Magyar Jövő, 1942. május (24. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-30 / 121. szám
Szombat, 1942. évi május hó 30 tiAGYm jovy Ezt a címet adta: Amateur Strategy“ (Az amatőrstrattégia veszedelmei), Poulson amerikai kapitány pedig minden haditengerészetnél nagyrabecsült művében (The Dardanelles Expeditions) e szavakban összegezte ítéletét: Nagyon kétséges, hogy még maga Nagybritannia is át tudna élni még egy világháborút és egy második Churchillt Nos, a második világháború már itt van, mégpedig ugyanazzal a Churchillel súlyosbítva. Ez elég magyarázat arra, hogy miért mondott a most folyó háborúban eddig minden nagyobb angol vállalkozás csődöt. Ha az angolok erejét már a haditengerészet és szárazföldi hadsereg együttműködésének megszervezése is meghaladta, a nehézségek a légihaderő színrelépésével természetesen még jobban megsokasodtak számukra. Olyan tökéletes precizitással kidolgozott és végrehajtott kombinált vállalkozásra, mint amilyen német részről a balti tengerek elfoglalása és japán részről az ottani szaksajtó beismerése szerint erre a mintára megszervezett csendesóceáni hadműveletek voltak, az angolok nézetem szerint aligha lesznek valamikor is képesek. Ami pedig a kérdés utolsó részét illeti, • az annai világhatalom támasza sohasem egyedül a haditengerészet, hanem a támaszpontokkal rendelkező haditengerészet volt. Minden tengeri stratégia támaszpont rendszereken ,épül fel és ezen a tételen a légihaderő fellépése csak annyit változtatott, hogy a haditengerészetnek — mint ahogy ez a háború már számos világos példával bebizonyította, — nagyobb szüksége van támaszpontokra, mint valaha. A távolkeleti támaszpontjaitól megfosztott Angliát nem lehet világhálómnak tekinteni. Míg a tengernagy ezt a tömör, határozott, meggyőző, csakugyan parancsnokra valló választ diktálja, csak őt figyelem már. A ,,König“ csatahajó parancsnoka diktál, gyorsan diktál. A titkárnő alig bírja az iramot, különösen az angol nevek és könyvrímek nem mennek neki. A tengernagy úr kissé zsörtölődik, de nem veszti el türelmét, ezentúl betűzi az angol neveket: Ella, Lajos, Lajos, Tageborg, Szigfrid, Otto, Nándor... de olyan szélsebesen, mintha olvasná a segédszavakat. — Pedig közben a feleleten is kell gondolkodnia. Aki már a világháborúban is csatahajóparancsnok volt, bizonyára jó néhány évtizedet tud maga mögött, ilyen szellemi frisseség azonban fiatalabb korban sem mindennapi. Brüninghaus eilentensernagy egyszerre két dologra is tud gondolni! Ment, amikor tudatára ébredek annak a sokoldalúságnak, gyorsaságnak, határozottságnak és mindenre kiterjedő figyelemnek, melyet Brüninghaus ellentengernagy diktálása elárul, most tudom meg valójában, mi egy csatahajóparancsnok ! A kihallgatás sokáig tartott, illenék elindulni. Egy pillanatig azonban összehajtott jegyzetekkel ülve maradok még és Brüninghaus úr kérdés nélkül is megérti, mit szeretnék még tőle hallani. Most lassan, különös gonddal beszél: — Horthy tengernagyot, sajnos, nem volt alkalmam közvetlenül megismerni. Mint a német „Loreley“ parancsnoka csak akkor érkeztem Konstantinápolyba, amikor Horthy tengernagy a „Taurus“ állomáshajó parancsnokságát már másnak adta át. Már akkor is sajnáltam, hogy nem találhattam ott, mert mint tengerésztiszt és mint ember egyaránt kitűnő hírnévnek örvendett. Konstantinápolyi ■ körökben sok csodálat tárgya volt nagy nyelvtehetsége is. Igen, a tengerésztiszti pályán nagy előny a nyelvtehetség, márpedig a Kormányzó úr nagy nyelvtehetség, vagy inkább merem állítani, nyelvzseni! Határozottan nyelvzseni! — állapítja meg végérvényesen a pontosságkedvelő ellentengernagy a helyes kifejezést. — Magyarország