Reggeli Hirlap, 1922. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
: ' ~ :1 Borsod | ›• j I junei/pii r~i Wiskolcz, 1922. XXXI. évfolyam. II. szám Szombat, január 141^HU Ára 3 korona Reggeli Hírlap lisfizetési árak helyben és vidéken i ggéBE évre — 7101- K I Hegyed é*i*e IBS’— K é! évs*®-----SSOr— K | Egy hónapra SO*— K Szerkesztőség ■ Miskolcz, Városháztér SS. A szerkesztőség telefonszámai i 4-98. §»l§, Kiadóhivatal Széchenyi-u- IS. Telefonsz. S»S* Itl minden párt a tavaszi választásokra készül !Nem ilike»?Lelökéscsere .A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon: Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton reggel Budapestre érkezik, délután tanácskozásra ül össze a miniszterelnökségen Nagyatádi Szabó Istvánnal, Mayer Jánossal és Gaál Gasztonnal. A konferencián a fúzióról és a választójogról lesz szó. A kereszténypártban még mindig nem alakult ki a helyzet. A kereszténypárti miniszterek most már csak Rakovszky István eltávolítását követelik a pártból. Rakovszky pedig a párt egységének megóvása szempontjából teljesíteni is fogja ezt a kívánságot, de beavatott forrásból nyert értesülésünk szerint őt a kilépésben jelentékeny számi barátja fogja követni. A sok találgatás, hivatalos magyarázat után, amelyeket a miniszterelnöknek a kisgazdapárt vacsoráján elmondott pohárköszöntője nyomában eresztettek világgá, végre egy positívum is következett. A miniszterelnök, amikor beszédében élesen és félreismerhetetlenül disztingvált a színarany és salak között, kijelentette, hogy a salakokkal egy tapodtat sem megy együtt. Természetesen a kereszténypártban is voltak képviselők, akiket a miniszterelnök a salakhoz számított és így a kereszténypárt miniszterei némileg kényszerhelyzetben voltak. Nem maradhatott számukra más választás, mint vagy azonosítani magukat a kormányelnökkel és megtagadni minden közösséget a salakkal, vagy levonni a konzekvenciákat, hiszen ez az a párt, amelynek tetemes része a salakhoz tartozik a miniszterelnök szerint és lemondani tárcájukról. A kereszténypárt miniszter tagjai közvetlenül a beszéd elmondása után, az első megoldást választották és állítólag felső nyomásra született meg az az óhajtásuk, hogy a párt úgynevezett turbulens tagjait, akik a kormányt az utóbbi időkben a legélesebben támadták, határozatilag zárják ki a pártból. Ez az óhajtás azonban a párt túlnyomó többségénél nem találkozott tetszéssel és így találták meg a miniszterelnök távollétében azt a mindkét részről kielégítő formulát, hogy a párt két részre szakad, de ez a két rész továbbra is fentartja összeköttetését egymással. Úgy látszik azonban, hogy ez a terv sem nyerte meg először a párt többségét, többször meg is cáfolták azt. A nemzeti sajtótudósító iroda a párt hivatalos kőnyomatosa, amely hír szerint a keresztény földmíves- pártot megalakítani akaró képviselőkhöz áll közel, pénteken, a tegnapi cáfolat után megállapítja, hogy a párt megalakításának terve egyáltalában nem tekinthető meghiúsultnak, sőt a vidékről máig nagy számban érkeznek megkeresések, amelyek csatlakozni kívánnak az újpárthoz. Ezzel a félhivatalos értesüléssel szemben egész megbízható forrásból úgy értesülünk, hogy a párt megalakításának "terve nem fog tetté érlelődni, ha pedig igen, nem oly formán fog az megtörténni, mint eddig tervezték és a pártnak nem azt a két árnyalatát választja majd el, amelyeket a miniszterelnök színarany és salak elnevezéssel különített el egymástól. A párt tagjai most már csak Rakovszky kizárására gondolnak, ami nagymértékben hozzájárul majd a helyzet kialakulásához. Rakovszky kizárásának következtében az egész megindult, vagy legalább is megindítandó tisztítási akció tehát egyszerű presztízskérdéssé zsugorodik