Magyar Jövő, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Vitimas), jmgSr 1 »MAGYAR JÖVŐ«3 Az ősturániak (Néhány tel a magyar isitortól) I. A hús-kérdés Irta: Emil Olivér, Európának a világháború vihara illatofzikorbícsoll s még ma is forrongó képe erősen emlékeztet azon rég letűnt korokra, mikor nemzetek vesztek el, népek születtek alig pár év alatt a naggyá és halaimmá Indák Önmagukat tenni. Ismételjüék, hogy Önmagukat tudták heta’mesii tenni, vagyis rendelkeztek abban a korban bionyva magasabb erkölcsi politikai és kulturális fölénnyel, maly őket az államalkotásra kiválóan képessé tette. Magyarország a római császárság idejében, mint állatában navazni szeretik, a népek országutja volt. A független turáni népek Kr. u. 84 ben Európa felá vették útjukat. A drága vér, mely önmagát emésztette, melyből sok'Sek folyt el magyar bilink földjén, kell, hogy hinnünk késői utódokban felébrenze az érdeklődést múltúnk és jivénk (uráni vonatkozásai iránt. Melunk turáni vonatkozásaiban első, milyen kutató szemünk megáll, a közte származás; másik, hogy hazánk földjén, — mely annyi turáni népnak átmeneti szállása volt, mely annyi turáni népnek dicsőséges életit és halálát látta, — az őzek elvilágbalattni nyomokat iigytak A föld szilárd kérgén és rétegeiben a kihalt világ az egysejtű lényektől fölfelé a legtökéletesebbig hagyott maga után nyomott, az ősember épúgy, mint Európa kelta ős lakóje, csak épen azt kell elképzelnünk és vallanunk, hogy egyedül a hunok és hun utódok tűntek el nyomaténál?! Szálljon azonban először vissza tekintetünk abba a korba, mikor a turáni népik elhagyták az azóta ezerszer kérésért is visszasírt őshazát Az Európába jött kunok a kínai történet északi kunjainak felelnek meg s Kr. u. 80— 118 ik évben indult felkelő nap országától Nyugat felé. Ezek valaha a japánok szomszédai is voltak. Várjon mi kényernthette az ősluránukat a vándorlásra? Talán gyenge alapokon nyugodott állami életük, vagy talán hódítás vágytól űzetve kalandozták le? Eoprázia országait? Egyik sem. Gazdasági okok inditották meg a nagy népvándorlást. A morgolság étele bizonyítja, hogy a túrtok (sátrak) pásztoriédó lakói szimbiózisban élnek a léd művelő és keresskedő (nepesekkel s a leghidegebb (siet is tátraikban üllő nomádok világiban époly tevékeny és tagozott állami élet fejlődött ki, mint a tarlós lelkpillék szülésein. A rovásírást temető éskulrurájú lurániak Belső Ázsia füves pusztáin felfogó gátakkal és csatornákkal egyensúlyozták a bizonytalan esőzések hiányát Sun Hidin, Sevi Aurél és más felfedezők kutatásai alapján világosan látjuk, hogy s vízvezető és intéző művek pusztulása indította útnak a földművelőket. A nomádok pedg, kik rásidultak a földművelők produktumáin, nyomon követték az új hazát kereső rajokat. Megmozdult a hangyaboly. Egyik fény a másikat zavarta ki békés otthonából, így veződül Seize a mongol pusztik, a Qobi sivatag, a Táráni medence és a turáni alléld kelén béré katarija Valóságot népkonglilmarátum volt ez, mely maga elől! Czéh számtalan nipörődésett A vándorló rejlem voltak bunicu’gárok, avar kunok, kazárok, kilzokt ubigátok, sír bitók, kunok, idighó kabarék,csip szagok, antok, kínaiak, mongolok, tér Sík s ásás népek. A népvándorlás korinak ismért te nélkű valságos rábaié lenne a kinai—japév mintája székely építészet, székely kapu, dörfskerék, sip véssék én kétgombás szűr. Csakis így tudjuk sok doaának ethnográfiai magyarázatát adni Nem volt egységes nyelvű a hún nép, mert nimia lábaiért, nem ia é heiéit száz és száz esztendőiket ezeéit egy nyelvű nép a Felkelő Nép orlgáiéi Európa szivéig, De Ljája így volt: és turáni. Az Európába jött hunok 372 ben átkelnek