Mérleg, 1961 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Harcos üdvözletünk és együttérzésünk Szakszervezetünk az alábbi levelet intézte a Belga Kereskedelmi és Magánalkalmazottak Szakszervezetéhez, „Kedves Elvtársak! Mély megrendüléssel értesültünk azokról az eseményekről, amelyek a belga munkásosztály tagjai ellen irányulnak. Minden együttérzésünk ezekben a napokban a belga dolgozók harcai felé tekint. Kedves Elvtársak! Önökön keresztül küldjük harcos üdvözletünket valamennyi belga dolgozónak és együttérzésünk mellett kívánjuk, hogy kemény, de igazságos harcuk sikerrel járjon. Elvtársi üdvözlettel Ligeti László főtitkár” Példás gondoskodás A Nemzeti Bank szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetése sokoldalúan és előrelátóan foglalkozik a nyugdíjbalépők ügyeivel. A TT nyugdíjelőkészítő bizottsága minden alkalommal gondoskodik arról, hogy a korhatárt elérő kortársak részére az előzetes munkaviszonyról, a korábbi biztosítás időtartamáról szóló igazolást már a nyugdíjazás időpontja előtt beszerezzék. A nyugdíjkorhatárt elérő kortárssal hivatali főnöke közli, hogy sor kerül nyugdíjazására. Amennyiben a nyugdíjba lépő szociális helyzete feltétlenül szükségessé teszi, a nyugdíjazást esetleg későbbi időpontra halasztják. A tapasztalat szerint a nyugdíjelőkészítési bizottság működése sikeres. Az SZTK nyilvántartási osztálya és az Országos Nyugdíjintézet mondhatni soron kívülválaszol bizottságunk megkeresésére. A nyugdíjigény felvétel előnyeiről ma már a Nemzeti Bankban minden érdekelt meggyőződött, s ezt kifejezésre is juttatta. Azelőtt ugyanis, amikor a nyugdíjigény felvételt kizárólag az SZTK intézte, a nyugdíjba lépők általában három-hat hónap múlva, egyes esetekben még ennél is később kapták meg nyugdíjukat. Amióta a Nyugdíjelőkészítő Bizottság működik, például az 1960. január elsejével nyugdíjba helyezett kartársak esetében, a nyugdíjazottaknak szinte a százszázaléka már januárban megkapta a „határozatot”, s ugyancsak januárban már kézhez vette a januári és a februári nyugdíj összegét is. Mindez annak a következménye, hogy a nyugdíjigény felvétel szervezettsége esetén a kötelező biztosításokat idejekorán előre be lehet szerezni. Három új könyvről Egy magyar, egy szovjet és francia könyvről szeretnék néhány sort írni a Mérleg olvasóinak az új esztendő első számában. Kezdjük talán a legérdekesebbel és nekünk magyaroknak, főleg pestieknek a legszívhezszólóbbal, a Beszélő kövekkel. Jó és hasznos munkát végzett Péntek Gyula, a könyv írója, szerkesztője és összeállítója, jó és hasznos munkát végzett a Budapesti KTSZ-bizottság, jó és hasznos ötlet volt egyáltalán ezt a könyvet megjelentetni. Nem más ez, mint igen szórakoztató ismertetése mindazoknak az épületeknek, tereknek és utcáknak fővárosunkban, amelyek nevéhez munkásmozgalmunk emlékei fűződnek. Ifjúsági könyvnek szánta ezt a művet kiadója, de tévedett. Tévedése azonban bocsánatos, mert éppen olyan hasznos ez a könyv az ifjabb, mint az idősebb nemzedék számára. Fontos ismereteket szerez belőle olyasvalamiről, amiről nem írtak eddig még könyvet pedig régen hiányzott már. Hasznos és jó munkát végzett az Európa Könyvkiadó is, amikor ismét megjelentette egy kötetben Ilf és Petrov két halhatatlan művét, a Tizenkét széket és Az aranyborjúd. Ez a két könyv a szovjet humor legjobb alkotásai közé tartozik, élénk bizonyítéka mindkettő annak, hogyan lehet és hogyan kell humorosan írni a szocializmus építéséről. Nem huny szemet a legsúlyosabb visszásságok felett sem és ugyanakkor pozitív kicsengéssel zárul mindkét történet. Szórakozni és épülni egyaránt lehet sorait olvasva és ez nem csekély dolog. Utoljára, de nem utolsónak a francia Vercors ismét kiadott remekművéről, A tenger csendjéről kell írnunk. Ez a könyv a francia ellenállás bibliája lett a német megszállás alatt és ismeretlen szerzőjének álneve (mert valódi neve Jean Brüller és Pozsonyból származik) világhírű név Franciaország felszabadulása óta. Utoljára több mint tíz esztendeje jelent meg és csak helyeselhetjük, hogy az Európa Könyvkiadó ezt is kiadta Ilf és Petrov két kitűnő könyvével egyidejűleg. A rendkívüli finomságokkal telített