Magyar Jövő, 1928. január-február (10. évfolyam, 2-49. szám)

1928-01-03 / 2. szám

Kedd, 1928 január 3. MAGYAR JÖVŐ Tovább folyik az iskolaépítési akció Borsod megyében -----------=›x‹=----------­ Az új iskolák megépítésével az összes tankötelesek beiskolázása lehetővé válik Miskolc január 2 Az iskola­építési akcióval kapcsolatban Borsodvármegye már eddig is szép ered­ményeket ért el. A kultuszminiszter a leg­több esetben honorálta a községek kérel­mét s iskolaépítési, illetőleg bővítési cé­lokra igen előnyös feltételek mellett utalt ki kölcsönöket és államsegélyt, így a jobbára szegény borsodi községek leg­többjében új iskola épült, vagy pedig a lakosság számarányának megfelelőleg le­­lehetségessé vált a régi iskolaépület kita­tarozása és szükséges kibővítése. Az iskolaépítés tovább folyik a várme­gyében. Korántsem fejeződött be a­ közsé­gek nemes törekvése, mely végeredmény­ben a borsodi népoktatásügy nívóját hi­vatott emelni és évtizedes hiányokat pó­tol. Ugyanis Borsod vármegye a népsűrű­ség terén már a múltban is az elsők kö­zött volt, ezzel szemben azonban nem volt megfelelő számú iskolája. Erre való tekintettel természetes törekvés tehát a borsodi községek mozgalma, amely máris érezteti jótékony hatását. Újabban ismét több község terjesztette kérelmét a kultuszminiszter elé, akitől ál­lamsegélyt és kamatmentes építési köl­csönt kértek. A kultuszminiszter most ér­tesítette feltételeiről a községeket s a kö­vetkező államsegélyek, illetőleg kölcsö­nök kiutalását helyezte kilátásba: Hodoscsépány róm. kath. iskola 4 ezer pengő, Bogács róm. kath. iskola 8 ezer pengő, Mezőkeresztes róm. kath ezer pengő, Novaj róm. kat. pengő segély és az utóbbit gő kölcsön. Szentistváni 15 ezer pengő segély, 6­0 kölcsön. Kács róm. kat pengő segély. Vasváro­­a 25 ezer pengő segéd kölcsön. Bánfalva ki pengő segély. Lak rét­­ge segély. Parasznya 400 pengő segély. Be részben államsegély, kölcsön. Felrobbant egy bi Lauaekenben egy lőpor A robbanás szörnyű pusz. be a gyárban, ahol a műtő igazgatók is bennrekedtek. munkás holttestét húzták ki ,­­ de az áldozatok száma valószínű él nagyobb, mert még igen sokan hun­nak. Ma, kedden premier! URÁNIA Telefon: 10—85. Kempelen Farkas, a kalandos életű, zseniális magyar ezermester és csodálatos automatáinak páratlan érdekességű története : sakkjátékos (Matt a cárnőnek!...) Henry Dupuy—Maruel világhírű regénye filmen két részben és 14 felvonás. Főszereplők: Charles Dullín, Edith Jehanne, Camille Bert és Pierre Batschew, a Comedie Francaise művészei. I. rész : Az élő automata. I II. rész: A cárnő foglya. Egyszerre! 3 Februárra fejezik be a Munkásbiztosító Pénztárnál az államosítással járó átszervezési munkálatokat Ats-Nagy István a munkásbiztosító főorvosa, ellenőrző orvos Bakó Imre dr. -------------------‹›XX‹~-----------------­Tíz napidíjast fog kinevezni az új igazgató, de már eddig is ötvenen pályáznak -------------------------20­1­0---------------------------­A munkásbiztosító törvény újításai Miskolc január 2 A miskolci kerületi munkásbiztosító intézet főorvosi állására Áts-Nagy István dr.-t, az ellenőrző orvosi, illetőleg főorvos­­helyettesi állásra pedig Bakó Imre dr.-t nevezte ki a népjóléti miniszter. A kine­vezési okmányt vasárnap délelőtt küldöt­te meg a miskolci intézetnek a népjóléti minisztérium. Az új főorvos Áts-Nagy István dr. személyében hiva­tott orvos került a munkásbiztosító inté­zet orvosi karának élére. Kitűnő szaktu­dása, széles látóköre és bő tapasztalata garancia arra, hogy állásának nagyfon­­tosságú szociális és egészségügyi feladati körét mintaszerűleg fogja ellátni. Áts-Nagy István dr. 1920 júniusában került Miskolcra. Előzőleg 13 évig Ko­lozsvárott a Ferenc József tudomány­­egyetem belső klinikáján működött, mint vezető tanársegéd. 