Miskolczi Estilap, 1914. április (23. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-22 / 91. szám
XXIII. évfolyam. Szerda, április 22. 91-ik (335.) szám. Miskolczi Estilap Egyes szán ára 2 fillér. Megjelenik vasárnap és Innepilap kivételével mindennap délben 12 órakor. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SASST CSABA. ■ Kiadó laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS. $ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Széchenyi u. 36. Szelényi és Társa nyomdája. Telefon 62. szám. Egy év választ el még bennünket a parlament jövőképének kialakulásától s az egész ország már most érthető izgalommal készülődik a választásokra. Ha valaha, úgy most volna legégetőbb szükségünk arra, hogy a nemzet érdekét, életét szívén viselő kormány igazgassa Magyarország lakóinak a sorsát. E helyett összeveszik a katonaságot a polgársággal, az államalkotó és fentartó magyarság jogait elkobozza, hogy a történelem tanúsága szerint is a haza ellenségeinek, a nemzetiségeknek adja azokat. Az állami maiestas decorumával ékeskedő férfiak közül többen közhivatali állásukat egyéni érdekek kielégítésére és legyezgetésére használják fel s megrendítik a lakosságban a közéleti tisztességbe vetett hitet. A nemzet pedig, úgy látszik, hasztalan igyekszik lerázni testéről a betegség mikrobáit. Szívják a vérét, kipréselik még a kenyere árán is a milliókat a hadseregnek. A kultúra pedig nem tarthat lépést a megvont anyagi erők hiányában az idő s a fejlődés természetes követelményeivel. Ebben a kétségbeesett jelenben aggódva és vigaszt kérve fordítjuk tekintetünket a jövőre. Egy év múlva felelhet a nemzet arra a kérdésre, hogy a biztos pusztuláshoz vezető mostani kormányzatot akarja-e fentartani, vagy fejlődni és haladni akar a régi, tiszta erkölcsök és politikai elvek irányításával. E tekintetben fokozott kötelesség vár minden társadalmi és minden vallásos egyesületre. A tisztesség helyreállításának jelszavát kell megvalósítani. Tisztességet a politikában, tisztességet a társadalomban s ennek megvalósításáért fel kell használni a gyűléseket, a társadalmi érintkezést, sőt a szószéket is. Nem szabad visszariadni semmiféle törvényes és megengedett eszköztől. Egy nemzet megmentéséről van szó s egy év múlva fog eldőlni, hogy élni fog-e ez a nemzet, vagy lassú és dicstelen halállal fog Lengyelország sorsára jutni. Róma elbukott, mert megvetette a tiszta erkölcsöt, Magyarország élni akar s ezért vágyik sóvárgással a tiszÁprilis hó 30-án összeül Miskolcz város közgyűlése, hogy az új választójogi törvény szerint szükséges adminisztratív intézkedéseket megtegye és többek között a közigazgatási bizottságot utasítsa, hogy a legrövidebb idő alatt alakítsa meg azt a bizottságot, amely az irniolvasni tudást lesz hivatva megállapítani. Micsoda kálváriajárást kell rendeztetni a dolgozó, robotoló emberekkel, akiknek véletlenül nincsen zsebükben a negyedik vagy hatodik elemi iskolai osztály sikeres elvégzéséről szóló iskolai bizonyítvány. Mert kálváriajárás lesz az. Mint ahogy a mai kormány minden tette, reformja és rendelete burkolt és fedetlen ballasztok súlyától terhes, amint a választójogról van szó, úgy ez az utólagos vizsgáztatásáról szóló rendelet is bővíti a kanyargós, nehezen járható utakat. A választói jogosultság igazolására szolgáló utólagos bizonyítványt a rendelet szerint csak oly előmeneteli naplószerű rendszeres és egykori iskolai feljegyzések alapján szabad kiállítani, melyekből megállapítható az érdekelt személyazonossága és amelyből megállapítható, hogy az illető az elemi iskola negyedik vagy hatodik osztályát sikerrel végezte. Már most, aki ilyen bizonyítványt akar, annak ahhoz az iskolához kell fordulnia, melyet annak idején látogatott, vagy ha ez már megszűnt, a város polgármesteréhez, illetve a községi elöljárósághoz. A másodlatot