pszichológiai regény az ellenállás legtökéletesebb alkotása talán az egész világirodalomban. (máté) Közös szolidaritási akció аж algériai háború befejezéséért Sem a francia kormány kísérletei, sem az „ultrák” fasiszta tüntetései, sem az elnyomás, sem tömegvérekgzések nem tudták meggátolni, hogy az algériai nép kifejezésre juttassa: szabad és független Algériában, békében akar élni. Az egész világ dolgozói előtt világos: azzal, hogy a francia kormány visszautasította a tárgyalásokat az ideiglenes algériai köztársasági kormánnyal, egyedül felelős az algériai háborúért. Ebben a háborúban az nigériai nép már rengeteget vesztett, s a háború komoly áldozatokat követelt a francia néptől is. A SZVSZ üdvözli Xiérai dolgozókat és népet példás, bátorságukért és függetlenség vágyukért. Az SZVSZ tiszteleg a gyarmati elnyomás újabb áldozatai előtt. A SZVSZ ezért felhívja 101 millió tagját és a világ összes dolgozóit: erősítsék tovább szolidaritásmegnyilvánulásaikat algériai testvéreik irányában, s ismét kezét nyújtja az összes szakszervezeti szervezet felé, hogy együttesen járjanak el az algériai nép igaz ügye érdekében. Ebben a szellemben javasolja az SZVSZ: a lehető leghamarabb tartsanak értekezletet egy semleges országban, a nemzetközi szakszervezeti központok, az algériai szakszervezeti központ és a három országos francia szakszervezeti központ részvételével. Ennek célja lenne megvizsgálni az eszközöket, amelyekkel minden ország dolgozói ésszakszervezetei közös szolidaritási akcióval követelnék az algériai háború befejezését, az algériai nép önrendelkezését és függetlenségét. A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata az algériai helyzetről A Társadalombiztosítási Tanácsok Vitás ügyi Bizottságának feladatai A szakszervezetek egyik fontos feladata őrködni a dolgozók védelmét biztosító törvények, rendelkezések betartásán. Ezt kívánja alátámasztani a 6/1955. SZOT szabályzat 177—179. §-a, amely szerint azokban a vitás ügyekben, amelyek a dolgozók és az üzemi kifizetőhelyek között felmerülnek, a TT az érvényes jogszabályok alapján dönt. A dolgozó, ha az üzemi kifizetőhely intézkedését sérelmesnek tartja, az értékesítéstől számított3 napon belül írásban vagy szóban szólalhat fel a TT-nél. Ha a dolgozó szóban jelenti be felszólalását, jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a panaszt röviden ismertetni kell. A TT tartozik 72 órán belül összehívni a vitásügyi bizottságot (35 tag) és a felszólalást letárgyalni. Az ülésre a dolgozót, valamint az ügyintézőt is meg kell hívni. A bizottság esetleg bizonyítékok beszerzését is elrendelheti és újabb rövid terminust tűzhet ki az ügy tárgyalására. A TT-ok a dolgozók vitás ügyeiben az összes körülmények figyelembevételével döntenek és mérlegelnek szociális szempontokat is. Jogszabályellenesen azonban soha nem hozhatnak határozatot. Amennyiben a tárgyalásra kerülő ügy a bizottság előtt nem kellően tisztázott, helyes, ha előzőleg kikérik a szakszervezeti központ, vagy az SZTK Alközpont (kirendeltség) illetékes osztályának véleményét. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság tagjai aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét és idejét, a jelenlevő (elnök, tagok és meghívottak) nevét, a felszólalás tárgyát, a hozott határozatot és annak rövid indokolását, valamint a figyelembe vett bizonyítékokat. A határozatot a dolgozó előtt ki kell hirdetni és írásban is kiadni (jegyzőkönyv egy példánya). A felszólalások nagy része, tapasztalat szerint, a 71/1955. MT. számú rendelet a kifizetéstől számított 30 napon belül, vagy azon túl észlelt túlfizetett szolgáltatásból ered. A 30 napon túli túlfizetéseknél vizsgálja a vitásügyi bizottság a jó- vagy rosszhiszeműséget. A kifizetéstől számított 30 napon belüli túlfizetést a dolgozónak akkor is meg kell térítenie, ha a szolgáltatást jóhiszeműen vette fel. Ha a dolgozó a kár megtérítésére szóló írásbeli értesítése a szolgáltatás folyósítása, illetőleg igénybevétele utolsó napjától számított 30 napon túl történt, kérheti a mentesítést [71/1955. MT. számú rendelet 74. § (4) bekezdés]. Ebben az esetben már vizsgálni kell, hogy a szolgáltatás jogtalan