Mohácsi Hirlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-06 / 1. szám
1935. január 6. térré elásni, ekkor már t. i. nagy fáradságba kerülne a hibásnak előkotorászni a finom csemegét, inkább ott hagyja. A pestisben beteg disznót arról ismerhetjük fel, hogy nem eszik, a sertésfalkától elmarad, elereszti fülét, farkát. A has alján, a combok belső felén, a füleken bőrvérzései támadnak a szem gennyes, hurutos, sárga, zöld csipás lesz. A jószágnak vércsíkos, zöldes hasmenése van, hány. Sokszor agyvérzés is mutatkozik, ami arról ismerhető fel, hogy a sertés nem képes felállani vagy pedig ténfereg, bizonytalanul imbolyog és a végén összeesik. Gyakran a tüdő megbetegedését láthatjuk, mellhártya gyulladás lép fel, az állat köhög, nehezen lélegzik, szuszog. Jellemző a betegségre a nagyfokú láz. Többször más sertés betegséggel lép fel pld. a sertés septicaemiával, orbánccal. A bajjal szemben a kényesebb nyugati fajták érzékenyebbek, mint a mangalica, a süldők is fogékonyabb az öreg kinőtt sertésnél. Hányféleképen védekezhetünk ezen nyavalya ellen? Ha már a sertéspestis beütött, szérumos oltással, ez az oltás azonban ha a betegség nagyon előrehaladott állapotban van, vagy ha hideg istállóban fekszik az amúgy is beteg sertés, teljesen eredménytelen. A betegségen átment sertésnek vérébőlvett vérsavó, mely a sertéspestis elleni védőanyagot tartalmazzaoltásával csak akkor érünk el sikert, ha még nem fertőzött olyan állatokat oltunk be, melyek a közeljövőben lesznek fertőzve vagy, amelyekben még csak bujkál a betegség. Legjobb védekezés akár beteg az állat, akár nem a szimultán oltás, amikor is hosszú időre megvédjük az állatokat a betegségtől. Évvel az oltóanyaggal •egyszerre vérsavót és legyengített baktériumot ojtunk bele azállat testébe. A befecskendezett bacilus kisebb nagyobb megbetegítő hatással van a sertésre, a jószág nem eszik. Hogy a baktérium nagyobb bajt ne okozzon a mesterségesen megbetegített sertésben elszaporodásával, a baktérium megbetegítő hatását a szérum gyógyító hatásával ellensúlyozzuk. A beteg vérnek és a vérsavónak egyidőben való beojtása sokszor kockázatos, egy két döglés elő is fordul emiatt, évvel számolnia kell a gazdának. Kedvezőtlen időjárás, meleg stb. és a sovány kiéhezett disznókkal ez a veszteség nagyobb, de a túlkövéren tartottaknál is úgyhogy 3% ig is emelkedhetik vagyis 100 beoltottból 3 döglik el. Tömeges elhullás azonban igen ritka dolog. Az oltás után beteggé lett sertésnek láza van, nem eszik, de hamar jobban lesz. Megjegyzendő, hogy sertéseinket simultan oltással csak akkor oltjuk, ha a faluban erősen pusztít a vész, mert különben a sertésistálót mesterségesen fertőzhetjük sertéspestis csirájával. A malacok ojtását 4 hónapos koráig kerülni kell, mert a malacok ezt a mesterséges fertőzést nem bírják ki. Védőojtást az egészséges, erős sertéseknél az előírás szerint kell elvégezni, vagyis 20 kgr. ig 20 köbcentiméter, 20- tól 80 kgr ig 10 kgr.-ént 5 köbcentiméteres emelkedéssel az egyik comb belső felébe szérumot, a másik comb belső felébe pedig 80 kgr. os testsúlyig 1, annál nehezebb sertésnél 2 köbcentiméter vírust, bacilust, ojtsunk. Hogy a sertés 1 évig vagy még hosszabb ideig megtartsa védettségét, a szimultán oltás után 3 hét múlva még 1 köbcentiméteres pótoltás eszközlendő, vírussal baktériummal. Angolkóros, bélférges és gyenge sertésnél az előzetes védőoltásnál 10 köbcentiméterrel emeljük a szérumadagot, mert ezek ezt a rendkívüli vad és veszélyes csirafertőzést nem bírják ki. Előbbi eljárást nem a fertőzött udvarokban alkalmazzunk, ha azonban már van beteg valamelyik ketrecben, akkor a lázasokat az előbb felsorolt szérumadagnak másfélszeresével kell beojtani, a vírus mennyiség marad pl. 100 kgr.-os sertésnek 60 köbcentimétert adnánk, de, ha beteg 90 köbcentimétert kell ojtani. Ha a beteggel együtt vannak az egészségesek is ezek az előírt szérum adagnál 25%-al többet kapjanak. Megjegyzendő, hogy a hasas beöltöt kocák ojtása esetén gyakori az elvetélés, ugyancsak a gyenge fias malacok beoltása esetén is, de ha már egyszer az anyát beojtottuk a malacokat is be kell oltani, mert ha a malackákat nem ojtjuk azok feltétlenül megkapják az anyjuktól a pestist és úgyis megdöglik jó része, így azonban nem valószínű, hogy mind elpusztul. (Folyt. köv.) Németh Jenő, gazdasági tanár. Virágos községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok és pedig a házadó alá eső ingatlanok a kikiáltási ár felénél, egyéb ingatlanok pedig a kikiáltási ár 2/s-ánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapírokban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. évi LX. t. c. 147., 150, 170. §§ ok. 1908. XLI. 21 §) A telekkönyvi hatóság Bauer Edével szemben a legkisebb vételárat 1582 pengőben, Szász és társai budapesti céggel szemben 4091 pengőben, a Villányi Központi Takarékpénztárral szemben 4566 pengőben, Schuck Antallal szemben 5766 pengőben állapítja meg. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár oka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. évi XLI. t.-c. 25. §.) Mohács, 1934. évi október hó 9. napján. Dr. Hadler s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: BARTÓK ISTVÁN kiadó. MOHÁCSI HÍRLAP Felelős szerkesztő : BAN AND BAS. Laptulajdonosot kitilti FRIDRICH OSZKÁR A mohácsi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 10137/1934. tkvi szám. Áttérésirdetmény-kivonat. Bauer Ede végrehajtatónak Wéber Vilmos és neje szül. Bürger Ilona végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási árverést 1526 pengő 96 fillér tőkekövetelés és járulékainak behajtása végett a mohácsi kir. járásbíróság területén lévő, Virágos községben fekvő és a Virágosi 79. számú betétben A + 1. sorsz. 171. hrsz. alatt felvett 118 □ ölnyi házra 1600 pengő kikiáltási árban, de az ezen betétben felvett ingatlanra C. 2. és 3. sorszám alatt Wéber János és neje szül. Fingernagel Anna javára bekebelezett szolgalmi joggal terhelten; a virágosi 94. számú betétben A + 1. sorszám 427. hrszám alatt felvett 2 k. h. 586 dölnyi szántó Vere 798 pengő 50 fillér kikiáltási árban elrendelte.. Az árverést 1935. évi január hó 17. napján délelőtt 9 órakor 15 tagja A biztosítás bizalom dolga este ezért ha élet-, baleset-, tűz-, betörésbiztosítást ad fel, vagy biztosítási ügyben felvilágosítást akar forduljon bizalommal BAN ANDRÁS hitelirodához a Duna Általános Biztosító rt. közvetítő képviselete. ■■ Ét* Faládák különböző nagyságban kaphatók: Fridrich Oszkár könyv- és papírkereskedésében Mohács