Mikológiai Közlemények - Clusiana, 2009

2. szám - TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK - FARKAS E.-LŐKÖS L.: Zúzmók biodiverzitás-vizsgálata Gyűrűfű környékén

A következő fafajokon találtunk zuzmótelepeket: Acer campestre, Carpinus betulus, Crataegus monogyna, Fagus sylvatica, Fraxinus excelsior, Gleditsia triacanthos, Juglans regia, Morus alba, Pyrus pyraster, Quercus cerris, Q. petraea, Robinia pseudacacia, Sambucus nigra. A begyűjtött zuzmópéldányokat a Magyar Természettudományi Múzeum Zuzmó­gyűjteményében (BP) helyeztük el. Ezeket a listában „BP" és a leltári szám jelzi. A bizonyító példány nélküli, terepen azonosított fajok adatait „Obs." rövidítés jelöli. A Lepraria fajok azonosításához nélkülözhetetlen a jellegzetes zuzmóanyagok azonosítása. Ehhez nagyfelbontású vékonyréteg-kromatográfiát (HPTLC) alkalmaz­tunk a szokásos módszertani eljárás alapján (ARUP és mtsai 1993). Leggyakrabban PLIRVIS és mtsai (1992), SMITH és mtsai (2009) és WLRTH (1995), határozókönyveit használtuk, a beazonosított fajok névhasználatánál SANTESSON és mtsai (2004), illetve az Index Fungorum (CABI 2009) nómenklatúráját követtük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS A gyűrűfűi mintaterületről összesen 53 zuzmófajt (ebből 44 epifiton, illetve 9 kőzetlakó), továbbá egy zuzmólakó mikrogombafajt mutattunk ki. A területen feltárt összes élőlényhez (2900 faj; KOVÁCS 2009) viszonyítva a zuzmók a terület biodi­verzitásának 1,8%-át képviselik. A zuzmóknak Magyarországon jelenleg nyolc faja áll törvényes oltalom alatt (MK 2005, 2008), melyek többsége talajon él. A mintaterületen nem élnek talajlakó zuzmófajok, ezért eleve nem számolhatunk védett fajokkal. A magyarországi zuzmók vörös listája (LŐKÖS és TÓTH 1997) alapján két sérü­lékeny (Flavoparmelia caperata, Hypogymm­a tubulosa) és nyolc ritka (Bacidia ar­centina, B. friesiana, Candelariella reflexa, Catillaria nigroclavata, Hyperphyscia adglutinata, Lecania naegelii, Lepraria lobificans, Placynthiella limalea) kategóri­ás faj fordult elő. A gyűrűsízi mintaterületről azonosított zuzmók zömét gyakori, elterjedt fajok al­kotják, a nitrofrekvens fajok dominanciája a korábbi és jelenlegi mezőgazdasági művelés/állattartás okozta nitrogénterheléssel magyarázható. Értékelhető florisztikai érdekességet emiatt a ritka fajok megjelenése jelenthet. Igazolták a Bacidia friesia­na első, a Lepraria rigidula második, az Ochrolechia arborea harmadik, illetve a Hyperphyscia adglutinata ötödik hazai előfordulását. FAJLISTA Amandinea punctata (Hoffm.) Coppins et Scheid. — Zselic, Ibafa, Gyik­üfü, az út mellett a teme­tőnél, kb. 250 m-re északra a Lovastanya vendégháztól. É. sz.: 46° 07' 14,3"; K. h.: 17° 56' 13,8"; Alt.: 210 m. Leg.: Farkas E. és Lőkös L., 2008.10.11. (BP 92721, BP 93410). - Zselic, Ibafa: Gyűrűfű, a Sándor-árok völgyében, kb. 0,7 km-re EEK-re a Lovastanya vendégháztól. É. sz.: 46° 07' 25,9"; K. h.: 17° 56' 00,6"; Alt.: 165 m. Leg.: Farkas E. és Lőkös L.„ 2008.10.1­1. (BP 92764). - Zselic, Ibafa, Gyűrüfü, "Düres­alja", kb. 1,3 km-re északra a­ l­ovastanya vendégháztól. É. sz.: 46° 07' 46,0"; K. h.: 17° 56' 15,0"; Alt.: 200 m. Leg.: Farkas E. és Lőkös L. 2008.10.11. (BP 93412). - Országosan is gya­kori, epifiton zuzmófaj. Fák kérgén (Carpinus betulus, Morus alba, Quercus cerris, Robinia pseud­acacia). Mikol. Közrem.: Clusiana 48(2), 2009

Next