Mohács, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-04 / 1. szám
„ ország“ hasábjain megtalál az olvasó mindent amit bármely más lap nyújthat neki s még mindezenkivül hetenkint felváltva olyan szépirodalmi, tanügyi, mezőgazdasági és egyéb mellékleteket nyújt, hogy a „Független Magyarországában igazán megtalálhatja mindenki azt, amit keres, ami neki kell.. A lap kiadóhivatala (Budapest, IV. Váci utca 82.) mindenkinek szívesen ad bárminemű felvilágosítást. Közgazdaság. Gyümölcsfatenyésztés. (Folytatás) A lágymagvak után következnek a csontmagnak. Ilyen a besztercei dobzó, mely a nedves talajt kedveli. A cseresnye és meggy inkább a meszes talajra való, egyébként nem válogatós. Az úgynevezett madár- és sarjmeggyre szokták ráoltani. Ismeretes a bádeni vagy szagos meggy, melyből a pipaszárakat nyerjük s melynek tenyésztése nagy haszonnal jár. Úgy tenyésztik egyes helyeken, pld. Bécs mellett, Dalmáciában, Balkánfélszigeten, hogy a talajt megrigolozzák, 120 cm. tőke- és sortávolságban a magot elvetik, szárazságban megöntözik és 8—4 vesszőt hagynak rajta, ezeket 3—4 szemre a következő évben visszametszik. Május havában a sarjhajtásokat eltávolítják, kiritkítják és karóhoz kötik. Most már öntözni sem kell. A harmadik évben a hajtásokról a szemeket július havában kézzel ledörzsölik, hogy a hajtás héja, mely most már jó magas, sima és szép maradjon. A negyedik év október havában már vágják a pipaszárakat. Táblákra osztva, jól kezelve , holdankint 300—600 forint tiszta hasznot hoz. Csontmaga a kajszi, melynek válfaja az apró, az úgynevezett hideglelős barack és a duráncs. Dobzó szilvára, mandulára ojtva soká elél. Hirtelen melegben azonban könynyen megbetegszik, rögtön el is hal, mit az emberek gutaütésnek, napszúrásnak neveznek. Ellene orvosság nincs, noha a baj sűrűn fordul elő. Az őszi barack. A nedves, száraz talajokat egyaránt kedveli. Mivel könnyen felcsupaszodik, mi abban áll, hogy éves hajtásai lesülnek, télen elfagynak, így az őszi barack rövid életű lesz. A hiba onnan ered, hogy nem tudják jól megmetszeni, miről később a fák metszési módjainál még bőven fog beszélni. Előállítható magról is, ha a csemetét 2—3-szor átültetjük ; legjobb azonban benemesítés útján szaporítani és pedig mandula alanyra ojtva. Kupancsosok: a cseresznye és a meggy, amelyeket magról is előállíthatunk, melyek azonban nem lesznek oly edzettek és ellenállóképesek, mintha ojtás által vad alanyra nemesitjük. E célból a talajt meglazítjuk, megforgatjuk, őszszel fagy előtt 15 cm sor és 10 cm, tőketávolságban mintegy 10 cm. mélyen elvetjük és földdel betakarjuk. A felületre megcserepesedés ellen kevés homokot vagy polyvát hintünk, mi egyúttal a fagy ellen is véd. Tavaszszal kikelnek és két szikű növénykéket látunk. Ha sűrű a sor, megritkítjuk őket, a gaz ellen a talajt tisztán tartjuk. A második év tavaszán kiszedjük őket és főgyökerüket levágjuk, hogy sok rostgyökér hajtására kényszeresük növénykéinket. Az igy kezelt csemetéket 80 cm. sor és 10 cm. tőketávolságban elültetjük ásóval, esetleg elég vastag fafúróval. Ez évben a talaj tisztán tartásán kívül más tennivalónk nincs. A rákövetkező tavaszszal az előtörő alsó rügyeket kézzel ledörzsöljük és augusztus havában alvószemre benemesítjük, a vad alany tetejét azonban nem vágjuk vissza. Az alvószem átaluszsza a telet és tavaszszal indul meg. A szem kezdetben megduzzad, mitől a szemzés sikerét várjuk.Maga a szemzés úgy történik, hogy a vadoncnak mindig az északi oldalát nemesítjük, mert kedvező, enyhe időjárás mellett még azon évben kihajtana, télen pedig a kellőleg meg nem fásodott éretlen hajtás elfagyna. A szemzés végett falakban megvágjuk a vadoncot, héjját felpiszkáljuk és az elkészített nemes szemet a héjj alá betoljuk. A szemet régebben nyomogatás, ingatás által vették le, mit előadó be is mutat.. Ma már inkább kevés farészt vágunk hozzá és az igy levett szemet vadra felrakjuk, raffiával a sebet bekötjük kiszáradás ellen. Ez a legjobb nemesítési mód. Ha az alany vastag, nem szemezzük, hanem ojtjuk. Ha szemzésünk megeredt, tavaszszal a köteléket megoldjuk, mihez egyetlen metszés