Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)
2. negyed - 1789-11-21 / 15. levél
23 7 % ( 6 ) . Ez újabb Histórikusok emlékeznek, nem is lehet kételkedni arról, hogy azok Traiánus hídja’ maradvány! nem válnának. Majd 1 7. Száz esztendőkig lévén tehát már azok a’ vízben, úgy gondolkodott. Ferentz Tsászár, hogy bizonyosan észre lehetne venni, mennyi idő telik abban, míg egy szálfa kővé váltó dk És hogy világosan meg lehessen e’ dolgot vizsgálni, feltette magában a Császár, hogy ezen oszlopok közzűl eggyet Bécsbe felhozat. De mivel éppen az a tájék, mellyen Trájánus’ hídja’ állót, a’ Belgrádi békességtől fogva Török birodalom alatt volt; maga Ferentz Császár írt Konstantzinápolyban levő követjének , hogy a’ Török Tsászártól eggy ilyen oszlopnak kivétele végett engedelmet kérjen. A’ Török-udvar, nem csak örömest megengedte azt, hanem maga parancsolatott adott a’ Belgrádi Bisának, hogy minden lehető segítséget szerezzen a Római Császár’ embereinek. Kevés idő múlva tehát, de sok fáradtsággá kivétetett eggy ilyen oszlop a’ Duna fenekéből , és Bétsbe felvitettetett. A’ szállási lábnyi hosszúságú, és eggy lábnyi vastagságú vólt. — A’ Természet’-búvár. kezekbe akadván az, mindenféleképpen vizsgálták ők azt. A’ föld fenekében lévő végét , ’s azon részét is, melly szűntelen a vízben állott * lök felé fűrészelvén és palléroz.