Mészárosok és Hentesek Lapja, 1912. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-05 / 27. szám

2 MÉSZÁROSOK ÉS HENTESEK LÁTJA. 1912 julius 5. boldogulás útján előbbre jutni. Ez a hivatás azonban nem csak reánk vár és nem csak bennünk buzdítja föl a köteles­ség érzetét, hanem az önvédelem mellőzhetlen törekvése kell hogy legyen mindazok részéről, akik mint csontterme­lők ebben az ügyben érdekelve vannak. Az emancipálódás elvégre az ő testületi és egyéni érdekük, az alkalmat pedig, ami eh­ez vezet s ezt létrehozni képes, még áldozatok árán is meg kell ragadni, mert a mai áldozat tulajdonképpen nem más, mint a holnap számára való gyümölcsöző befektetés, avagy oly befektetés, aminekkel a magát önállósító iparos vagy kereskedő kivétel nélkül megterheli magát, mikor iparjogot vált és üzleti berendezést készíttet. Az iparjog, az üzleti berendezkedés pénzbe kerül, de reménysége, alapja az existenciának. Ennélfogva minden melléktermék érté­kesítésének önállósítása még akkor is üdvös kezdés, ha netalántán pillanatnyi áldozatokat, vagy — mondjuk így — befektetéseket igényelne. De amint a csontértékesítő szövetkezet alapítói állítják, lényeges áldozatokról és befektetésekről ezidőszerint szó sincs. A gyárat egy évi próbaidőre vették át, még­pedig olyformán, hogy egyelőre az üzemvezetés személyi kiadá­sai sem a szövetkezetét terhelik. Forgótőkéjük ebben a pénz­­szű­k világban sem drágább, mint az osztrák-magyar bank­kamatláb plusz l1/2°/o­ A csont feldolgozására vonatkozó rentabilitási számításaik pedig, amit gyakorlati próbákkal ejtettek meg, olyanok, hogy a nyersanyag kedvezően érté­kesíthető. A próbáknál a friss mészárszéki csontból 10°/o zsírt, 68% csontdarát és 3%-nyi értékesíthető hulladékot nyertek. A csontzsírt 68 koronájával, a csontdarát lő.20 koronájával és a hulladékot 17 koronájával értékelték, gyár­tási költségül pedig mm.-ként 5 koronát vettek számba. A hasznosítás eredménye eszerint a következő: 10 X 68 f = 6.80 K, 68 X 15-2 f = 10.33 K, 3 X 17 f = 51 f. Együtt­véve kihozható tehát egy mm. friss mészárszéki csontból 17 K 64 f érték, amiből, az 5 K gyártási költség leszúrni­,­ tásával, tiszta hozadékként 12 K 64 f marad. Miután azonban enyvgyártásra is be kívánnak rendez­kedni, s az ehez szükséges 300 vaggonnyi kvantumnak túl­nyomó része, 260 vaggonnyi csont már biztosítva van, az enyvgyártás esetére szóló hasznosítási kalkulációt is fel­állították. Eszerint a zsírnyevedék és a hulladék marad 10, illetőleg 3%, a csontdara-hozam leszáll 55°/o-ra, de helyébe lép 18% enyvtermék. Viszont a gyártás is megdrágul mm.-ként 4 K-val és 9 K-ra emelkedik. Maga a hasznosítás ebben az esetben — az enyv árát 70 koronával értékelve — a kalkuláció szerint a következő képet mutatja: 10°/o zsír á 68 f = 6.80 K, 3°/o hulladék á 17 f = 51 f, 55°/0 csont­dara, az enyvkivonás folytán olcsóbb, á 10 f = 5.50 K, 18°/0 enyv á 70 f = 12.60 K. Vagyis az egy métermázsa friss mészárszéki csontból kitermelhető gyártmányok értéke együttvéve 25 K 41 f. Ha ebből a 9 K gyártási értéket levonjuk, marad a számvetés szerint tiszta eredményként 16 K 41 f. Ha egy-egy métermázsa friss mészárszéki csont után 12 K 64 f, ill. 16 K 41 f tiszta bevételt lehet elérni, vagyis a nyersanyagot ily