Mohácsi Hirlap, 1914 (4. évfolyam, 2-113. szám)
1914-01-04 / 2. szám
1914. január 4. Ki a gyilkos? A gyanú a feleségre irányul. Villány véres szenzációja. — Saját tudósítónktól. — Napok óta véres szenzációja van Villány községnek. Egy reggel arcán tátongó, lőtt sebbel vitte be a felesége Windheim József vagyonos bortermelőt Pécsre, ahol a közkórházban még mielőtt kihallgatták volna, meghalt. A csendőrök nyomozni kezdtek,az ügyben a csakhamar olyan adatokra bukkantak, amelyekből kétségtelenül megállapíthatták, hogy Windheim gyilkosságnak az áldozata. Kihallgatták az áldozat feleségét is, aki a feltett kérdésekre a legzavarosabb feleleteket adta. Azt mondta ugyanis, hogy férje, aki az ő hálószobájával szomszédos pitvarban nyugodott, öngyilkossági szándékkal lőtt magára, ő azonban a lövés zaját nem hallotta s csak jó időre a pisztoly elsütése után lett figyelmessé férje fájdalmas nyöszörgésére. „Egész éjjel ápoltam.“ Zavaros bőbeszédűséggel elbeszélte továbbá, hogy azonnal a seb kimosásához fogott s mialatt ápolgatta a súlyosan sérült embert, az elárulta neki, hogy ő maga emelt fegyvert maga ellen. „Egész éjjel ápoltam ! — mondta kétségbeesett siránkozással a csendőröknek, de nem tudtam megmenteni az életnek.“ A körülöttük állók sehogy sem tudták megmagyarázni maguknak ezt a nagy kétségbeesést, mert hisz’ a faluban mindenki tudta, hogy a férj és feleség nem a legideálisabb családi életet élik s hogy ezzel magyarázható meg az is, hogy a meggyilkolt férj nem is a szobában, hanem a pitvarban volt kénytelen napi fáradalmait kipihenni. Windheiméknál napirenden voltak a pörlekedések s a szerencsétlen embernek pokol volt az élete felesége mellett, akinek módos rokonsága most gondosan tüntet el mindent, ami a rejtélyes bűncselekményre világosságot deríthetne. Windheimnét letartóztatták. Később Windheimné úgy nyilatkozott, hogy nem tartja azt sem lehetetlennek, hogy férje tényleg gyilkosság áldozata, azonban bizonyára valamelyik ellensége lőtte le a nyitott ablakon keresztül. E zavaros előadás után mindjobban kiélesedett az a gyanú, hogy a szörnyű bűn elkövetője maga a feleség, akit a csendőrök nyomban letartóztattak s átadták a siklósi kir.i járásbíróságnak. A nyomozás során kiderült, hogy a meggyilkolt férj 14.000 koronára volt biztosítva különböző intézeteknél s igy ez is valószinüvé teszi, hogy a csendőrök gyanúja nem alaptalan............. ■ ■ | HÍREK.I — Az esküdtbiróság ülésszakai. Az igazságügyminiszter rendeletileg megállapította, hogy az 1914-ik és az azt követő években az esküdtbiróság 28 ülésszakban tárgyal, akként, hogy az ülésszakok minden év január, február, március, április, május és június 2-án, 12-én és 22-én, szeptember 12-én, és 22-én, október, november 2-án, 12-én, 22-én, végül december 2-án és 12-én kezdődnek. — Kitüntetett vasutas: Schaumburg-Lippe Adolf uralkodó herceg Kiss Gyulát, házi rendje tiszti keresztjének III. osztályával tüntette ki. Kiss Gyula az üzletvezetőségnek Pécsett való fölállítása óta a központilag kezelt máz.forgalmi főnökségnek vezetője, mint az üzletvezetőség III. osztályának főnök helyettese. — Adomány a szegény gyermekek felruházására. AMohácsi Polgárok Olvasókörének elnöksége 50 (ötven) koronát juttatott Pribék József igazgató tanítóhoz folyó hó 27-én, hogy azt a szegény gyermekek felruházására fordítsák a belvárosi rk. elemi népiskolában. Ezen nagylelkű adományt ez után nyugtázza hálás köszönettel a fentnevezett igazgató. — Előléptetés. A pécsi postaigazgatóság január 1-i hatállyal Atyimovics Sándorné mohácsi II. o. kezelőnőt I. o. kezelőnővé léptette elő. — Az első lépés a munkásbiztositók ellen. Megírtuk, hogy december 19-én