Miskolczi Napló, 1921. június (21. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-10 / 129. szám

X­II. évfolyam, 129 (5814.) szám Ára 2 korona Péntek, 1921. junius 10 Előfizetési árak lapható minden Skr­.apárusitónál s a B­űhelyben, mint vidékre: Egész évre 440 korona Félévre . . 220 korona Negyedévre 110 korona POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon : 314 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők A kisgazdapárt nem támadja Rádayt. A nemzetgyűlés mai ülése alatt a képviselőházban a minszterek ér­tekezletet tartottak, amelyen Beth­len miniszterelnök elnöklete alatt a kormány valamennyi tagja részt­­vett. Az értekezlet tárgya a leg­közelebbi munkarend megállapítása volt, amelyre vonatkozólag a mi­niszterelnök előzetesen Rakovszky elnökkel is tárgyalt. Az értekezlet megállapodásra ju­tott abban, hogy a költségvetési vita befejezése után elsősorban a pénzügyminiszter javaslatait, azután kisebb javaslatokat, majd a népis­koláról és a sajtóról szóló törvény­­javaslatokat fogják tárgyalni. A nép­iskolai törvényjavaslatot Vass mi­niszter holnap, a sajtóreform javas­latát Tomcsányi igazságügyminisz­­ter néhány nap múlva terjeszti a nemzetgyűlés elé. Az a hír, mely szerint a minisz­tertanács a kisgazdapárt követelé­seivel foglalkozni fog, nem felel meg a valóságnak, mert ezek nem kerülnek a minisztertanács elé. A nemzetgyűlés mai ülése. (Budapest.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. A kultusz­­tárca költségvetésénél Gerencsér István szólott először. Kéri a kul­tuszminisztert, hogy nagyobb gon­dot fordítson az analfabéták okta­tására. Giesswein a közoktatás reformját sürgeti. Giesswein Sándor beszélt ezután. A nevelésnek két fő célja van : az egyik a múlt hagyományainak is­mertetése, a másik a jövőről való gondoskodás. A nevelést új, mo­dern irányba kell terelni. A hitokta­tásnál bele kell nyúlni a gyakorlati életbe és az erkölcsi nevelést nem szabad egyedül a hitoktatásra bízni. A nevelésnek nemzetinek és álta­lános emberinek kell lennie. Meg kell tanítani a gyermekeket az emberiség szolidaritására. Svédor­szágban a kézimunka már az elemi iskolában kötelező. Ez az igazi de­mokrácia. Ha a gyermeket így fog­ják nevelni, akkor nem lesz annyi szellemi proletár Magyarországon. Sürgeti az ifjúsági egyesületek fejlesztését, hogy ezáltal az ifjak öntevékenységi ösztöne már korán kifejlődjék. Ismerteti az egyházi ta­nítók sérelmeit és sürgeti a katho­­likus autonómiát, amelyet Andrássy Gyula nem­régiben még ellenzett. Erre nézve határozati javaslatot nyújt be. Utána Nagy János egri képvi­selő beszél. A megmaradt Csonka- Magyarország művelődését kell fejleszteni. A vallás alapján kell az egyénekben és a nemzedékben az erkölcsi érzéket kifejleszteni s a nevelés alapja az erkölcsi érzék. Budaváry határozati javaslatai. Azután Budaváry László két ha­tározati javaslatot nyújt be. Az első, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt az állami és hitfelekezeti tanítóknak a köztisztviselők fizetési osztályába való besorozására, ha ugyanazzal a kvalifikációval bír­nak, mint amilyeneket az állami köztiszviselőkre nézve előírnak. Másodszor utasítja a nemzetgyű­lés a kultuszminisztert, hogy a ta­nítók, tanárok, óvónők rendtartásá­ról szóló törvényjavaslatot az ér­dekelt tanár és tanító testületek közreműködésével dolgozza ki és azt három hónapon belül terjessze a nemzetgyűlés elé. Andaházy-Kasnya Béla szólal fel. Szóvá teszi a numerus klauzus kérdését. Majd a jogrendről kezd hosszasan beszélni. Az elnök figyel­mezteti, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. Andaházy: Azokat a zsidó hall­gatókat, akik már előzőleg be vol­tak íratva, kizárták az egyetemről. Kéri a kormányt, hogy az egyetemi karhatalmat ne támogassa. A költ­ségvetést nem fogadja el. Azután Schlechta Margit szólal fel. Az óvónők súlyos helyzetével, a lakáshivatal kérdésével és a nők­nek az iskolaszékbe való választ­hatóságának ügyével foglalkozott. Ezután az elnök az ülést fél 14 órakor berekesztette. Hegedűs ultimátuma Windisgraetzhez. (Budapest.