Minőség és Megbízhatóság, 2009 (43. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 4. szám

BESZÁMOLÓK III. A következő „Speciális Szekció” ülésekre került még sor a rendezvénysorozat keretén belül 1. Világvárosok és a mezőgazdaság („Metropo­litan Agriculture”) 2. Fenntarthatóság az élelmiszerláncban - Glo­bális Jelentési Kezdeményezés 3. Bio-üzemanyagok 4. Élelmiszer-dinamika és -innováció 5. A következő­ „Zöld Forradalom” 6. A magyar bor és pálinka piaci lehetőségei 7. Piacorientált stratégiák Albánia agrárgazda­ságának feltámasztásához IV. Esettanulmány Konferencia is része volt a rendezvénysorozatnak Ezen a rendezvényen 21 esettanulmány be­mutatására került sor a Harvard Business School közreműködésével, amelyek között 3 magyar eset­­tanulmány is sikeresen szerepelt. V. Esettanulmány-vetélkedő egyetemi hallgatók csapatai között Összesen 9 egyetemi csapat (3 magyar, 3 USA, továbbá 1-1 ausztrál, kanadai és holland) neve­zett be. Az elődöntőben a csapatok a szegedi Bánffi hagyományos és különleges védjeggyel ellátott szikvízkészítő családi vállalkozás esetpél­dáját kapták megoldandó feladatul. A magyar csapatok közül a Szegedi Tudományegyetem csapata jutott eredeti és innovatív javaslataival a másnapi döntőbe. A döntőben a „Zöld Gon­doskodó Amszterdam” című, a nagyvárosok és a mezőgazdaság többcélú kapcsolatrendszerét vizi­ A rétegezés (stratification) szó egyszerű minőségügyi koncepciót takar: olyan kategóriákba kell besorolni az adatokat, hogy azok könnyen értelmezhetők legyenek. Maga a koncepció egyidős az emberiséggel: a minőség­ügyi guruk (Walter Shewhart, W. Edwards Deming, Joseph M. Juran és Kaori Ishikawa) évtizedeken át használták és ajánlották. Illusztrációképpen álljon itt az alábbi példa. Egy légitársaságnál nagyon sok probléma adódott a poggyászkezeléssel. Végül feltették maguknak a kér­dést, hogy tapasztalható-e időszakos ingadozás, illet­ve hogy mennyire egyenletes a problémák időbeli megoszlása. Az adatokat lebontották naptári hetek szerint, majd grafikonokat szerkesztettek az esetleges finom eltérések észlelésére. Később az adatokat na­pokra, sőt napszakokra is lebontották, de nem talál­tak választ. Ezután repülőterek szerint csoportosítot­ták az adatokat, sőt aszerint is, hogy az adott esetben indulási vagy célállomásról volt-e szó, de így sem jutottak közelebb a probléma gyökeréhez. Végül va­laki felvetette, hogy a poggyász talán a tárolási terü­gáló projekt továbbfejlesztésére kellett javasla­tokat kidolgozniuk. Kiváló teljesítményével - legjobb európai csapatként­­ a szegedi egyetem a 3. helyen végzett a rutinos Santa Clara Egye­tem (USA) és Guelph-i Egyetem (Kanada) mö­gött, maguk mögé utasítva a döntőben a Purdue Egyetem (USA) csapatát. A Világfórum záróülését követően Vajda Lász­ló, az IAMA elnöki tisztét átadta Paul Jaspernek (USA), aki a résztvevőket meghívta a 2010. évi jubileumi XX. Világfórumra Bostonba (USA). A hazai szponzorok részére - közel 100m2- es területen - színvonalas szakmai kiállítási lehetőséget biztosítottunk a plenáris előadóterem előterében. A Miniszteri Nyitófogadás - koncerttel és díj­kiosztással egybekötve - 2009. június 21-én este a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahu­­nyadvárban volt, amelyen Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Az Elnöki Bankettre (magyaros vacsora lovas­bemutatóval és népi tánccal) a Lázár tanyán, a Gödöllő melletti Domonyvölgyben került sor. A külföldi résztvevők közül többen a rendez­vénysorozat befejezése után 1-2 napos, sokszínű fakultatív szakmai kirándulásokon ismerkedhet­tek meg Magyarország szépségeivel, agrárgazda­ságának jellegzetességeivel (Budapesti városné­zés parlamenti látogatással, Eger-Tokaj bortúra, Dunakanyar). További információk: http://www.ifama.org/ dispatch. asp?page=budapest_2009 Dr. Molnár Pál Az adatok kategorizálása lévén keveredik el, ha az utasok túl korán „becsekkol­­nak". Megvizsgálták tehát az adatokat a belépési idő szerinti bontásban is, és kiderült, hogy a bajok több­sége azoknál az utasoknál jelentkezett, akik több mint három órával az indulás előtt jelentkeztek. Az adatok lebontása, rétegezése azonban még számos más szem­pont (a poggyász súlya és mérete, a választott pult helye, a poggyászkezelők száma stb.) szerint is meg­történt, amíg a sok fáradozást végre siker koronázta. A csoportosítás módjának megválasztásakor a szakis­meret és az intuíció a legjobb kalauz, de hasznos lehet az ok-okozati diagram megszerkesztése és más ismert minőségügyi eszközök (Pareto diagram, hisztogramok) egyidejű használata is. A lehetséges rétegezési mó­dokat célszerű már az adatgyűjtés kezdete előtt elter­vezni: az előre gondolkodás és a tervezés sok későbbi fejfájástól szabadítja meg a szakembereket, de az ügyfeleket is. (Paul Pisek: Stratification. Quality Progress, January 2009, pp. 29-29) VG MM 2009/4 225

Next