Mezsgye, 1996 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1996-12-01 / 12. szám
VÁLTOZÁSOK, ÚJ ELEMEK A TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN Az MSZP megyei szervezetének sajtótájékoztatóján Lakatos András országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara elnöke számolt be az 1997-es költségvetés agrár vonatkozású tételeiről és az agrártámogatási rendszer elemeinek változásairól. Az eredetileg 88 milliárdos tervezet széles körű elégedetlenséget váltott ki. Ebből adódóan a költségvetés tárgyalásakor mindig visszatérő vitaelemmé vált, és a képviselők számos módosító javaslatot nyújtottak be. Különböző átcsoportosítások révén igyekeztek ezekben a módosító javaslatokban növelni a támogatási alapot. A javaslatok egy részének elfogadása alakított az eredeti tervezeten. A gázolaj támogatás esetében ez azt jelenti, hogy 1997-ben 70%-ról 85%-ra nő a visszaigényelhető fogyasztási adó mértéke. A piacra jutás segítése érdekében a látható, érezhető feszültségek hatására a kormány a vita során módosította a költségvetést. A piaci zavarok kezelésére a piacra jutási támogatási keret és a fejlesztésekre szánt keret együttes összegének - mintegy 65 milliárd Ft- 7%-át tartalékolja (4,5 milliárd körüli összeg). Ugyancsak módosító indítvány hatására került át az eredetileg PM kezelésébe tartozó támogatás - növelve ezzel a 88 milliárdos alapot-, amely az állattenyésztés járvány okozta kárelhárítására szolgál. Nem fogadták el viszont a reorganizációs támogatások felújítására tett módosító javaslatokat, csupán a korábban már megkötött reorganizációs szerződések időarányos támogatási igényét kívánják kielégíteni. A módosító javaslatok egy része arra irányult, hogy az ágazat számára ily módon inaktívvá váló reorganizációs keret kerüljön át más költségvetési helyre (pl. ÁPV Rt. kezelésébe), helyette felszabadítható kerettel növelve az ágazat mozgásterét. Ezeket a javaslatokat szintén nem fogadta el a kormány. Az 5,3 milliárdos reorganizációs keretből került átcsoportosításra a gazdajegyzői hálózat működési költségeinek növelésére 120 millió Ft, 2 milliárd agrárfejlesztések támogatására, 3 milliárd 180 millió Ft pedig az agrártermelés finanszírozására. Az átcsoportosítások, módosítások révén az eredeti 88 milliárd Ftos támogatási keret 100-101 milliárdra emelkedett a december 19-ei végszavazás előtt. Ezeken a közvetlen támogatásokon kívül az ágazat számára közvetett úton elérhető támogatási formák is felhasználhatók. A célelőirányzat támogatását szolgáló alapok, mint a gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, területfejlesztési, munkaerőpiaci stb. szintén igénybe vehetők a mezőgazdasággal foglalkozók számára is. Ezek decentralizált része a megyei fejlesztési tanácsokon keresztül érhető el. Az 1997-es támogatási rendszer elve az, hogy a különböző keretek felhasználása egyeztetve, egymásra építkezve valósuljon meg. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy megfelelően megalapozott pályázataikkal minél többet merítsenek ezekből a forrásokból. A költségvetés elfogadása után életbe lépő agrártámogatás végrehajtása kormány- illetve minisztériumi rendeletek útján valósul meg. A kormány meghatározza a támogatás feladatrendszerét, felhasználásának, ellenőrzésének és szankcionálásának rendjét. Az ezután megjelenő két miniszteri rendelet az export célú felhasználások rendjét (FM, PM, IKIM együttes rendeleteként jelenik meg), illetve a részleteire lebontott agrártámogatás szabályozását írja elő. Az 1997-es támogatási rendszer felépítésében, szerkezetében az előző évin alapszik. Három súlypontja van: a piacra jutási támogatás (ez szinten marad), a fejlesztési támogatás (ez az előző