az előmeneteli napló alapján az iskola, illetve a polgármester, vagy a községi elöljáróság nevében a bíró, vagy a jegyző állítja ki. Az iskolai feljegyzések elkallódása, vagy hiányossága esetén az iskola, illetőleg tesség politikája után, mely ezidőszerint elsősorban a gróf Andrássy Gyula politikája, a gróf Andrássy Gyula programmja. Miskoloz, április 21. a polgármester, vagy a községi elöljáróság értesíti a bizonyítványt kérőt, hogy másodlatot nem adhat ki, de egyben figyelmezteti, hogy írniolvasni tudását a választótörvény értelmében az összeíró küldöttség, vagy az állandó bizottság előtt igazolhatja. Akinek tehát nem sikerült mey megszereznie utólagos bizonyítványán kezdheti vándorútját azokkal, akik irni-olvasni tudásukat akarják igazolni az összeíró küldöttség, vagy az állandó bizottság előtt. A rendelet szerint az irni-olvasni tudás igazolására a járási székhelyeken, a rendezett tanácsú városokban a törvényhatósági joggal felruházott városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság kebelében állandó bizottságot kell szervezni. Az állandó bizottság elnöke a járásban a főszolgabíró, a rendezett tanácsa és a törvényhatósági jogal felruházott városban a polgármester. Ha a vizsgálatra jelentkezők száma nagy, akkor több albizottságot kell alakítani, a közigazgatási bizottság által kijelölt elnök vezetése alatt. Ugyancsak a közigazgatási bizottság jelöli ki a közigazgatási tisztviselők sorából két év tartamára a bizottsági tagokat, akik egyik felerészének tényleges vagy nyugdíjas tanerőnek kell lennie. Az állandó bizottság háromtagú vizsgát kitevő albizottságai 1914. május havában tartják a vizsgálatokat. Ezeknek idejét és helyét ki kell hirdetni. A vizsgálat ingyenes. Vizsgára bocsátható minden magyar állampolgár, aki a huszonegyedik életévét betöltötte. A vizsgálatra bocsátás kérdésében az elsőfokú közigazgatási hatóság határoz, felebbezésnek nincs helye. Hogy a vizsgán aztán mi fog történni, ha már odáig eljutott a szavazati jogért küzdő ember, a nyilvánosság arról már keveset fog tudni. Mert a rendelet szerint a vizsgálat rendszerint nyilvános. Csak rendszerint. A miniszteri rendelet nagyon széles, sok helyen korlátlan hatalommal ruházza fel a közigazgatási hatóságokat. A nyilvánosság mértékét, különös tekintettel a helyiség befogadóképességére, az elnök állapítja meg. Ki is zárhatja a nyilvánosságot, ha valaki kéri. Az írni és olvasni tudás igazolása a vizsgát kivevő albizottság elnöke, vagy valamelyik tagja által megjelölt nyomatott szöveg legalább öt sorának az albizottság előtt való elolvasából és a nevezettek által tollba mondott két sor szövegnek az albizottság előtt való leírásból áll. Az írni-olvasni tudás az albizottság előtt más olyan nyelven is igazolható, melyet az illető helyen tömegesen használnak. Más élő nyelven a fél írni és olvasni tudását csak az esetben igazolhatja az albizottság előtt, ha annak legalább két tagja az illető nyelvet érti. Máskülönben a féllel közölni kell, hogy írni-olvasni tudását az összeírás alkalmával az illető nyelvre jogosított valamelyik hites törvényszéki tolmács bizonyítványával igazolhatja. A vizsgázó tudásáról elsősorban a bizottságban levő tanerő nyilatkozik a rendelet szerint, csak azután a közigazgatási tisztviselő, de az elnök dönt. Felebbezés nincs. Aki megbukott, ugyanaz évben még jelentkezhetik az összeíró küldöttség előtt. Aki pedig megkapta a bizonyítványt, az bárhol az országban és mindenkor használhatja igazolásai. Golgotajárás a szavazati jogért. Atogy Holt levizsgázni a Választásnak? — Az irni-ogasni tudás igazolásának Kálváriája. — Saját tudósitónktól. — HADVAD NAGY !MOZGÓSZINHÁZ WEIDLICH-PALOTÁBAN Ma színre kerül: Ki a tettes? Izgalmasan érdekfeszítő bűnügyi dráma 4 felvonásban. Előadások kezdete délután fél 6 és este fél 9 órakor. Rendes helyárak.