Mindenes gyűjtemény 3. (Komárom, 1790)
1790-01-13 / 4. levél
ostt )? Lesz’ helye tanátsnak,néha pénz-zacskónak; Üres ez ? pennával szaporítsd a’ köz jót, Mert ha fösvény, ’s rest vagy , nem érsz darab taplót. Ezt gyakorta eddig elmémben forgattam , Azért közjót szerzö munkát nem utáltam, Keresztes, csillagos Papoké az ezüst, Az én hajlékomat czifrázza gyertya füst. A mellett én immár több írást kiadtam, Eggyért még Bécsből is dícséretet kaptam. De az mind csak Deák, és Papoknak szólló, ahol már Magyart is, ha olvasni való. Nincs ugyan vertemnek semmi ékessége, Míglen vissza nem tér nyelvemnek épsége. Olyat mondok néha, hogy szinte irtózik Tőle a’ jó Magyar, vagy megbosszankodik. De illy gántsért könnyen botsánatot nyerek, Ha kimondom, hol én régen járok kelek: Életemet vettem közel Nagyidához , Melly név Czigányoknak most is nagy jajt okoz. Kassa , Szathmár, Gyöngyös, tanuló helyeim , A’ hol Aludt, Szóár, voltak tanítóim, Kassán ismét Kisdi nagy oskolájában, Makó ’s Horváth könyvit jó kedvvel forgattam. Nagyszombatban bújtam gyászos dékába, Heimét nem sokára küldtek Ausztriába. D 4 Bé