kormányzója a német haditengerészet köreiben már pályája kezdetétől különös nagyrabecsülést élvez. Az otrantói győzelem megmutatta, hogy valóban az átlagot messze meghaladó tengerésztiszt volt. Nem mindennapi stratégiai és taktikai képességei személyes bátorsággal és hidegen mérlegelő elhatározóképességgel párosultak. Soronkívüli előléptetése akkoriban a német haditengerészetnél is általános örömet váltott ki. Azzal az érzéssel távozom Brüninghaus ellentengernagytól, hogy olyan embert ismertem meg benne, akinek érdemes meghallgatni véleményét arról a tengernagyról, aki a hadihajó fedélzetéről egyenesen egy egész ország parancsnoki hídjára lépett. Némethy László. Amerika támaszpontokat kap a szovjetuniótól? Netwyork, május 29. (NST) Washingoni jelentések szerint a Szovjetunió az illetékes amerikai tényezőknél egyre jobban sürgeti, hogy második arcvonalat létesítsenek a nyár folyamán. A szovjet kormány áltólak kész bizonyos engedmények megadására az Egyesült Államok és Nagybritannia számára, ha teljesítik követelését. Az amerikai kormány hír szerint javaslatot dolgozott ki a Szovjetunióval való megfelelő egyezményre. Hír szerint az amerikai főváros mértékadó köreiben azon a véleményen vannak, hogy a Szovjetunió távolkeleti területein lévő támaszpontok átengedéséért az amerikai kormány kész lemondani a Szovjetunió adósságairól, amelyek az amerikai hadianyagszállítmányok következtében állottak elő. Werbőczy emlékezetes joggyakorlók záró tanfolyamán Dr. Melles Sándor Idr. törvényszéki tanácselnök előadása Miskolc, május 29. A bírósági és ügyvédi joggyakorlaton levők tanfolyamának évzáró előadása május 27-én volt a kir. törvényszék másodemeleti főtárgyalási termében, amelyen Ruszinkó Zsigmond dr kir. törvényszéki elnök vezetésével a joggyakorlaton levőkön kívül nagyobb számban vettek részt a miskolci kir. törvényszék és kir. járásbíróság ítélőbírái is, Molnár József dr vármegyei főügyész, a Miskolci Ügyvédi Kamara elnökének vezetése alatt pedig a kamara tisztikara, választmánya és számos tagja. A záróösszejövetelen bevezetésül Gellért László dr és Kertész Endre dr miskolci ügyvédjelöltek az, 1941- 42. évek magán- és büntetőjogi irodalmát ismertették, majd Putnoky Béla dr ügyvéd, a kamara központi vezetőjének felkérésére Werbőczy István halálának 400 éves fordulója alkalmából Melles Sándor dr kir. törvényszéki tanácselnök tartott nagyon értékes közjogi és jogtörténeti előadást. Melles Sándor dr tanácselnök előadása első részében örömmel állapította meg, hogy az idei tanfolyam előadásai is nívósak és tartalmasak voltak és levonva a tanfolyami év tanulságait — úgymond —, minden reményünk meg lehet arra, hogy a tanfolyam meg is fogja valósítani azt a nemes célt, amit bölcs vezetőségünk hozzáfűzött s hathatós előmozdítója lehet annak, hogy a jövendő bírói és ügyvédi generáció elődeink hagyományához méltóan fogja megállani a helyét. Amidőn az elmúlt ciklus munkájának eredményére visszatekintünk, el nem mulaszthatjuk — folytatta Melles úr tanácselnök —, hogy a leghálásabb köszönettel és a legnagyobb elismeréssel meg ne emlékezzünk a tanfolyam ügyvédi vezetőjének, Putnoky Bélának nagyértékű munkálkodásáról, amelyet a legteljesebb odaadással fejt ki immár egy negyedszázad óta a gyakorlati továbbképző tanfolyamok sikere érdekében. Azt a munkát, amelyet mi bírált a törvényszéki elnök úr bölcs vezetése és irányítása mellett megosztva és felváltva végzünk, az Ügyvédi Kamara részéről egyedül Putnoky Béla úr végzi — folytatta Melles tanácselnök — és ebben az önzetlen és nemes munkába esést lelkét, kiváló tudását és a gyakorlati jogászember páratlanul sokoldalú