Mohács, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

„ ország“ hasábjain megtalál az olvasó min­dent amit bármely más lap nyújthat neki s még mindezenkivül hetenkint felváltva olyan szépirodalmi, tanügyi, mezőgazdasági és egyéb mellékleteket nyújt, hogy a „Függet­len Magyarországában igazán megtalálhatja mindenki azt, amit keres, ami neki kell.. A lap kiadóhivatala (Budapest, IV. Váci­ utca 82.) mindenkinek szívesen ad bárminemű felvilágosítást. Közgazdaság. Gyümölcsfatenyésztés. (Folytatás) A lágymagvak után következnek a csont­magnak. Ilyen a besztercei dobzó, mely a nedves talajt kedveli. A cseresnye és meggy inkább a meszes talajra való, egyébként nem válogatós. Az úgynevezett madár- és sarjmeggyre szokták ráoltani. Ismeretes a bádeni vagy szagos meggy, melyből a pipa­szárakat nyerjük s melynek tenyésztése nagy haszonnal jár. Úgy tenyésztik egyes helyeken, pld. Bécs mellett, Dalmáciában, Balkánfélszigeten, hogy a talajt megrigoloz­­zák, 120 cm. tőke- és sortávolságban a magot elvetik, szárazságban megöntözik és 8—4 vesszőt hagynak rajta, ezeket 3—4 szemre a következő évben visszametszik. Május havában a sarjhajtásokat eltávolítják, kiritkítják és karóhoz kötik. Most már ön­tözni sem kell. A harmadik évben a hajtá­sokról a szemeket július havában kézzel ledörzsölik, hogy a hajtás héja, mely most már jó magas, sima és szép maradjon. A negyedik év október havában már vágják a pipaszárakat. Táblákra osztva, jól kezelve , holdankint 300—600 forint tiszta hasznot hoz. Csontmaga a kajszi, melynek válfaja az apró, az úgynevezett hideglelős barack és a duráncs. Dobzó szilvára, mandulára ojtva soká elél. Hirtelen melegben azonban köny­­nyen megbetegszik, rögtön el is hal, mit az emberek gutaütésnek, napszúrásnak nevez­nek. Ellene orvosság nincs, noha a baj sűrűn fordul elő. Az őszi barack. A nedves, száraz talajokat egyaránt kedveli. Mivel könnyen felcsupa­­szodik, mi abban áll, hogy éves hajtásai lesülnek, télen elfagynak, így az őszi barack rövid életű lesz. A hiba onnan ered, hogy nem tudják jól megmetszeni, miről később a fák metszési módjainál még bőven fog beszélni. Előállítható magról is, ha a cse­metét 2—3-szor átültetjük ; legjobb azonban benemesítés útján szaporítani és pedig man­dula alanyra ojtva. Kupancsosok: a cseresznye és a meggy, amelyeket magról is előállíthatunk, melyek azonban nem lesznek oly edzettek és ellen­­állóképesek, mintha ojtás által vad alanyra nemesitjük. E célból a talajt meglazítjuk, megforgatjuk, őszszel fagy előtt 15 cm sor és 10 cm, tőketávolságban mintegy 10 cm. mélyen elvetjük és földdel betakarjuk. A felületre megcserepesedés ellen kevés ho­mokot vagy polyvát hintünk, mi egyúttal a fagy ellen is véd. Tavaszszal kikelnek és két szikű növénykéket látunk. Ha sűrű a sor, megritkítjuk őket, a gaz ellen a talajt tisztán tartjuk. A második év tavaszán ki­szedjük őket és főgyökerüket levágjuk, hogy sok rostgyökér hajtására kényszeresük nö­­vénykéinket. Az igy kezelt csemetéket 80 cm. sor és 10 cm. tőketávolságban elültetjük ásóval, esetleg elég vastag fafúróval. Ez évben a talaj tisztán tartásán kívül más tenni­valónk nincs. A rákövetkező tavaszszal az előtörő alsó rügyeket kézzel ledörzsöl­jük és augusztus havában alvószemre be­­nemesítjük, a vad alany tetejét azonban nem vágjuk vissza. Az alvószem átaluszsza a telet és tavaszszal indul meg. A szem kezdetben megduzzad, mitől a szemzés si­kerét várjuk.­­Maga a szemzés úgy történik, hogy a vadoncnak mindig az északi olda­lát nemesítjük, mert kedvező, enyhe idő­járás mellett még azon évben kihajtana, télen pedig a kellőleg meg nem fásodott éretlen hajtás elfagyna. A szemzés végett f­alakban megvágjuk a vadoncot, héjját felpiszkáljuk és az elkészített nemes szemet a héjj alá betoljuk. A szemet régebben nyo­­mogatás, ingatás által vették le, mit előadó be is mutat.. Ma már inkább kevés farészt vágunk hozzá és az igy levett szemet vadra felrakjuk, raffiával a sebet bekötjük kiszá­radás ellen. Ez a legjobb nemesítési mód. Ha az alany vastag, nem szemezzük, ha­nem ojtjuk. Ha szemzésünk megeredt, ta­vaszszal a köteléket megoldjuk, mihez egyetlen metszés elegendő. Az