Reggeli Hirlap, 1923. május (32. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
321 Linarus ftjja kedd Ara 50 korona XXXII. évfolyam, 98. 87, Miskuitze Reggeli Hírlap --------------------------- ----------------- Előfizetési árak helyben és vidéken: Negyed évre — — — — 30001— K Egy hónapra _____ 1000*— K Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám. A szerkesztőség telefonszámai: 4-98. 6-16. Kiadóhivatal: Széchenyi utca 15. Telefonsz. 664.. Paris felé A keled express egy szalonkocsijában két evadékba merült magyar államférfin utazik Páris felé. Két államférfin, akinek tarsolyában egyik italról reménykedés, másik oldalról súlyos követelmények : egy nemzet négyesztendős szénedése, megaláztatása, gazdasági és pénzügyiódjai vannak ellőre. Hogy az egyiket, a gazdasági és pénzügyi bajokat, kapcsolatosan arianoni szerződéssel, ki fogják teríteni az antantitalára, az már kétségtelennek látszik. Oh, az valószínű, hogy a külföldi kölcsön megszerzőnek azt a feltételét is kérni fogják a világ iraitól, hogy a hadikárpótlásra vonatkozó magyar zálogokat oldják föl. Arról azonban, váljon t.jkezuya másik részének, a reménységnek, nemcsak kiteregetésére, de beváltására is kerül majd a sor, bizony nem tudunk jóslásokba boiátkozni, hisz reméleml ma már alig mer a magyar, mikor nem ellenfelekkel, de ellenségékkel van körülvéve, mikor igaztalanul sújtotok, bűn nélkül megnyirbálták, ok nélkül ve- :incifiség útjára taszitották. Reményünk tehát ,hagytuk, ahol az érdekek kormányozzák a világot s miután megnyomorítottak vagyunk, adni nem tudunk, csak kérni, egész természetes, igy nálunk is beteljesedett Aristoteles fölkról.:-a: Óh, barátom, senki sem barátunk! Páris felé azon a keleti expressen két magyar államférfit utazik súlyos gondokkal és Páris felé talán ugyanazon az expressen, de egy másik kocsiban itt az ármány, amely elbuktatta ezt a preaégot nem az októberi forradalom, nem is, kommün következményeként, hanem elbuktatta már 1916-ban, akkor, amidőn a csehek és románok megcsinálták Párisban a maguk megállapodását Magyarország feldarabolására , elbuktatta az ármány, amely történelmi hazugságok lakjában ismétlődött meg a trianoni békeszerAtenben és indokolásában s amely kisebb, de ellemző formájában ismétődött most pár hete a szlovák határon“, a hernádparti incidens alakjában és a „ruazinszkói határon“ most két hete amely ármánynak és történelmi hazugságnak diplomáciai jegyzékváltásokban majd az egész határmenti „retorzióban“ láttuk folytatását. Nincs barátunk. De ellenségünk éppen elég. Barátok nélkül tehát, de ellenséggel körülvetten érkezik a két államférfi a párisiak elé, hogy Magyarország igazságát megértessék. Annak a szervezett diplomáciai és sajtóhadaratnak leküzdése, amelyet a kisántánt folytat ellenünk, kétségtelenül hatalmas energiát, nagy munkát igényel. A két államférfinak bizonyára minden ékesszólását, minden dokumentumát elő kell vennie, hogy az ellenkezőjéről győzzék meg világ urait annak, amit a kisántánt rólunk kind. Tehát egész energiájuk most ott van lekötve, egész idegzetük annak a missziónak él, hazulról a nyugalomban rejlő erőt várják tőlünk, mint ahogy Bethlen kijelentette: rendre, fegyelemre és békességre van szükségük és reméli, hogy az ország támogatni fogja ezzel a párisi missziót Rend, fegyelem, békesség! Az ellenzék szociáldemokrata frakciója például nemcsak a szavakat, de a lényeget is átérzi ezekben a sorsdöntő napokban: még csak gyűléseket sem tart május elseje alkalmából. Kívánatos, hogy a másik oldalon is, a politikai küzdelem drámájának jobb felén is hasodló, lényegében értelmezett érzelmek uralkodjanak a Párisba várt támogatás kérdésében. „Minden ország támasza, sölpköve a tiszta erkölcs, mely, ha megvész, igata ledől s rabigába görnyed!