Reggeli Hirlap, 1922. június (31. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-24 / 141. szám
1922 junius 24. szombat H Miskolcz, XXXI. évfolyam, 141. szám Reggeli Hírlap POLITIKAI KAPELAP Előfizetési ápok helyben és vidéken : Egész évvre 1400-— K Negyed éve 360*— K Fál évre — 7’30— K Egy hónapra 120*— K Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22* A szerkesztőség telefonszámai: 4-98. G-IS. Kiadóhivatal Drechenyi u. 15. Telefonsz. S-64. áss indemnitás vítájai, tehát megindul és hallani, látni te mik komoly küzdelmeket, amelyeket az ellenzék indít meg és amelyek tökéletesen jogosak. Az indemnitásra nagy szükség van, mert hisz a munkának végre-valahára meg kellene indulni és elvégre is fölhatalmazás nélkül nem lehet pénzügyi kormányzatot folytatni. Azonban ezt nemcsak az ellenzéknek ülik tudnia, de a kormánynak is és amikor azt mondják, hogy az indemenitás sürgős, akkor ezt a sürgősséget éppen a kormánynak nem volna szabad kockára vetnie. Különösen nem olyan provokatív módon, ahogyan máris odadobni készül a keztyűt az ellenzéknek. Eddig ugyanis arról tudtunk, hogy az ellenzék a választójogi rendeletet törvénytelennek tartván, az egész választást is olyannak fogja minősíteni és a viták során ki fog térni az atrocitásokra. Most azonban az ellenzéki készülődésnek kontrájával állott elő a kormány. Az indemnitási vita során kimondatni akarja a Házzal, hogy a választójogi rendelet nagyon jó volt s igy természetesen alkotmányosan járt el, amikor rendelettel varrta nyakába az országnak a maga akaratát. Ezzel aztán megnyílnak a vitaáradatok zsilipjei és a kormány hallani fogja mindazokat a súlyos számadásokat, mindazokat a jogsérelmeket és törvénysértéseket, amelyeknek illusztrálására az ellenzék négy hónapon keresztül gyűjtötte az adatokat. És indemnitás a várt időre egész bizonyosan nem lesz, de bekövetkezik a kormány által már tegnap kilátásba helyezett „más út”, amellyel „a tárgyalások zavartalan menetét“ biztosítani akarja. Talán klotai, talán módosított házszabályok és más egyéb, a többség párturalmának parlamenti térre átvitt akaratmegnyilvánulása. Ám ez így is rendben van, legalább ha volt némi kétely afelől, hogy a kormány és az ellenzék mint összeegyezhetetlen tísz és víz állanak egymással szemben, hát ennek a ketélynek kérészélete bebizonyosodik. A sisakrostély ime feltolva, a kormány az első alkalmat meg akarja ragadni, hogy az igazságtalanságokat igazsággá, a törvénytelenségeket törvényessé tétesse. Az pedig balga ábránd, hogy volna a többségben egyetlen hang is, amely ezt nem nem szavazná meg. Ilyent még a legbizakodóbb bíró se csináljon, mert olyan többséget nekünk nem tud felmutatni senki, amely azt mondaná, hogy engem a törvénytelenségből szültek az atrocitások. Erre senki se számítson, azonban arra igen, hogy ez a többség nagy" lelkesedéssel és hazafias erényeinek buzgó fitogtatásával fogja kimondani a maga törvényességét a haza érdekében. Most, hogy az egységes párt és a haza egy, arról vitatkozni is fölösleges. friss kilátás a megegyezésre a kormány és az enterisék között A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon : Úgy tervezték, hogy pénteken este újabb értekezletre ül össze a kormáy és az ellenzék megbízottainak csoportja, hogy a kibontakozási tárgyalásokat folytassák. Az értekezlet azonban elmaradt, mert a kormány tagjai pénteken este egyébként is találkoztak az ellenzékkel és Bethlen ott terjesztette elő a további tárgyalásra szánt plattformot. Kijelentette itt, hogy készségesen elejti az indemnitás azon paragrafusát, amelyben a választójogi rendeletnek törvényesítését javasolja a