volt az Országos Munkásbiztosító Pénztár közgyűlése, amelyen tudvalevőleg viharos jelenetek játszódtak le. A közgyűlés kiküldöttei nagy korteskedés után Lukács Józsefet, a Draschetéglagyár igazgatóját választották meg elnökké, annak ellenére, hogy a Méhely Kálmán és Farkas Elek vezetésével megalakult munkaadói ellenzék az elnöksége ellen foglalt állást. A Méhely—Farkas-párt a kudarc után kivonult a teremből, óvást emelt a választás ellen és kérte az Állami Munkásbiztosító Hivataltól, hogy a közgyűlés határozatát semmisítse meg. 2-án délben érkezett le a döntés. E szerint a Munkásbiztosítási Hivatal érvénytelennek jelenti ki a választást, eaknökségét és az új igazgatóságot nem el és utasítja az Országos Pénztárt, február 1-ére új közgyűlést hívjon össze é ejtse meg az új választásokat. A mű táborában ez a döntvény nagy elkeset keltett, mert Tisza minapi beszédének, amiben a munkásbiztositási hivatal reformt emlegette ez az első fenyegető következmény . A Mohácsi Földmivesek Olvasó köre 1914. január 4-én délután 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés a kör 1913. évi életéről. 2. Pénztári és könyvtári jelentés. 4. Tisztújitás. 5. Indítványok. 6. Újságok elárverezése. — Hol késett a posta? Nagy izgalmat keltett csütörtökön este Dunaszekcsőn, hogy a Mohácsról a délután induló postakocsi, melynek fél 7 órakor kellett volna megérkeznie Dunaszekcsőre, még a késő éjjeli, sőt másnap reggeli órákban sem érkezett meg. Távirati intézkedésekre rögtön úgy Mohácsról, mint Dunaszekcsőről kirendelték a csendőröket, akik közül a dunaszekcsőiek csak másnap délelőtt 11 óra körül akadtak rá a községbe vezető országúton. A kocsis a megkésés okául azt adta elő, hogy a postakocsival az éj sötétjében nekiment egy kőrakásnak, s járműve megrongálódván, annak kijavításával töltötte el az időt. A szállítmánynak semmi baja s igy több mint valószínű, hogy a jó itókát meg nem vető ember valahová betért, elázott s addig rá se hederitett a dolgára, mig mámorát ki nem pihente. A vizsgálat megindult. Eddig annyit meg tudtak állapítani, hogy bűncselekmény fenn nem forog. — Az Iparosok Olvasókörének „Szilveszter-estélye — be kell vallanunk — nem eléghette ki azokat a várakozásokat, melyekkel eléje néztünk. A pécsiektől többet vártunk, mint amit kaptunk s őszintén szólva, valami érthetetlen kedvetlenség uralta a szereplőket, ami hamarosan átült a termet zsuffolásig megtöltő közönségre is. Nem követünk el udvariatlanságot a vendégekkel szemben, ha megjegyezzük, de vétkeznénk az igazság ellen, ha elhallgatnék, hogy az estély sikerült számait a mohácsiaktól nyertük. Atyimovics Natália egy kedves monológgal, Szmerkács Mariska, Puppi Vilma és Szünstein Mariska, Egerszegi Árpád, Volcsek Lajos és Verebly József pedig „Az uj kurait cimü németből fordított bohóságban arattak tapsokat. Kipróbált, kitűnő műkedvelők ők mindannyian s nélkülök bizony igen sovány lett volna a Kör végi idők óta a legkedélyesebbnek ismert Szilveszter-esti mulatsága. Zadria sem volt elemében, sőt egyik kupléjával a Kör egy régi tagja s a rendezésben fáradhatatlan köri igazgató között konfliktust is idézett elő, amit bizony-bizony, egy kissé nagyobb körültekintés mellett el lehetett volna kerülni. Bánye Ferencz dalai fülbemászók, élvezhetők ugyan, de fehér asztal mellett szívesebb hallgatja az ember, mint színpadról, látták az ő és a Bálint István „Relmon“ c. páros jelenetén is, bár a darab eléggé bővelkedett bosszantóségekben. „A csodagyerek“ c. mese humoros jelenetről csak azt mond'' szívesen elengedtük volna. Éjféli néhány pillanatra elaludtak, s a bájos leányokból alakított ang világított meg a bengáli fény, MOHÁCSI HÍRLAP