kedvezőnek mondhatunk. Január második hetében sok helyen kirepülés is volt. A szabadban telelő családok közül fő gondunk a nyugalom biztosítása és a kártevők távoltartása legyen. A gyakran megzavart méhcsalád aránytalanul többet fogyaszt a kelleténél. Ez egyrészt a telelő készlet rohamos csökkenését, másrészt az idő előtti ürítkezés kényszerét idézi elő. Január végén, februárban jöhet olyan felmelegedés, hogy méheink a tisztuló kirepülést is elvégezhetik. Ha ekkor még hótakaró volna a kaptárak körül, szórjuk meg a havat apró szalmával, törekkel, falombbal, vagy fűrészporral, legalább a kaptárak előtti 3—4 méteres sávon. Ha valamelyik család akkor sem mozdul, amikor a többiek már élénken rönködnek, azt azonnal vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a szükség szerint segíthessünk rajta. Az éhező családon ebben az időszakban cukorlepénnyel segíthetünk. (Or. Örösi Pál Zoltán: Méhek között, I—III. kiad. 169., IV. kiad. 193. old., és a „Méhészet“ 1954. évi 132. oldal.) Ezt végső szükségben olyankor is beadhatjuk, amikor a méhek nem röpködnek. A rendszeres röpködés megindulása után szereljük fel a melegvizű itatót. A zárt teleltetőben a hőmérséklet ellenőrzése fontos, különösen tavasz felé. Ha éjszakai szellőztetéssel sem sikerül +6 C° alatt tartani, akkor ki kell rakni a kaptárakat. Ugyanezt kell tennünk akkor is, ha a családok feltűnően zúgnak, s ennek okát nem tudjuk felderíteni és megszüntetni. A még hátralevő nyugalmi időszakot a méhész műhelymunkával hasznosíthatja. Most van az ideje új kaptárak, keretek készítésének, a használaton kívül álló kaptárak, eszközök javításának. Ugyancsak ez az időszak alkalmas arra, hogy tudásunkat gyarapítsuk, tökéletesítsük. Szaklapok, szakkönyvek olvasása, régebbi feljegyzéseink tanulmányozása, tanfolyamok, előadások hallgatása révén igyekezzünk felkészülni a következő év minél eredményesebb kihasználására. Népgazdaságunk mai helyzete minden termelési ágban, így tőlünk méhészektől is fokozott erőfeszítéseket követel. Különösen a csoportok, egyesületek tartják elsőrendű kötelességüknek tagjaik továbbképzését, s ezáltal a többtermelés előmozdítását. Reméljük, hogy a gyülekezési tilalmat — legalább a termelés érdekeit szolgáló szakelőadásokra vonatkozólag — mielőbb feloldják, akkor minden erővel pótolnunk kell az eddig mulasztottakat. Akinek hasznosítható megfigyelése, tapasztalata van, írja meg szaklapunk számára, hogy azt közkinccsé tehessük. Nem fontos, hogy az író mestere legyen a tollnak, a szerkesztőség örömmel vállalja a cikk átfogalmazását. Csak azt kérjük, hogy ritka sorokkal, a papírnak csak egyik oldalára írjanak. Fényképező olvasóink küldjék be méhészeti vonatkozású felvételeiket, hogy lapunkat ezekkel is változatosabbá tehessük. Lehetőleg az eredeti filmet vagy lemezt kérjük, amit kívánatra visszaküldünk. Minden közlésre kerülő írást és képet díjazunk. Koltay Pál Címképünk: A gondos méhész télen is figyeli a méhek életét (Tóth A. felvétele) Műfajt termékeny anyával legjobb készíteni. Már most jegyeztesse elő ez évi új anyák szükségletét a 60.— Ft és postaköltség Késői rendelést nem mindig tudjuk teljesíteni. Válaszbélyeg: Szécsényi méhész. Mogyoród. Téli méhpusztulás hó fölötti tisztuláskor, 1956. február 18-án (Tóth A. felvétele) 2 MÉHÉSZET Megjelenik havonta egyszer Felelős szerkesztő: Örösi Pál Zoltán Szerkesztő: Koltay Pál A kiadásért felel: a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, igazgatója. Példányszám :17 000 Előfizetési díj: Egy évre 24,—, félévre 12,—, negyedévre 6,— forint. Előfizetéseket felvesz a Posta Központi Hírlapiroda, Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon: 180-850 Csekkszámla sz.: 61.235 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Beloiannisz u. 8. IV. Telefon: 111-253. 37925-639/2 — Févfi-nyomda Budapest, V., Vadász utca 16. Felelős vezető: Nyáry Dezső