‘ Ennek a tiszta erkölcsnek nevében zörgetik a hatalmak ajtaját Párisban Bethlen és Kállay. Ennek nevében őrködjék a dolgok fölött itthon — mindenki. A Határincidensek ügyében a bizottságok befejezték a vizsgálatot Hét esetet tárgyaltak le a bizottságok — Eltérés van a magyar és a cseh megállapítás között — Rudnay követség tanácsos nyilatkozik a bizottságok munkájáról — A vizsgálat eredményéről a magyar és cseh külügyminisztérium " A Reggeli Hírlap Hidasnémetibe kiküldött munkatársának tudósítása : Egymásután jönnek a», állomások : Alsózsolcza, Szikszó, Halmaj, Forróencs... A gyorsvonat őrült gyorsasággal száguld velünk a kizöldült szántók között, a vonat lassít s a kalauz már kiáltja is: Hidasnémeti. Kiszállunk. Az állomás előtt fekete-fehér vasúti sorompó. Mintha szimbólum volna itt a trianoni határon: a fehér az ártatlanságunkat, a fekete a mély, nagy gyászunkat példázza. Az állomás épületén piros-fehér zöld zászló lengedezik. A pályaudvaron mintha meghalt volna az élet. Itt, ahol ezer, meg ezer ember utazik át a megszállt Felvidékre, most alig száll le egy két ember. A vonat sem megy tovább. Megfordul a mozdony és viszi vissza az egész szerelvényt Miskolcz felé. Kihalt a pályaudvar , a csehek elzárták a határt, senki át nem léphet a demarkáción. A határincidensek miatt, melyeknek kivizsgálását most folytatja a magyar és cseh kiküldöttekből álló vegyes bizottság. A magyar részről kiküldött bizottság tagjai Rudnay Lajos követségi tanácsos, a bizottság elnöke, Kövér György ezredes és Szentimrey Pál csonka Abaúj Tortavármegye alispánja. Velük van még Frey Árpád vámőrnagy, a Zsidasnémetin székelő harmadik számú vámőrszakasz parancsnoka. Cseh részről Kimidizerszky liudolf kormánytanácsos a pozsonyi minisztériumból, Doless Bébi dr. min.itaácsos ésKozák Zdenko ezredes vesznek részt a bizottságban. Kíséretükben van Csermák követségi tisztviselő a budapesti Cseh követségről. A demarkáció mentén A magyar bizottság tagjai vasárnap hajnalban utaztak ki a demarkációs vonalra. A bizottság valamennyi vámőrt, akik az incidensekben szerepeltek, már kihallgattak, úgy, hogy Rudnay követségi tanácsos ezeknek a kihallgatásához nem is ragaszkodott. Intézkedtek azonban, hogy valamennyi vámőr a tárgyalásoknál kéznél legyen, hogy ha a cseh bizottság ki akarná hallgatni őket, kihallgathatók legyenek. A bizottság vasárnap reggel Hernádvécsen szállott ki a vonatból és a csehekkel nem — mint előre jelezték — a 318 as magaslaton, hanem az egyik határincidens színhelyén. Hím községtől mintegy hat kilométerre, a 325 ös magaslaton találkozott, ahol Szedlacsek cseh őrmester meghalt. A kölcsönös üdvözlések után a vegyes bizottság nyomban megkezdte munkáját. A határincidensből főpróbát rendeztek, felállították a magyarokat is, cseheket is és eljátszatták velük az incidens lefolyását. A cseh katona szerint, aki Szedlaccek társa volt, ők ketten mentek, mikor több sötét alakot látott menni a határ mentén. Rájuk kiáltott, hogy tegyék le a puskát, mire a magyar vámőrök rájuk lőttek, Szedlacsek elesett, ő pedig elmenekült. Horváth Sándor magyar vámőrszakaszvezető kihallgatása következett ezután. Elmondta, hogy a csehek rájuk kiáltottak, majd közvetlen utána tüzeltek is. Ő előrement és látta Szedlacseket, aki magyar területen a földön térdel és a puskáját fogja. Ő azt hitte, hogy a csehek ismét