tapasztaltságát is beleviszi. A régi „Jogtudományi Közlöny“ eszükori kiváló és megbecsült cikkírója, a Miskolci Jogász Élet egyik megalapítója és szellemi vezére, a miskolci kereskedelmi középiskolának 15 éven át volt jogtanára, s a miskolci Jogakadémiának immár 15 év óta előadó magántanára, a volt jogi és államtudományi államvizsga bizottság tagja, az egykori miskolcipegzői közigazgatási tanfolyamon a büntetőjog és eljárás előadó tanára Putnoky Béla dr, akinek emek páratlanul sokoldalú, tudományos, írói, szónoki, oktatói és gyakorlati jogászi tevékenysége a legfőbb biztosító oka annak, hogy a gyakorlati továbbképző tanfolyamon kifejtett tevékenysége is mindenkor eredményes és gyümölcsöző lesz. Mi csak a legteljesebb bálával és a legnagyobb elismeréssel adózunk ezért az önzetlen, nemes és nagyértékű munkálkodásáért. Ezt követőleg Melles tanácselnök megkezdte nagystllű Werbőczy tanulmányának ismertetését. Kezdte azzal, hogy Werbőczy Kazdiának voltaképpen a múlt esztendőben volt a 400-ik évfordulója, közbejött akadályok miatt azonban a magyar honi jogásztestületek, így e testületek elitje, a Magyar Jogász Egylet is ez évre halasztották a 401 éves centennárium megünneplését. Werbőczy életrajzi adatainak ismertetése után találóan mutatt rá arra, hogy amint az a bizonyos „genius loci“ tudja leghívebben megbecsülni a művész örökéletű alkotásait: egy Michelangelóét Firenzében és egy Canováét Velencében, azonképpen Werbőczy Tripartitumának politikai, történeti, társadalmi, jogi gyökérszálai is a magyar föld televényében találják meg igazi létjogosultságukat, csak magyar szellem tudja igazában értékelni a magyar jognak ezt a patinás forrásmunkáját-Közelebbről rátért azután a Tripartitum keletkezésének körülményeire, amivel egy régi óhaja vált valóra a magyar nemzetnek, hiszen a törvényhozás már a XVI. század kezdetétől fogva szinte minden országgyűlésen újólag megsürgette a magyar törvények hiteles szövegeinek egy könyvben való közzétételét és a szokásjog kodifikálását és az utóbbit valósította meg Werbőczy 1514-ben Tripartitumának megalkotásával. Werbőczy e törekvéseinek korszakalkotó jelentősége volt és nagyságának jelentősége és hatása még a mai jogásznemzedék szemüvegén át nézve is elvitathatatlan. Jogtörténeti szempontból azért, mert összegyűjtötte a szokásjogot, mely a pogánykorral a gyulákkal együtt elveszett, pedig hihető, hogy ezek a gyulák, a pogánykor bírái sem ítélkeztek csak úgy ötletszerűen. Werbőczy kodifikátori nagysága a továbbiakban azért is felbecsülhetetlen, mert adott alapot a további jogfejlődéshez s ezért keltek életre, de maradtak is felszínen évszázadokon át a magyar nép jogi köztudatában egész sajátos jogintézményeink, mint a jogi vagyon és az ősiség jogrendszere. De Werbőczy nagyságának a méltatását a történeti szemlélet ezzel még mindig nem érheti be, a Tripartitum nemcsak perjogot jelent, hanem consitutiót is és benne a magyar szent korona tana a magyar alkotmány örökös kódexe. Láttuk, a közelmúltban mi magunk tapasztalhattuk, hogy nagy nemzeti összeomlások idején, ha az anarchia áradata túlcsap, mindig a szent korona tana vezette le a nagy politikai rázkódtatásokat és hogy forradalmi megrázkódtatások ellenére is továbbra is királyság maradhattunk, ezt a szent korona tanának köszönhetjük, aminek nagy alkotmányjogi konzerváló ereje abban is megnyilatkozik, hogy ítélőbíróságaink ma nem úgy, mint korábban a magyar állam, hanem a magyar szent korona nevében hozzák meg ítéleteiket. Werbőczy Tripartitumának kétségtelenül egyik legnagyobb erőssége, hogy az idők folyamán a magyar nemzeti gondolatnak összefogó, öszszetartó kapcsa volt. A Tripartitum