évihez képest kb. 5 milliárd Ft-tal növekszik), a termelési támogatás (itt 4 milliárdos növekmény várható). A piacra jutási támogatás köréből (42 milliárd) a direkt támogatási hányad csökken (várhatóan 25,7 milliárdra), ennek hatása széles termékkört érint majd. Ezt a keretet egyébként a GATTWTO megállapodásunk jelentősen behatárolja. A direkt export-támogatáson kívül ez a keret a piacra jutást az e célra felvett hitelek kamattámogatásával (kb. 3 milliárd), a gabonapiac stabilizációjának támogatásával (3-4 milliárd), a közösségi marketing megszervezésével kívánja megvalósítani. A piaci zavarok elhárítására 2,5-3 milliárd tartalékolását tervezik, a termelői tej támogatására (literenként 1-1,50 Ft várható) mintegy másfél milliárdot terveznek elkülöníteni. A fejlesztési támogatások keretösszege várhatóan 21 milliárd. (Géptámogatás ebből mintegy 25%, megmarad az ültetvény-telepítési és az építési támogatás is.) A termelői támogatások körében a gabonafélék támogatása változatlanul megmarad. A rozs, búza, kukorica termelésére felvett hitelek kamattámogatását kiemelten kezelik. A földalapú támogatás szintén megmarad, azzal a különbséggel, hogy a felső határ 17 aranykorona lesz (0 és 5 aranykorona között is kap a termelő.) Csökken viszont a támogatás mértéke, a tavalyi 5.000 Ft-os maximum 3.000 Ft-ra. Ennél a támogatásnál lényeges, hogy csak akkor tehető pénzzé, ha azt a termelő igényli. Élni kell ezzel a lehetőséggel, hiszen az elmúlt évben sem használta ki megyénk a rendelkezésre álló keretet. Megváltozik a pályázatok elbírálásának rendje. Az elképzelések szerint a megyéknél helyben történik majd az elbírálás; az FM megyei hivatalainak koordinálásával az Agrárkamara, az érdekképviselet és a helyi fejlesztési tanács képviselőiből összeállított bizottság bírál majd. Megváltozik a finanszírozás rendszere is. Várhatóan a saját forrás felhasználásán túl hitel igénybe vétele is kívánalom lesz a támogatás elnyeréséhez. Ennek elősegítésére hangsúlyt kap a kamattámogatás (a 21 milliárdos tervezetből mintegy 10,5 milliárd). Az Alföld aranya... Ceglédi kukorica vetőmaggal - a földje többet ér! AKCIÓ! 1996. december 31-ig kedvező előszezoni áron megvásárolhatja az 1997. évi Martonvásári-Dekalb- Szegedi HIBRIDKUKORICA VETŐMAGJÁT A felhasználókat, a kis- és nagykereskedőket tisztelettel várja Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. Feldolgozó Üzem-Gazdabolt CEGLÉD, Külső-Kátai út 98 Tel.: 53/310-796, TVfax: 53/311-717 DPMG Rt. - az Ön megbízható partnere! ✓ NAPTAR (HAJTSON!) (MOZZOdVl MVSaOAO) 1 IÁI 3A9S23W Terjesztik: a kamarai gazdajegyzők és a kamarai mezőgazdasági bizottságok, a gazdakörök, az AGROKER gazdaházai és a tejbegyűjtő állomások MUNKÁJÁBAN BIZTOS A SIKER, HA PARTNERE A NYÍREGYHÁZI AGROKER! Legolcsóbb ár, legnagyobb választék! ALKATRÉSZ ÜZLETÁGUNK ajánlata a téli üzemeltetéshez és felkészítéshez: a Prevent fagyálló-folyadékok, a Perion töltött akkumulátorok, O Téli karbantartó anyagok, hidegindító, jégoldó, dermedéspont csökkentő, stb. O MTZ alkatrészek teljes választéka, O MOL CARRIER kenőanyagok. AGROKER RT. NYÍREGYHÁZA, Kinizsi u. 2. Alkatrész üzletág telefon: 42/310-146 Vidéken REGIONÁLIS KÖZPONTJAINKBAN és a megye AGROKER GAZDAHÁZ hálózatában. MÁRKAKÉPVISELET AUTÓSZERVIZ ALKATRÉSZELLÁTÁS STAR tehergépkocsik ALKATRÉSZ értékesítése december 1-től bevezető áron Nyíregyházán AG&V Kft. az partnereként megkezdi a STAR alkatrészek forgalmazását. TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEINK: a keleti és nyugati HASZONGÉPJÁRMŰVEK, pótkocsik SZEMÉLYGÉPKOCSIK KIS- ÉS NAGYJAVÍTÁSA, műszaki vizsgára felkészítése,műszeres fékellenőrzés és fékbeállítás. b AUTÓMOSÁS - kézi alsó -, felső- és