parlamentnek, de hangsúlyozta, hogy ezt csak alaorenen rá az ellenzék garanciát ad arra hogy simán megszavazza az indemnitást. Az ellenzék szónokai nem hajoltak meg a miniszterelnök érvei előtts ezen az alapon nem akarnak kattan az indemnitási kérdésben való megegyezésről, így újabb szakadék támadt a kormány és ellenzék között A kormánynak erős ostromot kellet kiállani a kivételes hatalom fentartása miatt is. Az ellenzék elvi alapot állva, tiltakozik ezen rendszernél prolongálása ellen. Ebben a kérdésben a polgári ellenzék és a szociáldemokraták azonos állást foglalnak indemnitási javaslatban a Bethlen-kormány amnesztiát kér önmagának.“ Az indemnitási javaslat, melyet a pénteki ülésen terjesztett a kormány a nemzetgyűlés elé, nagy felháborodást keltett az ellenzéki körökben és máris azt hangoztatják, hogy annak egyes szakaszai és rendelkezései olyan sérelmesek, hogy jelen alakjában semmi körülmények között nem szavazhatják meg. Munkatársunk kérdést intézett az ellenzéki pártok vezetőihez, aziránt, hogy mi a véleményük a benyújtott javaslatról. Rassay Károly a következőket mondotta: — Ez a törvényjavaslat a választójogi rendeletet is törvényesíteni akarja, ennek folytán a választójogi rendeletet és a választási eljárást természetesen kritika tárgyává kell tenni. Nem lehet tehát a korona zürichi esését a meginduló vitával összefüggésbe hozni. Szerintem a felhatalmazási javaslat tárgyalása hosszabb időt fog igénybe venni. Friedrich István ezeket mondotta : — Ez a törvényjavaslat nemcsak gazdasági és pénzügyi természetű szempontokat ölel fel, hanem sok ' ' benne a politikai tendencia is, így , tehát azt nem fogadhatjuk el. Rakovszky István így válaszolt: — Az alkotmányjogi felhatalmazás \ | nem lehet semmi összefüggésben a | | pénzügyi és gazdasági helyzettel. ' Ezzel szemben az egész indemnitási' | törvényjavaslat nem egyébb, mint| | amnesztiakisérlet bizonyos tekintet1ben annak a kormánynak, amely az ú alkotmány rendelkezéseit felrúgta. | | Mindenesetre haladást jelent a kor | A kormány ragaszkodik . A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága pénteken délután 5 órakor ülést tartott azI. számú bizottsági teremben, ahol Bethlen miniszterelnökön kívül Kállay Tibor és Valkó Lajos miniszterek is megjelentek. Az ülés tulajdonképpen csak afféle előcsatározás volt, valóban csak szombaton indul meg a vita és talán akkor tisztázódik a helyzet. Ivády Béla előadó ismertette az matjuatv ez a lejtése, mert eddig csak gyilkosoknak és az orgoványi hősöknek adott amnesztiát, most már azonban a maga részére is amnesztiát kér. Haller István kérdésünkre így nyilatkozott: — Vannak olyan paragrafusok a javaslatban, amelyek megvitatása sok időt fog igénybe venni. Ilyen például a 6. §, amely a választójogi rendeletet kívánja törvényesíteni. Mi semmi szín alatt sem állunk el a törvényjavaslat alapos megvitatásától. Ha a kormánynak a gazdasági helyzet orvoslása a célja, vegye ki a javaslatból a politikai vonatkozású rendelkezéseket, mert különben a kormány maga prokálja a választójogi rendelet megvitatását. Sándor Pál ezeket mondotta: — Én a magam részéről elfogad- tam volna az indemnitást és meg is szavaztam volna, ha az csak pénz- ügyi felhatalmazást tartalmazott volna és ha csak három hónapra szólna. * Mivel azonban politikai vonatkozások és rendelkezések is vannak benne, kénytelen vagyok elfogadnd azok felfogását, akik részletesen kívánják megvitatni a javaslatot. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának egyik tagja a párt álláspontjáról így nyilatkozott : — Meg fogjuk támadni az indemnitást, mert lehetetetlen, hogy a választójogi rendeletet szó nélkül fogadjuk és hogy a köztisztviselők ellá-tásának mai formája mellett állástfoglaljunk a kivételes rendeletekhez ; indemnitási javaslatot, majd napi-rend előtt Sándor Pál szólalt fel és megkérdezte a pénzügyminisztert, hogy miért szállította le az őrlési adót 15 százalékról 10 százalékra. Kállay pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy ez azért történt, mert a 15 százalékos illeték a legszegényebb néprétegeket sújtotta leginkább. Majd a hozadéki adók felemeléséről tett említést, melyről lapunk más helyén közlünk tudósítást. Kállay pénzügyminiszternek azt a kijelentését, amely szerint az adókat békeparitásra kell emelni, Sándor Pál, Vázsonyi Vilmos, Friedrich István és Rassay Károly helyeselték. A pénzügyminiszter után Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra és többek között ezeket mondotta : A pénzügyminiszter tegnap összehívott bennünket és azt kívánta, hogy biztosítsuk az indemnitási vita elfogadásét. Ehhez elsősorban szükséges az, hogy a tervezet olyan legyen, amelynek elfoga- s dása az ellenzék részéről lehetővé válik. Ha azonban áttanulmányozzuk ezt a javaslatot, azt látom, hogy tele van alkotmányjogi s politikai vonatkozásokkal Itt van elsősorban a 6. §, amely a választójogi rendeletet törvénysnek jelenti ki. Nem lehet követelni az ellenzéktől, hogy az indemnitás megszavazásával egyúttal a választójogi rendeletet törvényesnek ismerje el. Ezt nem lehet azzal indokolni, hogy 1920-ban ugyanígy jártunk el, mrt 1920-ban nem az indemnitással kapcsolatban, hanem alkotmányjogi törvényben törvényesíttették a választójogi rendeletet. Erre a törvényesítésre azonkívül szükség is volt, mert nem lehetett a választásokat az első nemzetgyűlésre másképpen megejteni, mint rendelettel. Arra kérem a kormányt, hagyja ki ezt a szakaszt. Itt van továbbá a 7. §, amelynek első bekezdése kijelenti, hogy a kormány a kivételes intézkedéseket megszünteti, de mindjárt a következő bekezdés azt mondja, hogy a kormány a kivételes rendszerek egy részét föntarthatja. A kormány nem kívánhatja az ellenzéktől, hogy olyan bizalommal viseltessen a kormány iránt, hogy még a kivételes hatalom meghosszabbításához is hozzájáruljon. A kivételes törvény alapján hozott rendelkezések háromfélék : 1. magánjogiak és gazdaságiak. 2. közjogiak (kis/szabadságok). 3. büntetőjogi vonatkozásúak. A magánjogi és gazdasági rendelkezéseket meg lehet érteni, amíg abnormis gazdasági helyzetben élünk, mert itt csak lépésről-lépésre közeledhetünk a gazdasági élet újjáépítése felé. Viszont a közszabadságok és a büntetőjog terén nem vagyok hajlandó a kormánynak felhatalmazást adni kivételes hatalom meghosszabbítására. Nem vagyok hajlandó már csak azért sem, mert nemcsak a békekötés, hanem immár a béke ratifikálása óta is elmúlott egy esztendő. Áll ez különösen a sajtóra. A kormány a sajtót továbbra is a kezében akarja tartani, hiszen kivételes hatalom mellet a cenzúrát akár mikor életbe léptetik és a lapokat is beszüntetik. Teljesen jogosulatlannak tartom, hogy azok a fölemelt büntetések, amelyek háború idejére szólnak, továbbra is fönmaradnának. Kérem a kormányelnököt, ezt a szakaszt is hagyja ki az indemnitásból. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett ezután szólásra és a következőket mondotta : — A 6. §-t, amelyet csak azért vettem fel, hogy az ellenzéknek alkalma nyíljék a kérdéshez hozzászólni, hajlandó vagyok kihagyni. Hajlandó vagyok továbbá a 7. §-nál kellő módosítást elfogadni, amely megnyugtatóig hathat, de az egész szakaszt nem hagyhatom ki, mert a kivételes rendeletek egy részére további Lapunk mai száma 8 oldal