a Volgán, megtámadják az alánokat s a legyőzt t alánokkal tovább vonulnak nyugat felé. 375-benlesnek a fellelt gótokra. Miután elfoglalták a pontusi síkságot, elárasztják hazán balra, hol azlív törzseket lilálnak. A hunok hazánkon ülésére a rovoténok és berulok Fekete tenger melléki fildjein, Erdélen is , Maros és Szamos nénén jöttek. André Lejeora és Pallmann szerint ugyanesen időben kérlézett bt alátok második raja Europa nyugati, közép és déli részeibe. A szláv vend népek, kik nélkülözték a harcias jelleget, nem Indiák s puszták vitéz hvanail fellarióxfiini. Beigazolást nyőzi, hogy a hunok legalább is 200 évig éltak az alánok és különféle szláv népek szomszédságában. Miután a szlávok államalkotásra képtelenek voltak, ennek a passzív történelmi szereplésnek ez lett a következménye, hogy a hunokkal szövetségre léptek, meghódoltak. Behódoltak a germán törzsek is s megalakult a turánok óriási birodalma, Rómának méltó vetélytársa. Hatalmas birodalom, mely Magyarországidkefelázsiáig, Kuimnovig terjedt. Amint Ailila villámkardja megszűnt csalogni, eltűnt ez ős mániák első rajának politikai fölénye, de a hun népkongomerátum nemfintor a föld ismerői, hanem a rajok azokon a vidékikan tömörültek namseti főnökeik kormánya alatt, melyek a Dunától sisakra s a Fekete tengertől nyűgetre terülnek el. Hernáiab hun vezér szabadságot kapott arra, hogy népe litelepedhessék Kit Scythia tartományba. Jormandea, Msieinis már egykorú tirténisírák editai szerint az osztrogótok határainak halálában azért gyarmatosítotlik, hogy a nyugtalan gőtéket szemmel fonják. A pannoniai és a miediai bún gyarmatok pedig Dsngizik halála után a római szokások utánzása felé kezdtek haladni. Az V ikasázsd végső éveiben sok hun törzs szállást vállássatott elhagyta a pusslet lanyázist s a jártok lakója békésebb munkaszolgálatiba állva életmódját is megváltoztatta. Az ura vezér volt ai Hier katonaság parancsnoka, Bessa patricius pedig törzsével elratinosodott. Sokan lezállottak a római légiókba katonáknak, más törzsek pedig a zugokban (Oigios) vadonokban húzódtak meg a határvidékeken. A kárpitok hegyvonulata volt íz és utániak lakóhelye, őrvonala, bikén 532 ben Mundo hun vezér egy csipit berni lat Konstantinipolyban járt. Már pediff as és imániak a heiulokkal csak as és tek kiteli kuppckban lakhattak. Azokon a területeken, ahol a ban birodalom bukian a itil minden kétséget kizárólag (utáni utódok laktak, kereshettünk ősi turáni nyomokat, eihnografisi aiokitokat, telpes dűlő neveket, melyekról sokszor ugy tehet olvasni, mint a hiszog lapkáiból. Míg csilidneveket faikibhellflak a szlávok a a bonok nyomába lépi avarok és bolgárok utján. Analógiára alt pilot! kivetkes leténél az u ókor ugy ö ököri a nevek«t, aminait manipiág Ania nomád (uránjainál látjuk, hol szokás ismerni hé! őssiga nevét, kiktől a nemzetség szármasik. Him’eitallan turáni vonás az ősök tisztelete és ismerete. Míg a ji pácok hitének is ez az alapja. Erét hasztalan mondja a nép mondáza alaki, hogy a hun népek hite hamva, ily nagy népkonglomeráum mini ez, nem tűn fel nyomtalanul Fenn rsgyog az égen aHadak üljek, Cubau'ja" de nem azt mutatja, hogy kelet felé mint a megmaradt atret, hanem azt, hogy Napkeletté! — Európa szivéig egy vonalban élnek még rokonaik, hol eredeti fajtisztaságukban, hol más fajokkal kivertdte. A kitüönböző népfajok vétkemérdésivel örökségként szálltak reánk egyes turáni hangzáru és jeleméti nevek. Pár ilyen névre akarom felhivni a figyelmet. A hun kérdés egyik legnagyobb ismerője, Fischer, kimutatta, hogy az elad hun’bevándorló családok között volt Tebt nevű. A hely'ok födjén az északkeleti Kárpátok hegy vonalán volt az éti