árban értékesíteni, ez mindenesetre ked­vező értékesítési forma és alkalom. Hogy a friss mészár­széki csontból 10% zsírt és 17—17.5°/0 enyvet lehet kivonni, azt magunk is megerősíthetjük. Épp igy igazolhatjuk, hogy Bécsben a csontzsírért 67—68 K-t jegyeznek s hogy a csont­­enyv ma 6—8 K-val drágább, mint az előző években volt, amikor a stat. értékmegállapító bizottság megállapítása szerint behozatali értéke 5 éves átlagban 63,5 K-t tett ki, de kiviteli értéke majdnem 10 K-val volt kevesebb, ami a kvalitásbeli differenciára esik. Szóval, ha azok a rentábilis­ számítások, amelyeket a csontszövetkezet alapítói megejtettek, helyt állanak és fön­­tarthatók, vagy állandóan biztosíthatók, akkor a friss csont termelői kedvezőbben értékesíthetik árujukat, mint azt mi oly gyári üzemről, amely nem kizárólag friss csontokra, hanem részben már ki­­dzüttekre, részben kiszáradtakra és a szemétből származókra támaszkodik, kimutattuk. De ha a jobb rentabilitási számítás a maga egészében helytálló, akkor a friss csontot termelő húsiparos­ üzemek, de mások is, kétségkívül kedvező anyagi eredményhez jutnak s ez alapon is elegendő okuk és érdekük van arra, hogy az ön­ál­lósítási és függetlenítési törekvések érvényesítésére és hasznosítására szánt csontértékesítő szövetkezetet követ­kezetesen és lelkesedéssel támogassák. Hiszen ha a szövet­kezet rentabilitási számításai beválnak, akkor a részje­gyekre, a gyár megváltására és kiegészítésére, tökéletesí­tésére szánt levonások sem fokozhatják le úgy a nyers­anyagért tényleg kifizetésre kerülő alapárakat és az év végén a szállítás arányában — úgy mint a csont- és bőrszövetkezeteknél — kifizetésre kerülő fölöslegeket, hogy azok kedvezőtlenebbek lehetnének azoknál a normális árak­nál, melyeket más irányú értékesítés révén elérhetnek. Rá­adásul pedig tőkét is gyűjtenek a gyárban, oly tőkét, mely­nek is közös munkában való gyü­mölcsöztetése nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értéket is képvisel és fejleményei­ben a jövőben más viszonylatokban is igen kedvező hatású lehet. Korai és elhamarkodott dolog volna már ma beszélni mindenről, de annyit talán szabad és kell is jeleznünk, hogy a csontok közös értékesítésére irányuló alakulás a húsiparosság több közös érdekű ügyének előnyösebbre való fordulását segítheti elő s igy mindaz, aki részesévé válik, távolabbi nagy célok szolgálatába áll. Oly célokéba, ame­lyekért küzdeni, amelyeket megközelíteni és elérni érdemes, mert erkölcsi és anyagi hasznok járnak a nyomában. A gazdasági harcok korát éljük s ezekre nézve is áll, amit Madách mond: ember küzdi és bizva bízzál. Komáromi Sándor: fl német húsiparosok kongresszusa. Első nap. (Folytatás) Szünet után Woenne (Gotha) emelkedett szólásra és a thü­­ringiai kerületi egyesületnek a más- és­ nyelv­ behozatal meg­könnyítésével szemben elfoglalt elutasító álláspontját indokolta meg. — Ric­celhayn (Chemnitz) Leube határozati javaslata utolsó pontjának fentartása mellett érvelt. — Richter (Drezda) kijelentette, hogy bár ő is szászországi, mégis határozottan ellene van a fagyasztott hús behozatalának.­­ Schuhmacher (Hamburg), Lohse (Flensburg), Heede (Kiel), Würz (Mün­chen) felszólalásai után elnök a vitát bezárta s előbb Schwarz

Next