Mozgó Képek, 1985 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
26 A Majakovszkij utca 40. szám alatti ház földszintes üzlethelyiségében kapott otthont a MOKÉP videotékája. Az utcai helyiségben a már meglevő gazdag hazai és külföldi filmanyagból válogathatnak az érdeklődők. Kívánságra meg lehet nézni a kölcsönzésre kiszemelt kazetták egy-egy részletét. Az üzlet műszaki helyiségében kezdetben négy (később majd egyszerre ennél jóval több) készüléken másolják az úgynevezett anyakazettákról a kívánt menynyiségben a kölcsönözhető szalagokat. Aranycsapat Színes dokumentumfilm. Irta és rendezte: Surányi András. Operatőr: Máthé Tibor. Főszereplők: Sebes Gusztáv, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc, Sándor Károly és sokan mások. Gyártó: MAFILM Hunnia Filmstúdió, 1981. 165 perc. Huszonöt év távollét után látogatóba hazatért Puskás Ferenc, egy ország „öcsije”, és részt vesz az öregfiúk labdarúgó mérkőzésén a Népstadionban. A film a mérkőzés bemutatása előtt felidézi az ötvenes évek híres aranycsapatának kialakulását, jelesebb eredményeit, a svájci világbajnokság döntőjében szenvedett vereséget. A régi fotók, filmek mellett megszólalnak a ma már sporttörténeti események főszereplői, mindenekelőtt Puskás Ferenc és a legendás aranycsapat szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv. A film érdekessége, hogy néhány mondat erejéig beszélnek azok az egykori nyugatnémet labdarúgók is, akik - győztesekként - részt vettek a nevezetes, 1954-es berni mérkőzésen. Az aranyfej Magyar-amerikai, színes. Rendezte: Richard Thorpe. Írta: Stanley Goulder és Boldizsár Iván. Operatőr: Hildebrand István. Zene: Fényes Szabolcs. Dalbetét: Mitch Murray. Szereplők: Buddy Hackett, George Sanders, Esztergályos Cecília, Lorraine Power, Denis Gilmore, Jess Conrad, Douglas Wilmer, Robert Coote, Pécsi Sándor, Makláry Zoltán, Kibédi Ervin, Ungváry László. 1963. 105 perc. A bűnüldözés szakemberei nemzetközi konferenciájukat tartják Budapesten. Mr. Stevenson nem a szokásos közlekedési eszközzel - vonattal, autóval, repülővel -, hanem vízi úton, jachttal érkezik a magyar fővárosba, mert magával hozza három gyermekét is. Amíg a papa szaktársaival tanácskozik, addig az élénk fantáziájú kisebb gyerekek gyanús figurákra lesznek figyelmesek. S mivel a két ifjabb Stevenson szeretne apja nyomdokaiba lépni, maguk is felcsapnak detektíveknek. Végül az apa is bekapcsolódik a munkába, mert a gyerekek valódi nyomon járnak. A tolvajok egy nevezetes egyházi kincset, a magyar ötvösművészet remekét, Szent László arany hermáját akarják elrabolni a győri székesegyházból. Szent László hermájának - amely a hamvak őrzésére alkalmas, koronás fejszobor (innen a film címe) - természetesen csak a pontos másolatát fotografálták a filmben. Az állatok válaszolnak Színes, írta és rendezte: Kollányi Ágoston. Operatőr: Vancsa Lajos. Zene: Hidas Frigyes. Tudományos szaktanácsadó: dr. Csányi Vilmos. Gyártó: MAFILM Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdió, 1978. 81 perc. Az afrikai keselyű követ vesz a csőrébe, és azzal töri fel a strucctojást. A jóllakott róka viszont a betonozott udvar sarkában akarja elkaparni a tojást, hogy elrejtse magának éhesebb időkre. A ganajtúró bogár addig gyötrődik, erőlködik, amíg a dróttal földbeszúrt galacsint szét nem repeszti, hogy tovább görgethesse. A majom a fa alá tett tükör mögött keresi hasonmását. Kollányi Ágoston egész estés természetfilmjében azt vizsgálja, az állatok magatartásában mennyi az öröklött mozzanat, és mi az, amit egyedi létük tapasztalatai alapján tanultak meg. A film egy része Magyarországon, sok felvétel azonban afrikai rezervátumokban készült. Az idő urai Színes magyar-francia rajzfilm. Rendezte: René Lanoux. Animációs rendező: Hernádi Tibor. Stefan Wul A Perdide bolygó árvája című könyvéből írta: René Lanoux és Moebius. Operatőr: Bacsó Zoltán. Zene: Christian Zanesi, Pierre Tardy és Françoise Bourgoin. Grafika: Moebius, Bányai István, Hernádi Oszkár, Hernádi Tibor, Orosz István, Kovács István, Maros Zoltán. A figurák magyar hangja: Boros Zoltán, Sztankay István, Kállai Ferenc, Halász Judit, Tahi Tóth László, Haumann Péter, Kern András, Szabó Gyula és sokan mások. Gyártó: Pannónia Filmstúdió és Telecip, 1983. 