Magyar Élet, 1939. március (1. évfolyam, 11-34. szám)
1939-03-03 / 11. szám
Péntek, 1939. március hó 3. MAGYAR ÉLET Hetvenfokos, gyógyhatású forróvíz tört fel Mezőkövesd határában Zsóry Lajos országgyűlési képviselő birtokán olajnyomok és földgáz kíséretében forróvízre bukkantak . Percenként 7000 liter forróvizet ad a 40 méter magas vízoszlopos kál Mezőkövesd, március 2. (A Magyar Élet kiküldött munkatársától.) A Magyar Élet legelső számában részletesen foglalkozott azzal a kezdetében is nagyjelentőségűnek látszó mélyfúrással, amelyet az államkincstár indított meg a mezőkövesdi és szihalmi határban. A szóban forgó területrészen a mai kor legbecsesebb ásványi kincse, a kőolaj után kezdték meg a kutatást, miután több neves geológus egybehangzó szakvéleménye szerint a Bükk-hegység déli pereme alatti széles medencében, amely a Tiszáig terjed, feltétlenül kell olajnak lennie. A mélyfúrást novemberben kezdték meg a Tardon és Bükkszéken használt fúrótoronnyal. A munkálatokat Telegdi-Roth Iván dr. miniszteri tanácsos, főbányatanácsos vezetésével végezték. Az új esztendő elején szürke és barnaszínű, bitumenszagú massza került felszínre a fúró nyomán, majd a jellegzetes olajnyomok és a földgáz isjelentkeztek és napról-napra erősebbek lettek. A mélyfúrást ekkor már nagyobb figyelemmel folytatták, mert számítani lehetett valami hirtelen, romboló erejű kitörésre. Ez a múlt héten be is következett. Már 875 méter mélységig hatolt le a fúró, amikor egyszerre vad robajjal óriási vízmennyiség tört ki a felszínre és majdnem a levegőbe hajította a a hatalmas toronyszerkezetet. A feltörő vízoszlop legalább negyven méter magasságra szökkent fel és erősen kénes szagot árasztott, amely tiszta időben Mezőkövesdig is érezhető volt. A kitörő víz lilás szinti, kevéssé sós ízű, szódás forróvíz volt, amelynek hőfoka 70 fok Celsiusig emelkedett, amit olyan tartósan megőrzött, hogy a fúrótelep körüli árkokba elfolyt víz még másnap is 65 fok meleg volt. A víz bősége percenként 7000 liter. A mélyfúrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő birtokán folyt, a budapesti országút szélén, a noszvaji Kánya-patak partján, egy eddig alig hasznavehető földterületen. A nagyszerű eredménnyel ez a terület most egyszerre fontossá vált, mert a forróvíz feltörése révén most már beláthatatlan perspektívák mutatkoznak. A Magyar Élet munkatársa kiutazott a sikeres mélyfúráshoz, amelynek várható sikerére éppen ő mutatott rá előző cikkében. Látogatás az eredményes mélyforrásnál A mezőkövesdi villatelep után tízpercnyi séta a budapesti országúton a Zsóry-birtokon levő fúrótelep. Mintha Amerikában járnánk a Wild West pusztaságain, olyan a kép. Köröskörül pusztaság, élettelenség, messzi a Bükk lila párában homályló csúcsai rejlenek. Előttünk pedig hevenyészett deszkaépületek a térdig érő sármasszában : a fúrótelep kazánháza, műhelyei, munkásba rakja, a magasba meredő fatorony, amely alul ezüstszín gőzt sistereg. A telep keleti szélén hirtelen öszszeütött irodaépült. Köröskörül hatalmas csőrakások, szénhalmok, párálló salakhegyek. A fúrótorony belsejében rozsdásan, halottan áll a 20 centiméteres átmérőjű nagy fúró, amely megjárta a föld méhének rejtelmes mélységeit itt és másutt is. Munkáját sikerrel elvégezte s most szerényen pihen. A torony közepén vaskos gerendákkal, vaslapokkal lefedett széles, gödörszerű