Reggeli Hirlap, 1920. június (29. évfolyam, 125-137. szám)
1920-06-03 / 127. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bolyban ! Egész évre 240 — K. Vidékra 240-- K Fél évre 120 — „ 120 — „ Négy évre 60 — „ 60— „ POLITIKAI NAPILAP Arai Koron» Miskolci, 1920 XXIX. évfolyam, 127. sz. Csütörtök, junius 3. Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi u. 15. Telefon 664., Szerkesztőség 3 Miskolcz, Városház tér 22. szin 1 TELEFONSZÁM: 4—98, 6—16. Egyes számára: 1 korona. Hatszáz korona lesz a gabona métermázsája Ankét a közélelmezési minisztériumban — Teljes megegyezés a gabona elosztása ügyében — Kevés gabona exportálására gondolnak — Új közélelmezési adót statuálnak A közalkalmazottak 100 koronás árban kapják a gabonát Budapest, június 2. Az idei termés értékesülésére vonatkozó rendelet tárgyában a közélelmezési minisztériumban ankét volt, amelyen nagyatádi Szabó István ■elnökölt. Az értekezleten az a megállapodás jött létre, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottiak szükségleteinek fedezéséreszolgáló továbbá a hadsereg által igényel teljes gabonamenynyiség, valamint a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, közintézmények, kórházak, jótékonysági intézetek részére a közélelmezési minisztérium kimutatása szerint szűkséges teljes fejkvóta, továbbá az összes többi gazdasági és ipari telepeken levő, közeli áfára szorul egyének részére 8 kilogramm havi fejkvóta beszolgáltatás útján biztosíttatik. Minden további gabonamenynyiségre nézve az értekezlet a szabad forgalom visszaállítását mondotta ki szükségesnek. A fent felsorolt célokra szükséges gabonamennyiség együttesen teljesen kimeríti a gazdaságokban előirányozható búza- és rozsfeleslegeket. Kikötötte a gazdaközönség, hogy szemben az ő áldozatával, egy évre szóló ad hoc törvény útján közélelmezési pótadó címén a többi összes egyenes adók után új pótadó statuálandó, amelyet 500 millió koronára lehet becsülni. Ezen a réren az állam abba a helyzetbe jut, hogy a köztkztviselőknk és közalkalmazottaknak az átvétei ár egyhatodáért, azaz 100 koronáért adhatja a gabonáit. A munkásság és a magántisztviselők körülbelül 600 koronáért kapnak gabonát. A kormánynak ezeken az elveken nyugvó rendelete körülbelül egy hét múlva fog megjelenni. Feltűnő, hogy az értekezlet a gabonaexport kérdését is kikapcsolta a rendelettervezetből. Irányadó helyről azt az értesülést szerezte munkatársunk, hogy a mostani terméskilátások mellett úgy gondolhatunk exportra s amennyi gabonánk lesz, azt itt a® országban kell tartani, hogy az éhség rémét végleg elhessegessük. Budapest, június 2. A kisgazdapárt tagjai ma Rubinek Gyula vezetésével ismét a Tiszántúlra mentek. Rubineket Kecskeméten nagy ünnepélyességgel fogadták. Rubinek beszédében kijelentette, hogy a párt egysége olyan impozáns, amilyennek egy leendő kormányzópártnak lennie kell. Hangsúlyozta, hogy a garbonai kérdésében amely teljesen kielégíti úgy az ország, mint a földműves osztály érdekeit. Az ellátatlanok biztosítva lesznek, exportra is jut és valutánk is javul és lassanként helyreáll a régi életeive, sikerült oly megoldást létesítenie. A mai nemzetgyűlés Budapest, jan. 2. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Felolvassa, az indítvány és interpellációs könyvet. 13 interpellációt jegyeztek be, köztük Avarffy Elekét a távbeszélő díjának felemelése tárgyában. Az interpellációkra fél 2-kor tértek át. Ezután a napirenden folytatták a főváros törvényjavaslat részletes tárgyalását. Harczy István a 13-ik szakasz módosítását ajánlja. Dömötör Mihály belügyminiszter ezt ellenzi. A Ház eredeti formájában fogadja el a szakaszt. A tárgyalás további folyamán a Ház a törvényjavaslat további szakaszait változatlanul elfogdta, a beadott módosítás indítványokat elvetette. Korányi Frigyes báró törvényjavaslatot nyújt be az állami italmérési engedélyről. A javaslatot tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak adták ki. Az elnök javaslatára ezután elhatározta a Ház, hogy legközelebbi ülését pénteken, 4-én délelőtt 11 órakor tartja és annak napirendjére a fővárosi törvény harmadik olvasását, valamint a mai napirend le nem tárgyalt pontjait tűzte ki. Elnök azután szünetet rendel el, majd két órakor áttér a Ház az interpellációkra. Hegedűs György elsőnek bejegyzett