1914-ben önként je­lentkezik harctéri szolgálatra s mint csa­pa­torvos került a tűzvonalba. A harctéren 49 hónapot töltött, 31 hónapot, mint fő­hadnagy-főorvos, 18 hónapot pedig, mint az első Rohr-hadsereg egészségügyi ta­nácsosa. Később ebben a minőségében volt Élőpatak fürdőn egy 800 ágyas kór­ház főorvosa, önkéntes harctéri szolgála­ta alatt az arany érdemkereszttel, a sig­­mim laudis-szal és a Károly-csapatke­­reszttel tüntették ki. Az oláh megszállás alatt annyi, magyar társával Áts-Nagy István dr.-t is kiüldö­zik Erdélyből. Miskolcra jött, ahol a ve­­gyesd.-, a dárpai ma­r­asn­ok­ság, sok ideig alezredes-főorvosa. A ké­szültségével, kitűnő orvosi erényeivel be­tegei szeretetét, alantasai tiszteletét és felsőbbsége elismerését érdemeli ki. Nagyra becsült tagja Miskolc úri magyar i­­vadalmának is. Az utóbbi években, mint fogházorvos, majd, mint pályaorvosnak csak gyarapo­dott népszerűsége. Méltán érte ezek után a miniszteri kinevezés, amely a munkásbiz­tosító pénztár főorvosi állásába aligha helyezhetett volna érdemesebbet. Bukó Imre dr. ellenőrző orvos Bukó Imre dr. ismert tagja a munkás­biztosító pénztár orvosi karának. Orvosi felkészültségéről, lelkiismeretes munká­járól általánosan ismert és közkedvelt or­vos. Évek hosszú sora óta megérdemelt népszerűség övezi, amely a hisszük to­vábbi működését is kísérni fogja. Az új orvosi kar hétfőn megkezdte működését A miskolci kerületi munkásbiztosító in­tézet újonnan kinevezett orvosi kara hét­főn már meg is kezdte működését. A pénztári tagok orvosi kiszolgálásában semmi fennakadás nem történt. Azok az orvosok, akik új tagjai a pénztár orvosi karának hétfőn a kora délelőtti órákban letették a hivatalos esküt s utána nyom­ban­ megkezdték a rendelést. Érdemesnek látjuk itt megemlíteni, hogy a pénteki illetőleg szombati napon, amikor az orvo­si kinevezések még nem kerültek nyilvá­nosságra, többen a pénztári orvosok kö­zül, akik bizonyosra vették, hogy nem lesznek kinevezve, megtagadták a rende­lést a pénztári tagoknak. Az új tisztviselők is letették a hivatalos esküt A munkásbiztosító intézeti tisztviselői kinevezéseket, illetőleg ismeretes, hogy a népjóléti miniszter több miskolci állást, annak ellenére, hogy Miskolcról is szá­mosan pályáztak, az országos munkásbiz­tosító pénztár tisztviselőivel töltött be. Ezek a tisztviselők javarészben már hét­főn megérkeztek Miskolcra és a mun­kásbiztosító intézet vezetősége előtt a hi­vatalos esküt is letették. A többi tisztvi­selők 8 napon belül kötelesek állásaikat elfoglalni. Végkielégítést kaptak a régi tisztviselők A munkásbiztosító ügymenetében sem­mi zavar nem állott elő. Azok a tisztvise­lők, akik nem lettek kinevezve, aszerint, amint napidíjasok, 10 évnél tovább szol­gáltak, vagy nyugdíjra jogosultak, még a szombati nap folyamán 1, vagy 3 havi fizetésnek megfelelő végkielégítéssel, il­letőleg a nyugdíjazási rendelettel ugye­ -----------------------= CO =----------------------­ temben megkapták illetményeiket. Töb­ben ezek közül még a hétfői napon is dol­goztak s előreláthatólag be fognak járni hivatalukba mindaddig, amig a kineve­zett tisztviselők állásaikat el nem foglal­ják. Az önkormányzat teljes felszámolásáig a reprezentatív jellegű miniszteri