felvétele jó- vagy rosszhiszeműen történt-e. A kár megtérítésére a dolgozót csak akkor lehet kötelezni, ha rosszhiszeműséget állapítottak meg vagy a szolgáltatás jogalap nélküli kifizetését maga a dolgozó idézte elő. Mint például a táppénzzel együtt bért is vesz fel a dolgozó, vagy a családi pótlék kettős felvétele történik. Ha a dolgozó a vitásügyi bizottságnak bármely határozatát sérelmesnek tartja, a kézbesítéstől számított 3 napon belül másodfokon az illetékes szakszervezeti területi bizottsághoz fellebbezhet. Ha ilyen bizottság a megyében nem működik, a területileg illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz fordulhat fellebbezésével. A munkáltató hasonló módon fellebbezhet. A dolgozóval a határozat kihirdetésével egyidejűleg közölni kell a fellebbezés módját, határidejét. A fellebbezést a ’TT-hez kell benyújtani és a Tanács továbbítja azt az összes hozzátartozó iratokkal együtt a fentjelzett fellebbezési fórumokhoz. A dolgozó a másodfokú határozat ellen annak kézbesítését követő 15 napon belül keresettel fordulhat a kifizetőhely székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. A fent közöltek alapján kell, hogy foglalkozzanak a társadalombiztosítási bizottságok a dolgozók vitás ügyeikkel. Ne tűrjék, hogy az ügyintézők intézkedjenek helyettük — jól, rosszul — a dolgozók panaszaival kapcsolatosan. Gondoskodjanak olyan tábláról, amely felhívja a dolgozók figyelmét arra, hogy vitás ügyekben a TT-hoz forduljon. A dolgozók jogos sérelmeinek helyes intézése emeli a szakszervezeti bizottságok tekintélyét. A szociális osztály Tíz éves a Vörös Meteor! Az ilyen ünnepi alkalomkor az a szokás, hogy szép szavakkal, fennkölt gondolatokkal emlékezünk meg a jubilánsról. Engedtessék meg nekünk ezúttal, hogy ettől eltekintsünk. A szép szavak, a szárnyaló gondolatok helyett hadd idézzünk prózai adatokat, beszédes számokat a Vörös Meteor tíz esztendejéről. Úgy véljük, ez minden ünnepi köszöntőnél többet mond. A Vörös Meteor sportolói egész sor európa-bajnoki, világbajnoki és olimpiai küzdelemben vettek részt az ország címeres mezében. Íme az eredmény: nyertek 73 bajnokságot, 54 második helyezést, 61 harmadik helyezést, 21 negyedik helyezést és 24 ötödik helyezést. A római olimpiáról két aranyérmet, két ezüstérmet, egy bronzérmet, 5 negyedik helyezést és 5 hatodik helyezést hoztak haza. Sportegyesületünk tizennyolc szakosztálya közül tizenhat az NB, illetve az OB I. osztályában szerepel. Sportolóink közül világszerte ismerik — többek között — Lantosné Farkas Gizit, Földyné Kóczián Évát, Kerekes Imrénét, Sidó Ferencet, Földy Lászlót, Réka Ilonát, Szabó Lászlót, Portisch Lajost, Bilek Istvánt, Pataki Ferencet, Kemény Ferencet, Gerevich Aladárt, Palócz Endrét, Berczelly Tibor, Horváth Zoltánt, Sákovitsné Dömölky Lídiát, Bárány Árpádot, Gábor Tamást, Sákovits Józsefet, Rusorán Pétert és még másokat. Szakosztályainknál már szinte hagyomány az, hogy a magyar sport élvonalába tartoznak. Elődeik, az MTE és a KAOE 121 magyar bajnokságot nyertek, versenyzőink pedig 1910-ben húzták magukra először a címeres mezt. Így fest a tagnap és így fest a ma. S a holnap? • Nincs félnivalónk attól sem. Az élversenyzők mellett a Vörös Meteor rendkívül nagy figyelemmel foglalkozik az utánpótlással. Az eredmény már több szakosztályban mutatkozik. Asztaliteniszben Lottauer Viktor, országos serdülőbajnokságot nyert, emellett az ifi csapat a budapesti bajnokságban komoly szerepet játszik. Atlétikában szakosztályunk minden évben előbbre jut a rendlistán. Evezőseink utánpótlása már a válogatottban is javítja a nívót. Jégkorongcsapatunk korátlaga a legjobbak között van. Kézilabdában ifjúsági csapataink mind a férfi, mind a női viszonylatban az elsők között szerepel. Ifjúsági torna férficsapatunk másodosztályú bajnok, az utánpótlás a harmadik osztályban lett első. Vívásban az egyéni számokban is, a csapatban is, valamint párbajtőrben elsők lettünk. Szívből kívánjuk, hogy a következő jubileum alkalmából a Vörös Meteor versenyzőinek még ennél is több értékes diadaláról adhassunk számot. Csak rajta, tovább ezen az úton, amelyet a minőségi- és a tömegsport annyi szép sikere szegélyez.