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a pénzügyminiszté­riumi számvevőség útján felszólította Windischgraetz Lajos herceget, hogy az ismeretes és annak idején nagy port felvert burgonyadaraügy­­ből kifolyólag nála levő kétmillió kilencszázezer koronát haladéktalanul fizesse be az állampénztárba. Megszilárdult a belügyminiszter helyzete (Budapest.) A kisgazdapárt teg­napi értekezletén, amelynek akciója Ráday ellen irányult, az események nem úgy folytak le, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A párt nagy részét meggyőzték arról, hogy nincs szükség a belügyminiszterrel szem­ben! Váló állásfoglalásra. A beharangozott politikai szen­záció, amelynek a belügyminiszter megbuktatása lett volna a célja, nem következett be. A költségvetés vitája holnap, vagy holnapután véget ér. Megkezdődik Baranya kiürítése. (Budapest) Az entente misszió pécsi delegációja jelenleg Buda­pesten tartózkodik. Delain francia őrnagy a jövő héten utazik vissza Pécsre, hogy a kiürítés módozatai­ról szóló megállapodásokat közölje a megszálló csapatok parancsnokával. A megszállott területek kiürítése fokozatosan fog végbemenni. Elő­ször a szerb közigazgatás helyét fogja elfoglalni a magyar vármegye. A békeszerződés végleges ratifiká­lása után vonulnak visszit a meg­szálló szerb csapatok. A szerbek állítólag vonatokat bocsájtanak a pécsi kommunisták rendelkezésére, akik Jugoszlávián keresztül fognak Ausztriába utazni. (Budapest) Kaposvárról jelentik: A pécsi utolsó napok eseményei arra engednek következtetni, hogy Baranya kiürítése rövidesen bekö­vetkezik. A legutóbbi napokban a szocialista szaktanács ülést tartott, amely kimondta a szakítást a har­madik Internacionáléval és ismét szociáldemokrata alapra helyezke­dett és egyben egy mérsékelt szo­cialista pártvezetőség megválasz­tását is tervbe vették. Erre mutat az a jelenség is, hogy a pécsi szocialista vezérek érintkezést ke­resnek a magyarokkal. Bécsben letartóztatták a Landau-ügy egyik hősét. (Budapest) A Nap írja : A szo­morú emlékezetű Landau-ügyben szerepelt Ruzsics Ferenc dr. ügyvéd, akit Landau halála után, mint Dobó Nándor segítőtársát már egyizben letartóztattak, most a bécsi rendőr­ség újból letartóztatta. Ruzsicsot első ízben még Landau halála előtt tartóztatták le, de a tábla elrendelte szabadon bocsájtását Amikor Ru­zsicsot újból letartóztatták és egy detektív kíséretében a lakására ment, hogy onnan a nyomozásra fontos iratokat vegyen magához, sikerült megszöknie. A bécsi rendőrség le­tartóztatta Ruzsicsot. Kiadatása iránt megindult az eljárás. Amerika fogja megszilár­dítani a valutákat. (Bécs.) A MTI magánjelentése: Newyorkból jelentik : Harding elnök beszédet mondott, melyben a gaz­dasági kérdésekről nyilatkozott és rámutatott azokra az aggasztó kö­vetkezményre, amelyekkel az európai aranynak Amerikába való özönlése járhat. — Amerika — mondotta az el­nök — lassanként felismeri, hogy számára csak az általános valutáris javulás hozhat segítséget. Ebből az okból kívánatos, hogy szűnjön meg az a törekvés, hogy az egész világ hozzánk akarja szállítani a maga aranyát. Szilárdan meg vagyok győ­ződve, hogy Amerika egyik fő fel­adata lesz a pénzértékét mindenütt megszilárdítani. Francia lapvélemény Ma­gyarország mellett. (Paris.) A Havas ügynökség je­lenti : A Temps a kamara tegnapi vitájáról írva, ellentétet lát abban, hogy védelmet biztosítanak a Ro­mániához és Csehországhoz csatolt kisebbségek számára és ugyanakkor kijelentik, hogy a trianoni béke igazságos. A békeszerződés a Temps szerint nem sikerült alkotás, mert lehetleten dolog — írja a Temps — hogy a magyaroktól elvegyenek egy területsávot és azt a trianoni szer­ződés értelmében Ausztriának adják, amikor kilátás van arra, hogy Né­metország annektálja Ausztriát. Ha a szövetségesek köteleznék Ma­gyarországot, hogy tényleg adja fel ezt a területet és Nyugatmagyar­­országot csakugyan Ausztriához csa­tolnák, akkor semmi akadálya sem lenne annak, hogy a jövőben ott is jól hangszerelt népszavazást ren­dezzenek, amely követelni fogja a a birodalomhoz való csatlakozást. Újra megismételjük azt a tételt, hogy a francia politikának nincsen oka, hogy folyton első helyen sze­repeljen Európának abban a részé­ben. Itáliának és a kisantant kor­mányainak sokkal több okuk van ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, mint nekünk. Franciaország egye­düli óhaja csak az, hogy Ma­gyarországon és Magyarország körül fennmaradjon a béke, hely­reálljon a jólét és biztosítva le­gyen a francia válalkozások le­­gitim fejlődése. Tőzsde: Budapest.) Zárlat. Valuták: Na­poleon 805—25, font 925—35, dol­lár 240—50, francia frank 1950— 70, márka 360—70, lira 1190—1210, osztrák korona 38—40 rubel 53— 55, lei 380—95, szokol 340—50, korona és frank dinár 665—75, lengyel márka 21 1/2—23 1/2. (Zürich.) Devizazárlat: Buda­pest 240.

Next