Kegyestanítórendi gimnázium, Mosonmagyaróvár, 1879
eltelve önmagával felfuvalkodott és az anyagon kivül semmi egyebet ismerni nem akart. A hosszú küzdelmeket nagyobbította mindenütt a nemzeti törekvés is, mely a múlt században először Németországban kapott erőre. Czélul tűzték ki maguknak, hogy az ifjúság németül érezni, lelkesedni szokték; a nemzeti törekvés elterjedt mindenütt, s minálunk is csakhamar lábra kapott. Már Wolf a reál ismereteket is hangoztatta s a humanismust másképen tartá követendőnek. Ez idő után a nemzeti nyelv művelése is előtérbe lépett, s lassankint a humanismusnak más alapot jelöltek ki, így műveltetnek a gymnasiumban a latin s görög nyelveken, történelmen, földrajzon kívül a reáltudományok is, czélja lévén a gymnasiumnak átalános műveltséget adni olyképen, hogy a tudományok bármely ágában, a kellő alapismerettel birván, behatóbban képezhesse ki magát a tanuló az egyetemen. De a gymnasiumnak czélja a szellemi tevékenységnek felébresztése, gyakorlása is, tehát valódi szellemi gymnastica, és nagynevű férfiak megegyező véleménye szerint nincs semmi, ami a szellemet annyira gyakorolná, mint a nyelvtanulás. Ez erős munkát is ad, mert sokoldalú figyelmet igényel, de elfogadható-e némelyek azon véleménye, hogy az erőlködésbe kerülő szellemi munka elcsigázza a lelket, különösen a latin s görög nyelvnek mint holtnyelvnek tanulása? A szellemi tehetség arra való, hogy foglalkozzék s munkában fáradozzék, s fárasztó munka nélkül kiművelhető-e a szellem? E fárasztás nem megy a tulságba, s kimerülésig nem veszi igénybe a szellemi tehetségeket, sőt inkább edzi azokat, s folyton nagyobb és nagyobb munkálatok végzésére teszi alkalmasakká. A testi erőt sem lehet játszva végezhető munkákkal fokozni, s a bámult erőművészek erőteljes, fárasztó munkákkal tettek szert óriási erejükre, s ha a munkában el is fáradtak, pihenés után edzett izmokkal még erősebb dologhoz fogtak, így van az a nyelvnek tanulásával is. Az anyanyelv tanulása is ad komoly foglalkozást, az idegen élő nyelv tanulása még jobban igénybe veszi a szellemi tehetségeket. Legtöbb fáradságot minden esetre a holt nyelv tanulása ad, de épp azért bír az legtöbb oldalú gymnastiai elemmel. Sokan az élőnyelveket hallás után, tisztán gyakorlatilag tanulják oly emberek közt, kiknek ezen nyelv anyanyelvek. Ennek is megvan a maga haszna, mert a nyelv közvetlen érintkezési eszköze a szellemnek, s régi közmondás tanítja: „Kiki annyi embert ér, ahány nyelvet beszél.“ De más a nyelvet műveltségi képzés végett tanulni, tehát tudományosan, öntudatosan, amiben a szellem mindenféle irányban gyakoroltatik. De van-e a nyelv általi képzésre alkalmasabb nyelv a classicus nyelveknél? Az emberi nem művelődésének bölcsője Görögország, s valamint a görög nyelv finomsága, szépsége, nemes tisztasága, ifjú üdesége s tömérdek kincseket rejtő gazdagsága által, úgy a latin nyelv határozott, méltóság