motormosás személygépkocsitól kamionig. b SZERVIZTEVÉKENYSÉG - olajcsere, zsírzás, stb. Környezetvédelmi vizsgálat, Otto- és dízelmotorok műszeres beszabályozása. A ZETOR traktorok garanciális és azon túli JAVÍTÁSA, egyéb mezőgazdasági erőgépek javítása. Telephely: Nyíregyháza, Kótaji U. 9-11. (Volt Műszaki Erdészet telepén.) Telefon/fax: 06-42/432-060 Mobil: 06-30/587-482 Egy munkahelyteremtő lehetőség FALUSI TURIZMUS Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának kérésére az Osztrák Gazdasági Kamara jóvoltából érkezett Nyíregyházára Werner Taurer úr, a Kohl und Partner utazásszervező osztrák cég turisztikai menedzsere. Az Ózon Panzióban tartott másfél napos falusi turizmussal foglalkozó kurzus résztvevőit a hivatal kérésére a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Szervezete és a Tourinform Utazási Iroda toborozta. Természetesen a résztvevők élhettek azzal a lehetőséggel is, hogy aktuális problémáikat megbeszéljék az előadóval, de egymás között is, hiszen valamennyien évek óta folytatják már ezt a tevékenységet. Bár Taurer úr először járt megyénkben, statisztikai gyűjteményekből és egyéb információkból merítve igyekezett behatóan tanulmányozni régiónkat. Ez év elején, cége lengyelországi megbízatása (PHARE-program) kapcsán, egész Európára kiterjedő adatsort gyűjtöttek össze. A falusi turizmust minden helyen meg lehet valósítani - még ott is, ahol nincsenek “klasszikus” látványosságok, ahol az alapminőség biztosított: a természet, környezet, táj. Megítélése szerint megyénk természeti adottságai jók, a falusi turizmus szervezete működik, és a megjelent kiadványok színvonala is - az európai átlagot figyelembe véve- jónak mondható. Nem rejtette ugyanakkor véka alá azokat a gyenge pontokat sem - bár hangsúlyozta, nem volt ideje behatóan megismerni a részleteket-, amelyeken az előrelépés miatt változtatni szükséges. Ma még kevesen foglalkoznak ezzel a vállalkozással, a meglévők is szétszórtan helyezkednek el, ami megnehezíti az erők és lehetőségek koncentrációját. Úttörő projektek megvalósítását tartja szükségesnek, amik aztán kiemelkedő kezdeményezésként húzzák az ágazatot. Támogatni kellene azokat a vállalkozókat, akik kedvet éreznek ehhez a tevékenységhez. A fő gyengeségünk mégis az, hogy kevés a külföldi turisták hányada, ami a belföldi piac felé kiszolgáltatottá teszi az ágazatot. A 20-30 %os külföldi arány már stabilitást jelentene, a 40-50 % pedig az optimumot. Az új piacok kiépülése vagy magától lassan, vagy tudatosan fejlesztve gyorsabb ütemben történik. Utóbbi természetesen anyagi áldozatot követel. Ehhez viszont stratégiai döntést kell hoznia a kormánynak, az illetékes minisztériumoknak és a megyék vezetésének, hogy a turizmuson belül melyik ágazatot részesítik előnyben. A falusi turizmus kiépítését a vidék munkahelyteremtő lehetőségeként kell kezelni. Mindig érdemes régióban gondolkodni, a meglévő lehetőségeket egymásra építeni. Nekünk ki kell használni Tokaj közelségét, hiszen ez a név világmárka, s a programba épített tokaji látogatás semmi mással fel nem érő vendégcsalogató. A falusi turizmus szerte a világon többnyire a családok igényeinek kiszolgálására épül (80%). A fennmaradó 20 % jelenti a speciális igényű csoportokat: lovaglás, vízi sportok, kerékpár, természetbarátok stb. Ezért a családok igényeinek kielégítésére kell felkészülni: szállás, étkezés, mellékhelységek, vegyes programok. A nyújtott szolgáltatások minőségét a legjobb marketing munka sem helyettesíti. A legjobb propaganda az, amikor a vendég megelégedetten távozik. Ez nemcsak azt fogja eredményezni, hogy következő évben újra visszajön, hanem ismerősei körében is ajánlja ezt az üdülési formát és vendéglátót.