biztosi állás is fennmarad. S úgyszintén a továb­bi rendelkezésig a munkásbiztosító ügy­vezetését, illetőleg is változatlan a hely­zet. Ugyanis az ügyvezetéssel eddig meg­bízott Raisz István igazgató áll továbbra is a pénztár élén s vezeti tovább az ad­minisztrációt. Kinevezték az igazgatót ? Az igazgatói állással kapcsolatban kü­lönböző hírek kerültek forgalomba. Be­avatott helyen úgy tudják, hogy ez a ki­nevezés már meg is történt, sőt nyilvános­ságra került, amennyiben a népjóléti mi­niszter a VII. fizetési osztályba titkárrá kinevezett Bellaágh Lajos dr.-t az igaz­gató részére rendszeresített VT. fizetési osztály terhére nevezte ki. Más informá­ció szerint a miskolci munkásbiztosító in­tézet igazgatóját január első napjaiban nevezi ki a népjóléti miniszter. Tíz napidíjas állásra ötvenen pályáznak Ugyanekkor kerül sor a többi tisztvise­lői kinevezésekre is, amikor is teljessé válik a tisztviselői kar. Illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy a minisz­teri kinevezésektől eltekintve mintegy 10 napidíjast fog a miskolci munkásbiz­tosító intézet igazgatója kinevezni. Ezek a napidíjasok megfelelő szolgálat után kerülnek a kinevezések státusába. Eddig is bár még nem került a pályázat nyilvá­nosságra, mintegy ötvenen adták be kér­vényeiket, hogy a munkásbiztosítónál napidíjas állást nyerjenek. Februárra fejezik be az átszervezést Az államosított munkásbiztosító intézet körülbelül februárban kezdi meg végle­ges formában működését. Addig az intéz­mény átmeneti idejét éli s a belső átszer­vezések vannak folyamatban. Igen fontos feladat ezek között a kerületi választ­mány megalakítása, amely felé alsófokon a jövőben minden munkásbiztosítási ügy tartozik. A kerületi választmány, mintegy 30 taggal fog megalakulni. Tagjai lehet­nek ugyanolyan számban munkaadó, mint munkás, akiknek politikai választási jo­guk van. A megalakítás választás útján történik s még a közeljövőben sor kerül reá. A kerületi választmány mellett fontos feladat az országos választmányba, illető­leg igazgatóságba küldendő tagok kiválasz­tása is, akik ugyancsak a munkaadók, ille­tőleg a munkások soraiból kerülnek ki. Ezeknél a választásoknál fontos a nemzeti gondolat érvényre jutása. zása nem von maga után biztosítási köte­lezettséget. A munkaadók a járulékfizetéssel kap­csolatos kötelezettség elmulasztása esetén nemcsak 2%-os havi késedelmi pótlékot kö­telesek fizetni, hanem: 1. a közintézmények és üzemek ipari szükségleteinek és munkáinak beszerzé­sére (közmunkálatok stb.) irányuló aján­latuk is csak az esetben vehető figyelembe, ha az intézet által kiállítandó bizonylattal igazolják, hogy a munkásbiztosítási járu­lék stb. tartozásuk nincsen (Részleteseb­ben lásd a törvény 194. §-t); 2. a fizetést késedelmesen teljesítő mun­kaadót az Országos Munkásbiztosító Inté­zet 1000—3000 pengőig terjedhető pénz­bírsággal sújthatja; 3. 600 pengő pénzbüntetéssel és két hó­napig terjedhető elzárással büntethető ki­hágást követ el az a munkaadó, aki az al­kalmazottjától levonható járulékrészt ese­dékesség szerint nem szolgáltatja be a biz­tosító intézethez, valamint, aki alkalma­zottjától a megengedettnél (a járulék fele) többet, vagy később von le, mint am­eny­­nyire, illetve amennyi ideig jogosult. A bejelentési stb. kötelezettség elmulasz­tása vagy szabálytalan teljesítése esetén viszont 600 pengő pénzbüntetéssel és két hónapig terjedő elzárással büntethető ki­hágást követ el az a munkaadó, aki beje­lentési kötelezettségének egyáltalában nem