Teba hely és csiládnév, mely család már az Apidok korában halt ki. Pintér Qyu'a ilméneibre is állitja, hogy a Tisze háton honfoglalást ér kutigur— hun-maradékok, bolgár—kunok, avar és szláv térnek tzlik. és pedig tudjuk, hogy a turániak a szállást egyes emberekrél, vezérré, tisztségről, vagy csirárféről nevezték el. Fischer a Hunnmi és e Mon nevet is kun eredetűnek mondja. (V. G : Hunwerv, Hung war ) Ezt az éti nevet viseite a helyiok fádjin Hung wir lUngvár) maléti Mon községét Monere uspotok (Monerespatak). És ezen a ferűisten tébb külénéi mongol hangzásu és jelen* lésű telepnevet találunk. Neveket, melyeket asssimilált a szlávig s romlatlanul kivüle középkori okleveleinkbe, mint ez ét turániak örök* ségát. Lehet, hogy nem Attila hunjai, de későbbi hun utódok voltak a névadók, tény azonban az, hogy most megszáll tarareteken, e Kárpátok hegy vonulatának mentén sok ősi emléket találunk, mely amlákaztel minket fajunk régi dicsőségére s mely emlékek turáni kincsek nem csak a helyi hagyománnyal, hanem ami ennél fontosabb — az oknyomoó ilménelimmait párhuzamba hozhatók. Turán emléke és népe életben maradt, mert Európa nem tudta őseinket megsemmititeni Az őspogányság fürge leventéi új kömeiben, mini avarok ismét felbukkantak, ismét ragyogóvá tették a turániak napját, halaimmá, gazdaggá Biján országát. Boldog újévet kivan Minnich kelmefestő Аж 1921. ravatalánál Beszámoló az esztendőről Ismét egy esztendő ravatalánál árunk. Kell e siratnunk az elköltözőket? alig mondhatjuk. A nem lelnek, eserenlindis államiságunknak kétségtelinüll legtragikusabb korszakát éljük, olyan időket, amikor a remény az egy etlen, amely éllel. Ebben a felfogásben azt kell mondanunk, hogy ami jön, csak jobb lehet annál, ami elmúlt. Egy évvel ismét távolabb jutottünk Szarajevótól, Károlyi Mihálytól, a sic elállt leermeléstől, Trianontól. Amikor elvesztettük mindenünk!t, mert élresztettük önmagunkat Ebben benne van az is, hogy amint a nemzet visszatalál magához, azzal a gyorsasággal lesz ismét felébredése szörnyű álmából s ugy virrad majd Íznél Egész—Migysiország boldogító valóságára. Nincs férfink részletezésre. A lovafent esztendő történetéből tehát — országos vonalóréiban — csak egyet. Ma, üjeretendő reggelin adja ksssa az antant ünnepélyesen Sopront és környékét Az élté részt az orságBitéből, amelyet Trianonban csonkává torzított, ugyancsak sz antant, uvyincask ünnepélyesen, bálunk meg, tudjuk meg, mit jelent esi Ez az első. Kével! a többi, biztosan követi, ha az antant nélkül is, ha nem is ünnepélyesen... ” Az 1921 es év Miskolci városa és Borsodvármegye fölött sem suttnt el nyom nélkül. Aiind beszámolónk itt következik : Kultúra, szociális feladatok A nehéz gazdasági viszonyok között is kulturális, szociális intézmények létesítésében s a város fejlődése szempontjából is fontos, eseményekben gizdag a város ez évi története is. Kuilurilis azeropoetói állomáskövet jelent a város történetében a művésztelk megteremtése. A művészteleppel kapcsolatosan szervezett kerámiai szakiskolát, e fontos iparágat szándékozik Miskolcson meghonositani s a magyar művészetet vinni a nyunk eddig mostohán kezelt sgvsgiparba. Évek hosexű során át tartó vajúdás után remélhetőleg nyugvó pontra jutott a miely csi ssinhás kérdése is Sebestyén Géza simlársutéta fővárosi fölkészültségiét igyekezik Miskolcz közönségének igényeit kielégíteni s nives előadásai ma kétségtelenül páratlanul állnak a vidáki színpadokon. A sziuti Helikon ünnepélyek áldozat volt az elismerés és kigyslst oltárán a város és vármegya nagyszülődéinek. A város zeneiskola it kiváló tanerőkkel bővült, egyre közeledvén hivatottuna felé. A Borzod Miskolcsi