nyílás. Rajta hatalmas gépezet, amelyen nagy kerekek, csavarok, emeltyűk serege. Ez a fúrólyuk elzáró szerkezete, amely megakadályozza a mélységek vizeinek kiszabadulását. A torony belseje csupa cső, kerék, csavar és egyéb szerkezet, amely szinte ijesztően hat, mint megannyi titokzatos, ellenséges indulatú eleven szörny. A forrásvíz kitörése jelenleg szünetel. Keresztény női- és úri - divat üzlet Legújabb tavaszi cikkek nagy választékban olcsón, szabott áron! Baghyné Erzsébet-tér 2. Az első kitörés gyönyörűsége — A forróvíz első kitörése kedden történt — kapjuk meg az elsői felvilágosítást. — Egészen váratlanul, robbanásszerűen következett be, bár bizonyos jelekből már következtetni lehetett arra, hogy vízfeltörés fog történni. Az első forróvizes oszlop pazar szépségű, szivárványszínekben csillogó, legalább 40 méter magasságig felszökő, gőzfelhőket terjesztő gejzír volt, amely fent legyezőszerűen szétterült, majd széles gőz- és párafelhők közepette fátyolszerűen hullott alá. Pompás, káprázatos látvány volt, amit nem lehet elfelejteni. Az örvendetes eredményről azonnal telefonjelentést tettek az ipargyi minisztériumba és egyúltal minták... küldtek a feltört forróvízből, valamint a már korábban jelentkezett óra gyomokból, bitumenes margóból és földgázból is. A továbbiak sorsa most már a minisztérium döntésétől függ. Ha az olaj felkutatásától nem fognak eltekinteni, akkor a mélyfúrást tovább kell folytatni, mégpedig újabb 7-800 méterig, mert most már csak ismét ilyen mélységben találhatnak újra valamit: vagy olajat, vagy pedig ismét melegvizet. Ez a további fúrás természetesen igen költséges és most éppen ezen folyik a vita: érdemes-e további munkát folytatni, van-e remény az eddigiek alapján arra, hogy 1600 méter mélységben biztosan megtalálják az olajat? Gyógyfürdő épülhet Mezőkövesden Ez a további fúrás természetesen igen belül el fog dőlni. De akár így akár úgy határoznak a minisztériumban, egy bizonyos és ez az: Mezőkövesd határában, Borsod vármegyében olyan természeti kincset találtak, amelynek kihasználása és értékesítése nemcsak a föld tulajdonosának, hanem a szegény népnek is nagy anyagi fellendülést jelent. A 70 fokos, gyógyító erejű forróvíz ugyanis — amelynek összetétele megfelel a málnás vizének — módot nyújt arra, hogy Mezőkövesden fürdőtelepet létesítsenek, ami egyszerre jólétet, forgalmat, fellendülést hozna a községnek és egész vidékének. A forróvíz értékét és vegyi összetételét, nemkülönben gyógyító hatását a most folyó vegyi vizsgálati dönti majd el. Mezőkövesden a 70 fokos forróvíz feltörése az egész lakosság körében érthető lázas izgalmat keltett. A kövesdi gazdák nagy érdeklődése Hogy mennyire átérzik ennek jelentőségét a mezőkövesdiek, arra bizonyíték az, hogy amióta a forróvíz feltört, Zsóry Lajos országgyűlési képviselő lakásán egymásnak adják át a kilincset az emberek. A módosabb gazdáktól kezdve egészen a legszegényebb matyókig jelentkeznek az egyszerű földműves emberek és anyagi segítséget ajánlanak fel arra az esetre, ha talán tőke kellene az esetleges gyógyfürdő létesítésére. Egyszerű emberek 100—150 pengőkért, a gazdagabbak jelentékeny összegeket kínálnak a fürdő létesítéséhez és vannak olyan gazdák is, akik a földüket is áruba kívánják bocsátani, hogy pénzhez juthassanak, amit aztán a fürdőalapításba fektetnének. Körülnézünk az