össze, amely azonban értesülésünk szerint ilyen formában sem fog kielégítésre találni. A Rakovszky Lingauer csoport ezt a megoldást úgy tekinti, mint saját győzelmét, amellyel bebizonyítottnak vélik azt, hogya kormány igenis érintkezést keres a kereszténypárt egészével és a miniszterelnök éles kisgazdapárti állásfoglalása nem fogja azt eredményezni, amit a miniszterelnök vár. A kormány rendeleti úton is kész a választások lefolytatására A kisgazdapárt magatartása rövid időn belül eldől. A politikai kérdések közül, amelyek szőnyegre kerülnek, a legfontosabb természetesen a választójog, amelynek javaslata, értesülésünk szerint, már elkészült. A kormány ezt a törvényjavaslatot benyújtja és amenynyiben nem tudja azt a nemzetgyűlésen keresztül vinni, egy egyszakaszos törvényjavaslatot terjeszt elő, amelyben felhatalmazást kér arra, hogy a benyújtott választójogi javaslat alapján ejthesse meg a választásokat. Amennyiben az idő rövidsége folytán ennek elfogadására sem kerül sor, a kormány el van szánva arra, hogy rendeleti úton fog választatni. Itt említjük, hogy a főrendiház reform- bárókjáról szóló javaslaton lényeges változtatásokat eszközölt a kormány. Ezek szerint a katholikus klérus tizenhét taggal lesz képviselve az új felsőházban, a református egyház három püspököt és három főgondnokot, az evangélikus egyház két püspököt és két főgondnokot, az unitárius egyház pedig egy püspököt és egy főgondnokot fog küldeni a megtalpalt főrendiházba. A királyi család tagjaira vonatkozólag is átszövegezték a javaslatot, mégpedig úgy, hogy azok, akik magyar állampolgárok, ugyanazon elbánásban részesülnek, mint a többi születési és vagyoni előjogokkal bíró hercegek, grófok és Február 16-én lejár a nemzetgyűlés mandátuma A kisgazdapártban lehetetlennek tartják, hogy a nemzetgyűlés február 16-án túl is együtt maradjon. Ismeretes ebből a szempontból Gaál Gasztonnak, a Ház elnökének, állásfoglalása, aki kijelentette, hogy február hó 16-án túl semmi körülmények között sem hajlandó tovább ellátni az elnöki teendőket, mert úgy véli, hogy február 15-én a nemzetgyűlésnek fel kell oszolni. Ma híte járt annak, hogy Gaál Gaszton, ígéretéhez híven, február hó 15- én azzal hagyja el az elnöki emelvényt, hogy a Házat feloszlottnak tekinti. Amennyiben a Ház folytatni akarná a tanácskozást, az egyik alelnök hajlandónak mutatkozik arra, hogy a Ház tanácskozásait egy-két hétig tovább vezesse. Nem valószínű, hogy erre sor kerül, mert a kisgazdapártban általános az a felfogás, hogy ők február 16-án mandátumukat lejártnak tekintik. E kisgazdapárti képviselők tehát a február hó 16- iki ülésen már meg sem jelennének, bár a kormány feltétlen követői közül akadna lesz-harminc képviselő, aki asszisztálna a tárgyalásokon. Ezt a megoldást a kisgazdapárt legnagyobb része azonban alkotmányellenesnek tartja és már ennek gondolata ellen is tiltakozik. A kormány azt megteheti, — mondotta a kisgazdapárt egyik tagja de ez példátlan dolog volna. Ha csak arról lesz szó, hogy a választójogi törvényjavaslat harmadik olvasása céljából lesz még szükség, egy rövid időre, akkor természetesen néhány óráig együtt maradhatunk. Ennek különböző technikai megoldásai lehetnek. Az egyik, ami Franciaországiban divatos, az óra illegalitása, amely szerint hogyha de facto tovább is együtt van a Ház, annál az időpontnál, amelyben mandátuma lejárt, azonban de jure ez nem lenne mandátummeghoszszabbításnak tekinthető. A kisgazdapárt egy része azonban úgy vélekedik, hogy sem az egyik, sem a másik megoldásra nem kerülhet a sor. A párt egyik tagja ugyancsak a nemzetgyűlés mandátumának lejárásával kapcsolatban a következőket mondotta : — Ez a nemzetgyűlés, véleményem szerint, több törvényjavaslatot már nem fog