Moldvai Magyarság, 2004 (Új sorozat, 14. évfolyam, 12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
GAZETA MAGHIARILOR CEANGĂI DIN MOLDOVA Régi ének Menyből jövök most hozzátok, Es imé nagy jó hírt mondok: Nagy örömet majd hirdetek, Mellyen örvend ti szivetek. E’ másnap egy kis Gyermek, Szép Szűztől születek néktek, A’ Gyermek szép, és oly ékes, Vigaságra kellemetes. Már le hozta az életet, Mely Istennél volt készítet, Hogy ti is véle éllyetek, Boldogságban örvendgyetek. Ez lesz néktek a’ Jegy róla, Imé fekszik a’ Jászolba, Ott megtalályátok ötét, Kitől Meny Föld teremtetett. Az UR Christus mi Istenünk, Nyavalyáinkban ki-mentönk, Ö lészen az Idvezitönk, Minden bűnünkből kivévönk. Nyily meg szivem lásd meg jobban, Ki fekszik itt a’ Jászolban, *Ez a’ Gyermek bizonyára, A’ szép JESUS Isten Fia. Jertek hát mi is örvendgyünk, A’ Pásztorokkal bé mennyünk, Lássuk mit adott az Isten, Hozzánk-való szerelmében. Állatoknak teremtője, Miért vagy ily szegénységben? Hogy fekszel az aszszú szénán, Szamár ökrök közt a litván. Nincs-é senki e’ világon, Ki tégedet béfogadgyon? Nincsen-é meleg helyecskéd, Sem gyengén rengő bölcsöcskéd? Néked bársonyos tafotád, Aszszú-Széna lágy párnácskád, Noha nagy dicső Király vagy íme mostan mely szegény vagy. Oh én szerelmes JESUS-om, Édes megváltó Christusom, Jövel, csinálj csendes ágyat, Szivemben magadnak házat. Oh kedves Vendég nálam szállj, Bűnömtől ne iszonyodgyál, Jöj bé hozzám te szolgádhoz, Szegény megtérö juhodhoz. ÁLDOTT KARÁCSONYT ÉS BÉKÉS ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK! Én lelkemnek rejtekében, Zárkozzál bé szekrényében, Hogy el ne felejthesselek, Sőt öröcké dicsírjelek. Az Mennyei magas Égben, Istennek dicsösség légyen, Ki Szent Fiát küldé nékünk, Hogy megváltana mi bennünk. Amen. Kájoni János: Cantionale Catholicum, 1676. ÚJ SOROZAT XIV. ÉVF. 12. SZÁM (163) 2004. DECEMBER