amerikaias hirtelenséggel a földből kinőtt, amerikaias képű mélyfúrási telepen. A szürke deszkaépületek alatt zümmögő dohogással dolgoznak a gőzgépek, a sáros tavaszi földre ezüstszínű pára sistereg ki és a magasra megnőtt salakhegyeken finom gőzök fátyla terjeng. Ma még jelentéktelen, kicsiny és szürke ez a telep, de — ki tudja — holnap talán már fürdőépületek alapjait vetik meg és villasorok helyét méricskélik ki, hogy hirtelen gyorsasággal kinőjjön Borsod áldott talajából az ország legfrissebb, de nagy jövőjű gyógyfürdője. A fürdőtelep természetes adottságai Erre minden remény és lehetőség megvan. A fúrótorony mellett fut el a Budapest—miskolci főútvonal, a fő vasúti vonal pedig ugyancsak ott szalad előtte, alig néhány kilométernyi távolságban. A forróvíz tehát gépkocsikon is, vonaton is a legnagyobb könnységgel megközelíthető. Emellett költés fekszik a helyhez két jelentékeny város: Miskolc és Eger, ezenkívül számos nagyobb helység, mint Mezőkeresztes, Szentistván, Füzesabony, Tiszafüred és még néhány. Ezekből könnyen, hamar és olcsón meg lehet közelíteni és mivel ezek a helyek mind népesek, a gyógyfürdő vendégeinek zöme már a közvetlen szomszédságból is kitelnek. A Matyóföld közepén feltört forró gyógyvíz tehát beláthatatlan lehetőségeket kínál, ha a fúrást nem is folytatnák tovább. De ha tovább fúrnak, akkor minden bizonnyal megtalálják a mai kor egyik legnagyobb kincsét: a petróleumot és ezzel Matyaország fővárosát egyszerre boldoggá, jómódúvá, elégedettebbé, emberibbé teszik... Péchy-Horváth Rezső Gázolásért 100 pengő pénzbüntetésre ítélték Ungár Ferenc miskolci mérnököt Miskolc, március 2 Csütörtökön súlyos testi sértéssel vádolva került a miskolci törvényszék Ráduly dr. tanácsa elé Ungár Ferenc miskolci mérnök. Az elmúlt nyáron történt, hogy Ungár Ferenc, amikor gépkocsijával Lillafüredről Miskolc felé hajtott, Diósgyőrben elütötte Visnicki Andrásné két éves kislányát. A gyermek fején szenvedett súlyos sérüléseket. A törvényszék Ungár Ferencet súlyos testi sértés miatt jogerősen 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. A tárgyalás érdekessége az volt, hogy a súlyos testi sértéssel kapcsolatban vádat emelt az ügyészség gondatlanság miatt Visnicki Andrásné ellen. A gyermek anyját azért vádolták, mert a kislányt egyedül hagyta a lakásban, amíg átment a szomszédba. A gyerek az édesanyja után ment és közben elütötte Ungár Ferenc autója. A törvényszék a gondatlan anyát tíz pengő pénzbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztette. Visnicki Andrásné a bűnösség megállapítása miatt fellebbezést jelentett be a debreceni Ítélőtáblához. Elfogták az egyik gyöngyösi gyilkos cigányt Eger, március 2 Szerdán délután az egri csendőrségnek sikerült elfogni a borzalmas kegyetlenséggel elkövetett gyöngyösi rablógyilkosság egyik tettesét, Csurár Gusztávot. Délután megjelent a csendőrségen az egri cigánybíró és bejelentette, hogy nála járt a gyilkos és arra kérte, hogy rejtse el. Rendőrök, csendőrök és detektívek mentek ki az egri cigánysorra, ahol sikerült is kézrekeríteni az egyik tettest. Azonnal megkezdték a kihallgatását. Csutár vakmerően tagadott. A súlyosan terhelő bizonyítékok azonban ellene szólnak. Remélik a nyomozóhatóságok, hogy rövidesen a másik gyilkos is kézrekerül. A gyilkost csütörtökön délelőtt szállították átEgerből Gyöngyösre.