80 perc. Piel, a kisfiú magára marad a titokzatos Perdide bolygón. Egyetlen kapocs közte és az űrhajó között egy rádiómikrofon, amely kétoldalú beszélgetéseket tesz lehetővé. Távolról és látatlanban azonban nagyon nehéz tanácsokat adni, hisz ezen a bolygón a esőerdő, a szokatlan alakú élőlények, minden, de minden halálos veszélyt jelent. Végül mégis sikerül megmenteni Pielt, mert Silbad, az öreg űrmatróz is a gyerek megmentésére indul. S mikor a hősök találkoznak az idő uraival, érdekes személyi azonosságok derülnek ki. Videoajánlat Magyarországon a MOKÉP kölcsönöz hivatalosan videokazettákat. Rendelkezésére áll az érdeklődőknek - hivatalos intézményeknek, vállalkozásoknak és hamarosan magánszemélyeknek is - néhány tucatnyi diszkókazetta, s természetesen magyar játék-, animációs és természetfilmek sokasága. Játékfilmből mintegy százötvennek készült már el az úgynevezett anyakazettája, de nem hosszú idő múlva a felszabadulás után magyar stúdiókban - vagy koprodukciókban - készült mozijátékfilmek többsége már kölcsönözhető lesz a Majakovszkij utcai videoboltban. (A tervek szerint megvásárolható kazettákat is árusítanak majd itt.) S a jogok megszerzésétől függően, folyamatosan készülnek majd a régebbi és újabb - esetleg mozikban sosem látott! - külföldi filmek kölcsönözhető kazettái is. Lapunkban folytatólagosan ismertetéseket közlünk a kölcsönözhető videokazettákról a magyar filmekkel kezdve. Rövid ismertetőink a legfontosabb adatok mellett a filmek tömör leírását is tartalmazzák. (Valamennyi kazetta VHS rendszerű készülékeken való lejátszásra alkalmas. A feltüntetett műsorperc a régebbi alkotásoknál valamivel kevesebb, mint az eredeti filmé volt, tekintettel az áttételsebesség másodpercenként egy képkockányi - vagyis más másodpercnyi - különbségére. A Mokép Videotéka hivatalos kölcsönzési árai, videotekercsenként és naponta: 1. Szórakoztató jellegű és diszkófilmek, műsorok 170,- Ft 2. Művészfilmek 130,- Ft (oktatási, közművelődési célra) 110,- Ft 3. Mese- és animációs filmek 100,- Ft 4. Közművelődési célokat szolgáló alkotások 80,- Ft MOZGÓ KÉPEK Jog - törvény - büntetés „Azért van annyi visszaélés a videózás körül, mert rengeteg a jogilag tisztázatlan kérdés.” Így, vagy ehhez hasonlóan fogalmaznak sokan, akik illegális csatornákon forgalmazott kazettákról meg hatalmas jövedelmekről hallottak már harangozni. Valóban csak hallhattak minderről, mert igazából a videojogok - néhány részlettől eltekintve - 1982 óta Magyarországon is rendezettek. Miért éppen 1982-től rendezettek a videóra vontakozó jogszabályok? Azért, mert a művelődési miniszter a 9/1982. (VII.5.) számú rendelete módosított egy korábban csak a filmre vonatkozó jogszabályt. E módosítás első paragrafusának a) pontja értelmében: „Film (mozgófilm) a bármilyen hordozó anyagra (pl. filmszalag, magnószalag, videókazetta, videolemezek) bármilyen technikai eljárással rögzített mozgóképalkotás. ” A rendelet, további részleteitől eltekintve, a joghoz nem értő ember számára is egyértelműen azt jelenti hát, hogy 1982-től kezdve a videóra is mindazok a jogszabályok érvényesek, amelyek korábban csak a filmre vonatkoztak. Milyen alapvető