Mészárosok és Hentesek Lapja, 1912. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-05 / 27. szám
2 MÉSZÁROSOK ÉS HENTESEK LÁTJA. 1912 julius 5. boldogulás útján előbbre jutni. Ez a hivatás azonban nem csak reánk vár és nem csak bennünk buzdítja föl a kötelesség érzetét, hanem az önvédelem mellőzhetlen törekvése kell hogy legyen mindazok részéről, akik mint csonttermelők ebben az ügyben érdekelve vannak. Az emancipálódás elvégre az ő testületi és egyéni érdekük, az alkalmat pedig, ami ehez vezet s ezt létrehozni képes, még áldozatok árán is meg kell ragadni, mert a mai áldozat tulajdonképpen nem más, mint a holnap számára való gyümölcsöző befektetés, avagy oly befektetés, aminekkel a magát önállósító iparos vagy kereskedő kivétel nélkül megterheli magát, mikor iparjogot vált és üzleti berendezést készíttet. Az iparjog, az üzleti berendezkedés pénzbe kerül, de reménysége, alapja az existenciának. Ennélfogva minden melléktermék értékesítésének önállósítása még akkor is üdvös kezdés, ha netalántán pillanatnyi áldozatokat, vagy — mondjuk így — befektetéseket igényelne. De amint a csontértékesítő szövetkezet alapítói állítják, lényeges áldozatokról és befektetésekről ezidőszerint szó sincs. A gyárat egy évi próbaidőre vették át, mégpedig olyformán, hogy egyelőre az üzemvezetés személyi kiadásai sem a szövetkezetét terhelik. Forgótőkéjük ebben a pénzszűk világban sem drágább, mint az osztrák-magyar bankkamatláb plusz l1/2°/o A csont feldolgozására vonatkozó rentabilitási számításaik pedig, amit gyakorlati próbákkal ejtettek meg, olyanok, hogy a nyersanyag kedvezően értékesíthető. A próbáknál a friss mészárszéki csontból 10°/o zsírt, 68% csontdarát és 3%-nyi értékesíthető hulladékot nyertek. A csontzsírt 68 koronájával, a csontdarát lő.20 koronájával és a hulladékot 17 koronájával értékelték, gyártási költségül pedig mm.-ként 5 koronát vettek számba. A hasznosítás eredménye eszerint a következő: 10 X 68 f = 6.80 K, 68 X 15-2 f = 10.33 K, 3 X 17 f = 51 f. Együttvéve kihozható tehát egy mm. friss mészárszéki csontból 17 K 64 f érték, amiből, az 5 K gyártási költség leszúrni, tásával, tiszta hozadékként 12 K 64 f marad. Miután azonban enyvgyártásra is be kívánnak rendezkedni, s az ehez szükséges 300 vaggonnyi kvantumnak túlnyomó része, 260 vaggonnyi csont már biztosítva van, az enyvgyártás esetére szóló hasznosítási kalkulációt is felállították. Eszerint a zsírnyevedék és a hulladék marad 10, illetőleg 3%, a csontdara-hozam leszáll 55°/o-ra, de helyébe lép 18% enyvtermék. Viszont a gyártás is megdrágul mm.-ként 4 K-val és 9 K-ra emelkedik. Maga a hasznosítás ebben az esetben — az enyv árát 70 koronával értékelve — a kalkuláció szerint a következő képet mutatja: 10°/o zsír á 68 f = 6.80 K, 3°/o hulladék á 17 f = 51 f, 55°/0 csontdara, az enyvkivonás folytán olcsóbb, á 10 f = 5.50 K, 18°/0 enyv á 70 f = 12.60 K. Vagyis az egy métermázsa friss mészárszéki csontból kitermelhető gyártmányok értéke együttvéve 25 K 41 f. Ha ebből a 9 K gyártási értéket levonjuk, marad a számvetés szerint tiszta eredményként 16 K 41 f. Ha egy-egy métermázsa friss mészárszéki csont után 12 K 64 f, ill. 16 K 41 f tiszta bevételt lehet elérni, vagyis a nyersanyagot