átmetszett raffiát a szem, erősödtével önmaga letolja. Ha már hajtásunk annyira megnőtt, hogy van mit kötni rajta, úgy a vad alanyhoz hozzákötjük, melynek tetejét lemetszük, meg­hagyván belőle egy kicsiny részt, mit biz­­tosítócsapnak nevezünk. E csap a jövő év július végéig meghagyandó, ekkor azon­ban közvetlen a nemesítés mellett levágjuk. Az így támadt seb félét még ez évben be­forrja. Bemutat néhány éves­ szemzést azzal, hogy egyik vidéken az alma, másikon a körte diszlik jobban. Szemezni csak akkor lehet, ha vad héjja feladja magát, vagyis ha elegendő nedvben van. Bemutatja még a többi nemesítési módokat, mint: páro­sítást, lapozást stb., mégis megjegyezvén azt, hogy legpraktikusabb április havában a héj alá ojtás a kisgazda részére, nagyban való nemesítésnél pedig augusztusi alvó­­szerzés. Ezzel az első előadás bevégződött. * Deczember 14-én az ojtványok, nemesí­tések további kezeléséről szólva előadja, hogy a biztosító csap mely 80—40 cm. hosszú, július végéig meghagyandó, csakis az előtörő oldalhajtásokat kell kézzel le­csípni, vagyis visszakurtítani. E hajtások között a gyengébbeket visszametszük, azaz hogy jobban megerősödjenek, megvastagod­janak, a hajtás tetejét levágjuk. Ha a haj­tás elég erős, úgy a tetejét meghagyjuk és a már visszacsípett alsó hajtásokat távolít­­juk el, ezen eljárást Dittrich Lukács féle módnak nevezi. Megjegyzi azonban, hogy az oldalhajtások éles ollóval, egész tövig metszve távolítandók el. Minthogy az olló a metszésnél mégis csak zúzódást okoz, előnyösebbnek tartja a jó éles görbe kés használatát. Ha már a nemes hajtások ele­gendő magasak, úgy azok ellenkező olda­lon visszakurtítandók, ez egyúttal a korona képzés, mit be is mutat. Egy év alatt 109—120 cm. magasra is nőhetnek ojtvá­­nyaink, sőt ennél magasabbra is, de ekkor már hajtásaink vékonyak, gyengék marad­nak. A harmadik év tavaszán az oldalhaj­tásokat levágjuk, sárral, vagy ojtóviaszszal bekenjük. Olcsó ojtóviasz előállításáról majd az ötödik, hatodik előadás alkalmával fog szólani. Fáink — ily kezelés mellett — Mohács 1902 január 1. J­ ­D ^ b? rá m­ [o5a .£ f O k, -*-» r-£ ti rá aa­­ 2 QJ A legmagasabb igényeknek megfelelő könyvnyomdai műintézetünk a legmodernebb betűkkel és segédgépekkel van felszerelve.& M -O a-a -o E £ C rt a C ifi •o £ CD ? aj £ cn “QJ G ¥ O " KÖNYVNYOMDAI MUNKÁK FÖLVÉTELE. Rosenthal Mánk és Fia könyv-, papír-, iró-, rajzszer- és zenemű-kereskedésében Mohácson, Király­ utcza 781. szám alatt kaphatók. Minden fajú és nagyságú levélpapírok, névvel vagy divatos alakokkal, legjobb minőségű iró- és rajzpapírok, különféle szerk. zsebben hordható csavarkrónok, tollszárak és tintatartók, jegyző- és másolókönyvek, vonalzott üzleti könyvek, legjobb gyártmányú belföldi és angol aezér krótollak, tollkések, fekete és színes írónők, festékek és valódi kínai tusok, tinták­, törlőgumik, tintatisztítók, rajzeszközök, különféle vonalzók, emlékkönyvek, zeneművek, zongora- és hegedű-iskolák Bárhol megjelent vagy bárki által hirdetet k­önyvvek­, mindenféle bel- és külföldi hírlapok, folyóiratok és divatlapok nálunk megrendelhetők. Az irodalom legújabb termékei: tankönyvek, szakmunkák, nyelvtanok és szótárak, valamint díszkötésű imakönyvek (bőrbe, bársonyba vagy elefántcsontba kötve), ifjúsági iratok, képeskönyvek, köszöntő, szavaló, levelezési és szakácskönyvek, regények­, színművek, szépírási és rajzminták, vasúti és iskolai térképek a legolcsóbb árar­con. Névjegyek, levélfejek és borítékok, pecsétmárkák, eljegyzési jelentések, esketési meghívók, számlák, körlevelek, hivatalos táblázatok, ügyvédi, iskolai és keres­kedelmi nyomtatványok és mindennemű könyvnyomdai munkák gyors és ízléses kivitele, olcsóbban mint a fővárosban. Könyvkötészeti munkák szilárdan és olcsón. LITOGRÁFIÁI MUNKÁK FÖLVÉTELE: o= S3 › ifi o’ JO ü c ^ tű o-Sg tt ^ & I 8-*< © If <=> p- JS CD Bi o' I z S- °' c£ű P=pra aa. >' pa-5? p o- w —’ ■ “3 o= O: e-f <. CD­­—• CO D* in CD Q* — Oí >—i £ S £• *■ j?. G •— CB £» o 55* » g s y g. S: g- §■■ 3 r'­tK Nagyobb megrendelések a legrövidebb idő alatt szebben, jobban és olcsóbban eszközöltetnek, mint a fővárosban, vagy a külföldön.

Next