szabályok érvényesek a filmre (s most már a videóra is)? A 26/1959. (V.l.) számú kormányrendelet a sajtóval kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az 1. paragrafus 3. pontja szerint: „A sajtótermékekre vonatkozó jogszabályokat megfelelően alkalmazni kell a gondolatnak a rádió vagy televízió útján történő közvetítésére, valamint film, hanglemez, magnetofonkészülék vagy bármely más készülék útján terjesztés céljára történő sokszorosításra. ” Láthatjuk tehát, hogy már ez az 1959-es rendelet „bármilyen más készülék útján való terjesztésre” is gondol. Az 1982-es kiegészítés csak megnevezte a videót, amely így félreérthetetlenül beletartozik az alaprendelet körébe. Ám nyomozzunk tovább: milyen fontos előírásokat tartalmaz ez a sajtóval kapcsolatos alaprendelet a videóra nézve? A II. bekezdés 5. paragrafusának első pontja foglalkozik azzal, hogy az előállításra és terjesztésre ki adhat engedélyt. A b) pont szerint: „A Művelődési Minisztérium könyvekre, röplapokra, grafikai és rajzos kiadványokra, zeneművekre, valamint a film, hanglemez, magnetofonkészülék vagy bármely más készülék útján terjesztés céljára történő sokszorosításra. A rendelet a továbbiakban azt is tisztázza, hogy a gyártásra, kiadásra és forgalmazásra való engedélyezés a Művelődési Minisztériumon belül a Filmfőigazgatóság jogköre. Mindezt most már a hétköznapi nyelvre lefordítva: olyan videofilmet gyártani, amit a nyilvánosság elé szánnak, bármiféle kazettát - akár itthon készült, akár külföldön - a nyilvánosság előtt bemutatni, haszonszerzés vagy akár csak haszonfokozás céljaiból, csak engedéllyel lehet a sajtótörvény szerint. (Mindez az amatőrökre természetesen nem vonatkozik, de hát azok nem is haszonszerzés céljaiból készítik munkáikat.) Ám e területre még egy: a szerzőjogi törvény is érvényben van. Az 1969. évi III. törvény 1. paragrafusának első pontja „... védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat." A 10. paragrafus szerint: „A szerző személyéhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása." A 13. paragrafus első pontja pedig kimondja, hogy „a mű bármilyen felhasználásához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a szerző hozzájárulása szükséges. ” A szerzőjogi törvény szerint a mű felhasználása esetén az alkotót díjazás illeti meg, amiről a jogosult csak nyilatkozattal mondhat le. A 18. paragrafus: „nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalomba hozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. (...) Szabad felhasználás körébe tartozik a mű egyes példányainak kölcsönzése is." (A filmgyár és a televízió gyártási, bemutatási, illetve szezőjogi kérdéseit külön szabályozták. Aki pedig a televízióról magánhasználatra „levesz” egy műsort, az kifizette a szerzői jogot, mert az üres kazetta árában ez is benne foglaltatik.) Vannak természetesen kivételek, például vállalatok, intézmények belső használatra, vagy reklám céljaira maguk által készített műsoroknál, és vannak tisztázatlanságok a közművelődési intézményeknél. (Például: ha egy adást rögzítenek kazettára a televízió képernyőiről, hogy egy számukra kedvezőbb időpontban mutathassák be a művelődési ház közönségének - az ilyesmi ma még vitatott kérdés.) Éppen ezért a szerzői jogok és a bemutathatóság egyes részletkérdéseinek további rendezését tervezik. Minden alapvetően fontos kérdés azonban tisztázva van. Még a büntetéseké is. Amelyek rendszerint pénzbeliek, s nem túlságosan magasak. A rendelet viszont mellékbüntetésként az elkobzást is megengedi - akár a kazettákét, akár az illegális másolókészülékét -, ami viszont akár az egymillió forintos pénzértéket is elérheti. Nem ajánlatos hát a videotörvényeket (sem) megszegni.