ily árban értékesíteni, ez mindenesetre kedvező értékesítési forma és alkalom. Hogy a friss mészárszéki csontból 10% zsírt és 17—17.5°/0 enyvet lehet kivonni, azt magunk is megerősíthetjük. Épp igy igazolhatjuk, hogy Bécsben a csontzsírért 67—68 K-t jegyeznek s hogy a csontenyv ma 6—8 K-val drágább, mint az előző években volt, amikor a stat. értékmegállapító bizottság megállapítása szerint behozatali értéke 5 éves átlagban 63,5 K-t tett ki, de kiviteli értéke majdnem 10 K-val volt kevesebb, ami a kvalitásbeli differenciára esik. Szóval, ha azok a rentábilis számítások, amelyeket a csontszövetkezet alapítói megejtettek, helyt állanak és föntarthatók, vagy állandóan biztosíthatók, akkor a friss csont termelői kedvezőbben értékesíthetik árujukat, mint azt mi oly gyári üzemről, amely nem kizárólag friss csontokra, hanem részben már kidzüttekre, részben kiszáradtakra és a szemétből származókra támaszkodik, kimutattuk. De ha a jobb rentabilitási számítás a maga egészében helytálló, akkor a friss csontot termelő húsiparos üzemek, de mások is, kétségkívül kedvező anyagi eredményhez jutnak s ez alapon is elegendő okuk és érdekük van arra, hogy az önállósítási és függetlenítési törekvések érvényesítésére és hasznosítására szánt csontértékesítő szövetkezetet következetesen és lelkesedéssel támogassák. Hiszen ha a szövetkezet rentabilitási számításai beválnak, akkor a részjegyekre, a gyár megváltására és kiegészítésére, tökéletesítésére szánt levonások sem fokozhatják le úgy a nyersanyagért tényleg kifizetésre kerülő alapárakat és az év végén a szállítás arányában — úgy mint a csont- és bőrszövetkezeteknél — kifizetésre kerülő fölöslegeket, hogy azok kedvezőtlenebbek lehetnének azoknál a normális áraknál, melyeket más irányú értékesítés révén elérhetnek. Ráadásul pedig tőkét is gyűjtenek a gyárban, oly tőkét, melynek is közös munkában való gyümölcsöztetése nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értéket is képvisel és fejleményeiben a jövőben más viszonylatokban is igen kedvező hatású lehet. Korai és elhamarkodott dolog volna már ma beszélni mindenről, de annyit talán szabad és kell is jeleznünk, hogy a csontok közös értékesítésére irányuló alakulás a húsiparosság több közös érdekű ügyének előnyösebbre való fordulását segítheti elő s igy mindaz, aki részesévé válik, távolabbi nagy célok szolgálatába áll. Oly célokéba, amelyekért küzdeni, amelyeket megközelíteni és elérni érdemes, mert erkölcsi és anyagi hasznok járnak a nyomában. A gazdasági harcok korát éljük s ezekre nézve is áll, amit Madách mond: ember küzdi és bizva bízzál. Komáromi Sándor: fl német húsiparosok kongresszusa. Első nap. (Folytatás) Szünet után Woenne (Gotha) emelkedett szólásra és a thüringiai kerületi egyesületnek a más- és nyelv behozatal megkönnyítésével szemben elfoglalt elutasító álláspontját indokolta meg. — Riccelhayn (Chemnitz) Leube határozati javaslata utolsó pontjának fentartása mellett érvelt. — Richter (Drezda) kijelentette, hogy bár ő is szászországi, mégis határozottan ellene van a fagyasztott hús behozatalának. Schuhmacher (Hamburg), Lohse (Flensburg), Heede (Kiel), Würz (München) felszólalásai után elnök a vitát bezárta s előbb Schwarz