interpelláló nem volt jelen. Interpellációját törölték. Sándor Pál a földművelésügyi miniszterhez intézi interpellációját. Úgy hallotta, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az államvasutak bérbeadása dolgában. Nem tudja mi igaz ebből, de kötelessége 13 tárgygyal foglalkozni. Rámutat arra, hogy az államiasutak egyik életereje az országnak. Ha ehez hozzányúlnak, akkora külföldnek ki van szolgáltatva az egész export, import lehetőség. A másik fontos kérdés a szén kérdés. Gál Gaszton és Rubinek Gyula a napokban kijelentették, hogy egy vagon német szén 30.000 koronába kerül, számítások alapján pontos kiírni tagjai, hogy legfeljebb 24.000 koronába szabad kerülni a szénnek. Kérdés hová tűnik el a fennmaradó 6000 korona, ki kapja ezt az összeget. Ha az állam kapja, akkor ezt nyíltan meg kell mondani. De az a gyanúja, nem az állam zsebében megy ez a, hatezer korona. Szerinte csak akkor lesz olcsóbb a szén, ha szabad forgalom tárgyává teszik. A másik veszedelem, amely az elmondott visszaélésből származhatik az,, hogy hazai szénbányáink sem fogják tovább 6000 koronáért adni a szenet, amikor a német szén 30.000 koronába kerül. Utána Czettler Jenő interpellál a honvédelmi miniszterhez a lórekvirálások ügyében. A románok bevonulása alkalmával a kisgazdák jó karban tartott lovait kifogták és kicserélték saját rossz lovaikkal. A gazdák ezeket a lavakatfeljavították és most a nemzeti hadsereg részére a lovakat elrekvirálták, mint olyan lovaiva, amelyekhez gazdáik jogtalanul jutottak. Uzotty Ferenc a belügyminiszterhez interpellál arra vonatkozólag, hogy a fővárosnál megüresedett állásokat egy év óta nem töltötték be. Kéri a miniszter intézkedését. Utána Szabó Balázs mondja el interpellációját. Nincs sürgősebb teendő a kormánynak és a törvényhozásnak, mint más zsidókérdés törvényes szabályozása. Tankovich János interpellációjáta földmivelésügyi miniszterhez intézte. Kérdezi, tudomása van-e a földmivelésiügyi miniszternek arról, hogy a legöbb nagybirtokos az aratást nem a régi aratómunkásokkal, hanem távoli helyről hozott, gyakori drágább munkásokkal végezteti. Majd a honvéd és miniszert kéri, hogy a falusi kovácsokat mentsék fel a katonai szolgálat alól. Stuppert Rezső interpellációjának elhalasztását kérii. A Ház az engedélyt megadja. Az ülés háromnegyed három órakor ért véget. Az antant Magyarországban keresi szövetségesét Versailles, június 2. (Szikra.) A Manchester Quardian közli az angol év. külföldi unitárius egyesületek határozatát, amely tiltakozik az erdélyi román megszálló hadsereg által elkövetett kegyetlenkedések ellen és felszólítja az angol kormányt, valamint a népszövetséget, hogy hasonlítsa öszsze pártatlanul ezen ország sorsát a múltban és jelenben és védelmezze, meg azt a polgári és vallási szabadságot, melyet a magyar nép sok nemzedéken át élvezett. Versailles, június 2. (Szikra). A Journal de Debats vezércikke a magyar békeszerződés aláírásának formaságával foglalkozik és kifejezi azon reményét, hogy a magyarokon nem lett úrrá a bánat és hogy szilárd elhattározással fognak munkához látni, miután államuk gazdag könnyen hassznosítható természeti kincsekben és hogy a szomszédokkal kötendő egyes kereskedelmi szerződések helyre fogják állítani a gazdasági egyensúlyt. _ Kopenhága, június 2. A Berlinsche Tidende tudósítója Párisnál jelenti, hogy Magyarországnak a népszövetségbe való felvételét közvetlenül a béke aláírása áll, biztosítani fogják. Az enteilt. részéről általában Magyarországgal szemben nagyobb előzékenység mutatkozik s könnyen lehetséges, hogy Magyarországot nemsokára, v.e.-t mint legyőzött ellenséget, hanem mint barátot érdekszövetségest fogja entente tekinteni, ennek előfeltétele azonban Magyarország teljes belső koraazök— Versailles, június 2.A békeszerződés ratifikálásának képviselőházi vitájával kapcsolatban a „Le petit Republique“ ezeket írja: A békefeltételek elkerülhetetlen következményei a háborúnak. A békeszerződés főhibája, hogy az osztrák-magyar monarkhiát feldarabolták. Még súlyosabb hibája, hogy az elintézés e módja a gazdasági egyensúly alapfeltételeivel ellenkezik. A legfőbb tanács azt hitte, elegendő az államok alkotásához a határokat megállapítani, így a csonka Ausztria és Magyarország nélkülözi a gazdasági élet feltételeinek legszükségesebb alapjait. este