tesz eleget, vagy azt nem a törvényes ha­táridőben vagy nem a törvényes szabályok szerint teljesíti. Az érdeklődő munkaadóknak az Orszá­gos Munkásbiztosító Intézet kerületi pénz­tára telefonfelhívásra is kimerítő felvilá­gosítással szolgál. Vass miniszter iktatja be Huszár Károlyt hivatalába Budapest, január 2 Huszár Károly, aki hétfőn letette az esküt, kedden foglalja el véglegesen hiva­talát, maga a népjóléti miniszter fogja hi­vatalába beiktatni, majd a munkásbizto­sító újonnan kinevezett főtisztviselői fog­nak előtte tisztelegni. Ugyancsak kedden veszik át a munkásbiztosító hivatalt az egyes kinevezettek részéről. Barla Szabó József is ma kezdi meg hi­vatali működését. Munkatársunknak alkalma nyílott a munkásbiztosító egyik kinevezett főtisztvi­selőjével beszélgetni, aki a következőket je­­lentette ki: — Igen nagy örömet jelent az, hogy a 2100 munkásbiztosító orvosi kinevés kö­rül kevés mellőzés történt- a mellőzőllett ugyanő sérelmeiket már illetékes helyen elpanaszolták s a népjóléti miniszter már ígéretet is tett arra, hogy minden jogos sérelmet rövid időn belül reparálni fog. A munkásbiztositó törvény újításai Az 1928. évi január 1-én hatályba lépő új munkásbiztosítási törvénynek közvetle­nül érdeklő újítását a következőkben is­mertetjük : Betegségi és baleseti biztosításra kötele­zettek a már eddig is biztosításra kötele­zetteken kívül nemre, korra és állampol­gárságra való tekintet nélkül: 1. a köz­jegyzői irodákban, 2. az ügyvédi irodák­ban, 3. az orvosi rendelőkben, 4. a törvé­nyesen bevett és elismert vallásfelekezetek által fenntartott vagy kezelt vállalatoknál stb., 5. a házilag végzett építkezéseknél, 6. az állattartásnál és versenyistállótartásnál foglalkoztatott munkavállalók, 7. az újság­szerkesztőségek újságíró tagjai, 8. a szín­házak művészszemélyzete. 1928. évi január 1-től kezdődőleg havi vagy évi fizetéssel alkalmazott egyének csak az esetben kötelezettek betegségi biz­tosításra, ha a javadalmazásuk összege ha­­vonkint 300, illetőleg évenkint 6000 pengőt nem halad meg. A munkaadók kötelesek január 1-től összes alkalmazottaikat az Országos Mun­kásbiztosító Intézethez, illetőleg ennek helyi szerveihez bejelenteni, ha az alkal­mazottak keresete havi 300, illetőleg évi 3600 pengőt meg nem halad. A biztosításra kötelezett üzemben, vál­lalatnál stb. dolgozó és a vállalat, üzem tu­lajdonosának, bérlőjének stb. családtagjai csak az esetben jelentendők be, ha munká­jukért oly javadalmazást kapnak, mely megélhetési kereseti forrásuknak tekint­hető. Ha a családtag szerződtetett tanonc­­ként van alkalmazva, bejelentendő még akkor is, ha javadalomzásban nem része­sül. Senki sem lehet betegség esetére több­szörösen biztosítva s az alkalmazott csak megélhetési keresőforrásnak minősülő fő­­foglalkozása alapján biztosítható. A mellékfoglalkozások még az esetben sem járnak biztosítási kötelezettséggel, ha a mellékfoglalkozást űző egyén főfoglalka­ Az elítélt francia szocialista képviselők nem akarnak vissza­térni a börtönbe Páris, január 2 Vaillant-Couturier képviselő a Huma­­nité hasábjain azt írta, hogy sem ő, sem pedig fogházra ítélt négy képviselőtársa: Cachin, Doriot, Marty és Duclos nem fog eleget tenni az államügyészség ama felhí­vásának, hogy jelentkezzék a háromhavi fogság kitöltése céljából És demokrata képviselőt­ a kamara­ határozatából a most végetért rendkívüli parlamenti ülésszak tartamára szabad­lábra helyeztek, az ülésezés után tudva­lévően nem tértek vissza ismét a fogház­ba. (MTI).

Next