Mozgó Világ, 1977. február-december (3. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 3. szám - FILMESSZÉ - Hámori András: A hős - Herkulesfürdőn

- Miről szól a következő film ? - 1920-ban, a Tanácsköztársaság után játszódik, a vereség után egy üldözött fiatal fiú, a fő­szereplő, női ruhában elindul a határ felé, ki akar jutni az országból. A határ menti reumakór­házban az orvosnő segít neki. Indulásuk előtt érkezik az üzenet, hogy várniuk kell egy harma­dikra. A fiú, bár tudja az utat, személyazonosságáról lemondva, leányruhában bujkálva, mégis az országban marad. A hős­­ Herkulesfürdőn Tárgyak, képek Elsőként természetesen a sapka a Bohóc a falonból. Beke nagyapjáé volt, Karlsbadban vette, 1906-ban. Később egy szecessziós mosdótál a hozzá tartozó vizeskancsóval az Odorból. Fodrok, zsabók, furcsa kis szalmakalapok. Sárga és vakítófehér. (Még mindig az Odor.) Kékes-hideget árasztó lámpaburák egy szuterén­ mosodában. Megint egy sapka, a Sárika, drágámból. És egy fekete keménykalap, amint előreköszön egy filmtörténeti fejfedőnek. Charlie Chaplin mintha visszaköszönne. De legalábbis hunyorít egyet a szemével. Szereti Minarikot, a moso­­dást. Judit fotóműterme a Bohócban. Századfordulós hangulat, velocipéd és képkeretek. Émelyítően agyongirlandozott víziszínpad az Odor Emilia millenniumi ünnepségén. Súlyos, sötét bútorok egy Pécs környéki villában - a falon Lenin-képek. Life­ Magazin hirdetés színei: hófehér és tiszta fűzöld, teniszpálya-villanat a Fociból. És a foot­­ballbírák bankettje az Astoriában: sötét elegancia, csupa merev, néma ítész. Football-ítészek! Végül egy csoportfotográfia a Wallach-szanatórium télikertjében. És voltaképpen eljutottunk a Herkulesfü­rdői emlékhez. Név-etimológia Talán fölösleges, talán külsőség: játsszunk kicsit a nevekkel. Odor Emília a millennium idején tizenhat éves. Odor Emília 1970-re Galambos Mártonné ko­rába jut. Galambos Mártonné. Sárika. Másképp: Sarolta. Vagyis Galambos Sarolta a Wallach-szanató­­riumból. Akit természetesen nem így hívnak, hiszen a körözésen ez áll: Kövesi János. Kövesi. Tehetségtelen tartalék a Csabagyöngye SC-ben. Aki az orra elé tett labdát mellétrafálja, de marxista tanfolyamot tart a szavalókórusnak a munkaszünetben. Mindannyian találkoznak a Herkulesfü­rdői emlékben. Mindannyian találkoznak Galambos Sarolta alias Kövesi János figurájában. Talán valóban fölösleges mindez. Talán valóban csak játék. Ki tudja?! De talán mást is jelent. Vagy inkább csak jelez. Hiszen akár nyafka külsőség is lehetne. Belső, gondolati összecsatolást helyettesítő moziiparosi patron. Hol lép túl ezen Sán­dor Pál? Mikor áll össze a négy-öt film életműve? És összeáll-e egyáltalán? Bohóc Az, hogy egy negyven év körüli filmművészt még mindig letegeznek a kritikák, iletve most kez­denek leszokni erről, úgy hogy minden cikkben tagadva ismételgetik: bosszantó dolog. De mi lehet az oka? Sándor Pál a főiskola elvégzése után nem csinált komoly „felnőtt-filmet”, törté­nelmi színést vagy képregényízű regényadaptációt. Avantgardista amatőrfilmek ízét kóstolgató kamaszfilmet készített, önmagánál alig pár évvel fiatalabb hősei álomvilágát rohanta végig a Bohóc a fotonnal. Bohóckodott és filozofált, kamasz volt és kisöreg. Pubertás-film a Bohóc: mutáló és fahangú. Túlrajzoltak a hangsúlyok, eltúlzottak a mozdula­­tok, de éppen csak annyira, amennyire ezt az életkor megengedi. Amennyit a pubertáskor meg­ 92 kívánn­i,Tudjátok, mit mondok: Éljen a szabadság!” - kiáltja a film egyik alig serdült főhőse a

Next