lőni akarnak, mire védekezésből bajonettel beleszúrt Seedlacaekbe A főhadnagya, mikor látta, hogy Horváth szakaszvezetőt megtámadták, segítségére sietett. Egy embert látott futni, utána lőtt. Kardos Mór dr. körorvos vizsgálta meg elsőnek a hullát. Mint hatósági szakértőt hallgatták ki. Elmondja, hogy Szedlacsek testén hat szúrást talált. Egy a szívét járta át, kettő a tüdőt, egy a májat, kettő pedig a lépet. Az egyik tüdőszúrás és a szivazurás feltétlenül kaláos volt. . Rudnay követségi tanácsos a tárgyalásokról Vasárnap mindössze a Szedlacsek féle esetet tárgyalta le a bizottság. Vasárnap este a vegyes bizottság tagjai Sardagna báró hernádvécsei nagybirtokos vendégei voltak. Hétfőn délelőt és délután Perényben folytatták a tárgyalásokat, este 6 órakor átjöttek a magyar területre, Hidasnémeti határába, ahol április 12 én szintén volt egy határincidens. A tanácskozásról — mely egész nap a szabadban folyt le — ludmy követségi tanácsos ezeket mondott a Reggeli Hírlap munkatársának: — A két bizottság mindvégig a legudvariasabb formában tárgyalt egymással, a cseh és magyar megállapítás között azonban differenciák vannak. Cseh részről azt állítják, hogy az incidens cseh területen történt, míg a mi megállapításunk szerint a közösen használt magyar területen folyt le. (Him és Slernádpetri között ugyanis van egy körülbelül 30 méter széles vágás. A csehek azt állítják, hogy a vágás közepén húzódik a demarkációs vonal, míg a magyar vélemény szerint a vágás csehek felé eső része a trianoni határ. A vágás közepe és a túlsó széle között lévő részt a két állam közegei közösen használják. A hétfői tárgyalásokról a követségi tanácsos ezeket mondotta munkatársunknak . A vegyes bizottság ma délelőtt fél 10 órától különböző részein folytatta a határincidensok vizsgálatát. Eddig hat esetet vizsgáltunk meg. Tegnap a Szedlacsek-ügyet, ma pedig a Perény határában történt összetűzéseket. Ezek közül az egyik két cseh csendőr könnyebb sebesülésével végződött. Akadt két egészen jelentéktelen ügy is, melyről a vámőrök nem tettek kölcsönös jelentést s ezért ezt a két esetet nem is ismerte a bizottság. Az egyik ügy egy magyar határátlépés, a másik egy csempészés. Mivel ezek az esetek is a határincidensekhez tartoznak, a vegyes bizottság megvizsgálta őket éa jegyzőkönyvileg már el is intéztük mind a kettőt. A többi esetek iratait a további tárgyalás végett áttesszük az illetékes minisztériumokhoz. Most még Hidasnémeti határában vizsgálunk meg egy esetet és ezzel ma estére be is fejezzük munkánkat. Rudnay Lajos követségi tanácsos kijelentette még munkatársunknak, hogy az éjjelt ismét Hernádvécsén tölti és kedden, valószínűleg a délutáni gyorssal már vissza isutazik Budapestre. A hidasnémetii incidens A hidasnémetii összetűzés, amelynek kivizsgálását legutoljára hagyta a bizottság, magyar részről követelt áldozatot. Tóth András magyar vámőrszakaszvezetőt sebesítették meg, akit súlyos sérülésekkel Miskolczra a katonai kórházban szállítottak. Az eset az volt, hogy Tóth, András, a 12-ik számú vámőrs szakaszvezetője szolgálatát teljesítette Hidasnémeti határában, amikor a 267-ik számú magaslat felől két cseh katonát látott jönni. Elébük akart kerülni, vigyázva azonban, hogy át ne lépje a demarkációs vonalat. Mikor a csehek észrevették, rálőttek. A lövésre Tóth szakaszvezető leugrott egy vízmosásba. Ekkor a 273. számú magaslatról is ráláttak Tóth Andrásra. Látta, hogy a csehek bekerítő mozdulattal támadnak ellene, mire kiugrott a vízmosásból és menekülni igyekezett fog dönteni? Lapunk mai Mama 8 .oldal