elegendő. Az átmetszett raffiát a szem, erősödtével önmaga letolja. Ha már hajtásunk annyira megnőtt, hogy van mit kötni rajta, úgy a vad alanyhoz hozzákötjük, melynek tetejét lemetszük, meghagyván belőle egy kicsiny részt, mit biztosítócsapnak nevezünk. E csap a jövő év július végéig meghagyandó, ekkor azonban közvetlen a nemesítés mellett levágjuk. Az így támadt seb félét még ez évben beforrja. Bemutat néhány éves szemzést azzal, hogy egyik vidéken az alma, másikon a körte diszlik jobban. Szemezni csak akkor lehet, ha vad héjja feladja magát, vagyis ha elegendő nedvben van. Bemutatja még a többi nemesítési módokat, mint: párosítást, lapozást stb., mégis megjegyezvén azt, hogy legpraktikusabb április havában a héj alá ojtás a kisgazda részére, nagyban való nemesítésnél pedig augusztusi alvószerzés. Ezzel az első előadás bevégződött. * Deczember 14-én az ojtványok, nemesítések további kezeléséről szólva előadja, hogy a biztosító csap mely 80—40 cm. hosszú, július végéig meghagyandó, csakis az előtörő oldalhajtásokat kell kézzel lecsípni, vagyis visszakurtítani. E hajtások között a gyengébbeket visszametszük, azaz hogy jobban megerősödjenek, megvastagodjanak, a hajtás tetejét levágjuk. Ha a hajtás elég erős, úgy a tetejét meghagyjuk és a már visszacsípett alsó hajtásokat távolítjuk el, ezen eljárást Dittrich Lukács féle módnak nevezi. Megjegyzi azonban, hogy az oldalhajtások éles ollóval, egész tövig metszve távolítandók el. Minthogy az olló a metszésnél mégis csak zúzódást okoz, előnyösebbnek tartja a jó éles görbe kés használatát. Ha már a nemes hajtások elegendő magasak, úgy azok ellenkező oldalon visszakurtítandók, ez egyúttal a korona képzés, mit be is mutat. Egy év alatt 109—120 cm. magasra is nőhetnek ojtványaink, sőt ennél magasabbra is, de ekkor már hajtásaink vékonyak, gyengék maradnak. A harmadik év tavaszán az oldalhajtásokat levágjuk, sárral, vagy ojtóviaszszal bekenjük. Olcsó ojtóviasz előállításáról majd az ötödik, hatodik előadás alkalmával fog szólani. Fáink — ily kezelés mellett — Mohács 1902 január 1. J D ^ b? rá m [o5a .£ f O k, -*-» r-£ ti rá aa 2 QJ A legmagasabb igényeknek megfelelő könyvnyomdai műintézetünk a legmodernebb betűkkel és segédgépekkel van felszerelve.& M -O a-a -o E £ C rt a C ifi •o £ CD ? aj £ cn “QJ G ¥ O " KÖNYVNYOMDAI MUNKÁK FÖLVÉTELE. Rosenthal Mánk és Fia könyv-, papír-, iró-, rajzszer- és zenemű-kereskedésében Mohácson, Király utcza 781. szám alatt kaphatók. Minden fajú és nagyságú levélpapírok, névvel vagy divatos alakokkal, legjobb minőségű iró- és rajzpapírok, különféle szerk. zsebben hordható csavarkrónok, tollszárak és tintatartók, jegyző- és másolókönyvek, vonalzott üzleti könyvek, legjobb gyártmányú belföldi és angol aezér krótollak, tollkések, fekete és színes írónők, festékek és valódi kínai tusok, tinták, törlőgumik, tintatisztítók, rajzeszközök, különféle vonalzók, emlékkönyvek, zeneművek, zongora- és hegedű-iskolák Bárhol megjelent vagy bárki által hirdetet könyvvek, mindenféle bel- és külföldi hírlapok, folyóiratok és divatlapok nálunk megrendelhetők. Az irodalom legújabb termékei: tankönyvek, szakmunkák, nyelvtanok és szótárak, valamint díszkötésű imakönyvek (bőrbe, bársonyba vagy elefántcsontba kötve), ifjúsági iratok, képeskönyvek, köszöntő, szavaló, levelezési és szakácskönyvek, regények, színművek, szépírási és rajzminták, vasúti és iskolai térképek a legolcsóbb árarcon. Névjegyek, levélfejek és borítékok, pecsétmárkák, eljegyzési jelentések, esketési meghívók, számlák, körlevelek, hivatalos táblázatok, ügyvédi, iskolai és kereskedelmi nyomtatványok és mindennemű könyvnyomdai munkák gyors és ízléses kivitele, olcsóbban mint a fővárosban. Könyvkötészeti munkák szilárdan és olcsón. LITOGRÁFIÁI MUNKÁK FÖLVÉTELE: o= S3 › ifi o’ JO ü c ^ tű o-Sg tt ^ & I 8-*< © If <=> p- JS CD Bi o' I z S- °' c£ű P=pra aa. >' pa-5? p o- w —’ ■ “3 o= O: e-f <. CD—• CO D* in CD Q* — Oí >—i £ S £• *■ j?. G •— CB £» o 55* » g s y g. S: g- §■■ 3 r'tK Nagyobb megrendelések a legrövidebb idő alatt szebben, jobban és olcsóbban eszközöltetnek, mint a fővárosban, vagy a külföldön.