Mohács, 1907 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1907-01-06 / 1. szám
ERK, 190? AMHAR, 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal Király utca 781. szám alatt. Kéziratokat vissza nem adunk. • . • VII. évfolyam. Mohács, 1907. január 6-án I. szám. MOHÁCS FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as ÚJSÁG Felelős szerkesztő : BARTA LAJOS Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : egész 8., fél 4., negyed évre 2 korona. — Egyes számára 16 fillér. Kossuth újévi beszéde. Mohács, január 5. Megszoktuk már, hogy amikor a nemzeti közérzés ingadozóvá lesz, mikor kishitűség és kétely terjed el az országban. Kossuth Ferenc az,aki a nemzeti aggodalmakat kellő színvonalra szállítja és a nemzeti gondolkodást a kellő irányba téríti. A forgandó idő sok politikust látott bukni, politikai tanokat látott elértéktelenedni, megértük magának, a győzhetetlennek hitt szabadelvű pártnak a bukását is, de elvek és egyéniségek devalválódása, intrikák és nyílt támadások dacára megtartotta a nemzet érzésében és gondolkodásában Kossuth Ferenc azt a pozíciót, melyre őt a Kossuth név hagyománya és saját egyénisége helyezte. Az elhangzott újévi beszédek közül az övével kell egyedül foglalkozni, mert a legtöbbet mond, mert nemcsak a miniszter programját, de az országos függetlenségi párt vezérének szózatát is tartalmazza. Annak a függetlenségi pártnak, mely mint eszmény, függetlenül attól, hogy kik tagjai, megalakulásának első pillanatától kezdve letéteményese volt a 48.-i gyász óta elnyomott, forrongó szabadságvágyainknak, annak a pártnak, mely ép akkor, mikor a negatív kisebbségből uralkodó és kormányzó párttá lépett elő, készül megcsúfolni a 48-as eszme demokratikus, liberális, nemzeti tartalmát... . . . .A párt egységessé, nagygyá, az ország többségévé tett . . . . . . Megtörtént az, hogy a függetlenségi párt anélkül, hogy elveinek összességéből egyetlen egy porszemnyit is engedett volna, részt vehet az ország kormányzásában. . . . A helyzet, amelyben vagyunk, kétségtelenül nehéz. Nehéz, de egészen tiszta. Tiszta ámbár ellenfeleim, akik a nemzeti eszmének is ellenségei, mindent elkövetnek, hogy a helyzet tisztaságát megzavarják és nem riadnak visza semmi eszköztől, azért, hogy lehetőleg új zavart, új krízist idézzenek elő, bármi legyen is ennek az új zavarnak és krízisnek esetleges következménye a a nemzet, a haza jövőjére nézve. Ennek, dacára a helyzet mégis tiszta marad . . ... A függetlenségi párt ráállott arra, hogy a küzdelem ne tisztán függetlenségi alapon folyjék le, hanem hogy csakis addig menjen a függetlenségi párt a maga követeléseiben, ameddig a többi pártok őt követni képesek. . . . Akkor jött létre, tisztelt barátaim, az a kibontakozás, amely most is tart. Létrejött koalíciós alapon, létrejött úgy hogy nem egy pártkormány, hanem a koalíciós kormány vette át az ország ügyeinek vezetését egy tisztán körvonalazott programmal olyan programmal, melyben nem volt egy szemernyi elvfeladás sem a függetlenségi párt részéről. ... Itt áll az ország előtt egy kormány, amely megállapított és az ország által elfogadott programja létesítésen dolgozik. . . . Biztosíthatom tisztelt barátaimat, hogy az előadott programot keresztül is viszem. Keresztül viszem sokkal hamarább, mint azt általában viszik és keresztül viszek még olyan dolgokat, amelyeket programomban elő nem adtam, de amelyeket az ország, a függetlenségi párt látni s leginkáb következményeiben érezni fog. ... A nagy választási reformot keresztül fogja vinni a kormány . . . . . . Természetes, hogy vannak türelmetlenségek, vannak nyugtalanságok. Természetes ez azért, mert ez a koalíciós pártoknak természetes állapota, kivált midőn olyan pártok szövetkeztek, amelyek ellenzéki tevékenységekhez voltak szokva. Természetes ez továbbá azért, mert a függetlenségi pártnak óriási diadala az országban féltékenységeket idézett elő, és természetes, hogy a függetlenségi pártban nyugtalanság van azért is, mert a párt nem látja, hogy programjának legfőbb pontjai ez idő szerint megvalósíttatnának és mert a párt érzi, hogy a vidéken ellene szervezkednek. Ellene szervezkednek azok, akik remélik, hogy a függetlenségi többséget megdönthetik abban az irányban, hogy feltámad ismét a régi rendszer.“ Kossuth Ferenc újévi beszédéből vettük ezeket a tételeket és egyenként kívánunk foglalkozni velük. Vajjon tényleg úgy van-e, nem engedett-e a függetlenségi párt elveiből? A tavaszi kiegyezés tényleg nem követelte meg a függetlenségi párt elveinek feladását. Ez abszurdum is lett volna akkor, mikor a békekötés egy oly csatát zárt le, melyben még13.§m. történt meg a kldöntő ütközet és amelyben a másik hadviselő fél, a király, sem adott föl semmit a maga elveiből és éppen akkor, mikor a függetlenségi párt óriási diadallal többséggé avangált elő. Elveit tehát a függetlenségi párt nem adta föl, de hogy elveinek szelleméhez hű lenne ott, ahol a dolgok lelkéről van szó, azt nem lehetne mondani. „ Csak addig menjen el a függetlenségi párt, ameddig őt a többi párt is követni képes“. — Nem természetes-e, hogy az ilyen lemondás a viszavonulás és elvfeladás jellegével bír? A nemzet közérzése fizikai hatásoknak van kitéve. Márpedig szeme előtt sehol sem látja azokat az akadályokat, melyek megbénítanák radikális szabadságvágyait. A nemzet látja, hogy földje kövér, hogy karja erős, a paktum pedig rég köttetett. Egy ilyen fegyverszüneti okmány, akárhányszor hirdetik is ki, magyarázzák is el, kivonul a nemzeti köztudatból. A vér kering, az élet lüktet, a nem természeti, csak önként fölvett bilincseket nem szereti . . . Ezért, hiába a legvilágosabb magyarázat is, az ország nyugtalan, bizalmatlan és türelmetlen lesz mindaddig, míg a függetlenségi párt a 67-esekkel együtt a paktum kocsija elé lesz fogva. Az előadott program keresztülvitelét illetőleg a nemzet legjobban Kossuthban bízik. Bár nem ő a kormány feje, mégis ő képezi annak súlypontját, ő adja meg a nemzet bizalma számára a garanciákat. A választási reform azért mégis nyugtalanít bennünket, mert hiszen keresztül lehet vinni egy reformot úgy, hogy a nemzetnek nem árt , de a demokrácia követeléseit sem elégíti ki. És kevés bizalmunk van a mágnásokkal megrakott parlamenthez, mely csak az imént mutatta ki, hogy a középkort szeretné visszaállítani . . . Szóljunk a „türelmetlenekről“ is. kapható : Szász és Társánál Moll íron. -V