letárgyalni. Én legalább teljesen lehetetlennek tartom, hiszen az indemnitás vitájánál kitűnt, hogy a Ház nem munkaképes. A nemzetgyűlésnek még le kellene tárgyalni ugyan a főrendiházi és a közigazgatási reformot is, azonban a főrendiházi javaslatnak a bizottsági tárgyalása is hosszabb időt fog igénybe venni, a közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslat pedig tudomásom szerint még nincsen is kész. Nem hiszem azt sem, hogy a választójogi javaslatot letárgyalhassa a Ház. Ellenzéki körökben a kormány helyzetét a kisgazdákkal folytatott sikeres tárgyalás ellenére bizonytalannak és veszedelmesnek tartják. A nemzetgyűlés üléseit a képviselők alig-alig látogatják és bármikor megtörténhetik, hogy a kormányt meglepetésszerűen leszavazzák. Csúnya kudarccal végződött a kormánypárti képviselők által a nyolcórás ülések tartására megindított mozgalom. Amikor szavazás előtt meg kellett állapítani az aláírók jelenlétét, kitűnt, hogy még az az ötven képviselő sem volt ott, akik a kormány kérésére az indítványt beterjesztették. Ebből az esetből kifolyólag a kisgazdapártban akciót kezdenek, hogy a képviselőket a Házban való megjelenésre bírják. A nemzetgyűlés elnöksége is szigorúan kívánja a házszabályokat kezelni, mert hetek óta kétszer-háromszor kell határozatképtelenség miatt az ülést felfüggeszteni. Budaváry kilépott a keresztény pártból Budaváry László, az ismert honatya, pénteken este levelet intézett a kereszténypárt elnökéhez, amelyben bejelentette a pártból való kilépését. A nagy elhatározást az ébredő vezér azzal indokolja meg, hogy mivel a párt többsége legitimista, a legitimisták pedig köztársaságiak, ő pedig törhetetlenül híve a magyar királyságnak, legnagyobb sajnálatára, nem maradhat tovább aártban. A levél óriási derültséget, a kilépés ténye pedig viharos lelkesedést keltett a kereszténypártban. A disszidensek követik Bethlent Amíg Bethlen István gróf miniszterelnök Bécsben járt, a disszidenseknél és a kereszténypártban ívet köröztek azzal, hogy akik hajlandók támogatni a kormányt, írják fel nevüket. Az ívet eddig harminc képviselő írta alá, köztük tizennyolc disszidens, három keresztény párti miniszter, a többiek pedig kereszténypárti képviselők. A középpártés a választások Az új választásra nagyban készülődik a középpárt is, amely — értesülésünk szerint — aktivitásba lép és legalább húsz kerületben állít fel jelöltet. Hogy a középpártnak milyen sikere lesz a választásokon, tekintetben jóslásokba nem bocsátkozunk, de valószínű, hogy a nemezt nem szívesen fogadja a középpárt címe alatt fellépő munkapártiakat. Megkötötték a magyar—osztrák kereskedelmi szerződést Bécsből jelentik a Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének . Az osztrák—magyar tárgyalásokat péntek délután folytatták ,a kereskedelempolitikai albizottság teljes megállapodásra jutott. Eszerint életbe lép az 1920. évi novemberében megkötött kereskedelmi szerződés, amelyet a portorosei határozatoknak megfelelően, pótlásokkal kiegészítettek. Bizonyos változtatásokat is eszközöltek az eredeti szövegen, ezt az azóta tartó események tették szükségessé. Ezzel szemben nagy nehézségek merültek fel a pénzügyi albizottságban, amennyiben a felfogások semmivel sem közeledtek egymáshoz. Ezért Valkó államlamtitkár a bizottsággal együtt még néhány napig Bécsben marad. A forgalompolitikai albizottság sem tudott lényeges eredményt elérni.. Az útlevélkényszer megszüntetésére ugyan határozatot hoztak, de nem történt megállapodás arra nézve, hogy mikor lép életbe az új rendelkezés. Bethlen István gróf miniszterelnök egyébként Wodianer báróval, Kimen Hédervári Károllyal és több bizottsági taggal este 11 órakor visszautazott Budapestre. Lapunk mai száma 8 oldal