Mozgó Világ, 2019. július-december (45. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 7-8. szám - REFLEX - Radics Viktória: A családi ezüst - Aranyosi Magda: Én régi, elsüllyedt világom. Rendszertelen önéletrajz
220 vezetni az értelem, vagyis az államvezetés által meghatározott közjóig. Kétségkívül törékeny helyzethez, a köztársaság törékeny állapotához vezet, hogy ennek a vezetésnek a demokrácia normái és az emberi jogok tiszteletben tartásával kell megtörténnie. Nyitva marad a kérdés, miként és mennyire lehetséges ez. Erre én azt válaszolnám, hogy nehezen és kevéssé. De a sok kevés idővel, sok idővel már nem lesz olyan kevés. Tartok tőle, hogy ez a válasz nem tűnik eléggé felvilágosultnak. Radics Viktória A családi ezüst Az ismeretlen szerzői név Nádas Magdát rejti, akinek az asszonyneve az Aranyossi. A híres író nagynénje ő, Nádas László nővére, öccse öngyilkossága után a kamasz Péter gyámja. Évekig egy fedél alatt éltek az „úri házban”, erről a Párhuzamos történetekben sokat olvashatunk — a viszályos együttlakás és a rokonokkal meg a roncsoltan álságos polgári életformával, a „családi kóddal” való szakítás a nagyregény egyik vezértémája. Nádas Magda és a regénybeli Erna asszony alakja fedi egymást, mégis csillagtávolságban vannak, mert Lippay Lehr, szül. Demény Erna a fiktív világ lakója, az írói képzeletben ezernyi különböző valóságszemcséből összegyúrva, de ha van egy személynek „esszenciája”, akkor az emlékezetes regényalakban föllelhető Aranyossi Magda megigéző lényének párlata, noha turbánjai a német Isolde fejére kerültek. Hangsúlyos azonban, hogy két különböző szinten járunk, és csak metafizikai kapcsolatokat teremthetünk az élő és a képzeletbeli alak között. Hogy s mint megy végbe a transzponálás az író elméjében és lelkében, az idegrendszer labirintikus vezetékein haladva s a szívet is útba ejtve, azt nem tudhatjuk meg soha - ez nemcsak Nádas Péter, hanem a művészi alkotófolyamat, az imaginációs munka, az írás titka. Érdekes-e, és ha igen, mert érdekes számunkra, akik Nádast olvasni szeretjük, Aranyossi Magda (1896- 1977) emlékirata, mely eredetileg (hamisítva) 1978-ban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó Nők a történelemben című sorozatában, R. Török Piroska szerkesztésében, Rendszertelen önéletrajz cím alatt? A kézirat átesett Szabó Ágnes évekig elhúzódó elvtársnői lektorálásán, ami cenzúrázást, a Párt ízlése szerinti átfazonírozást is jelentett - ezért hamis az eredeti, bár még ekkor sem tekinthették eléggé pártszerűnek, így kerülhetett a címbe a „rendszertelen” jelző. A „rendszeres” önéletrajz bizonyára az adminisztrált, szamárvezetővel készült, tehát a még ennél is hamisabb önéletrajzot jelentette. Ámde most a Jelenkornál nagyszerű szerkesztői intervenciókon esett át ez a Rendszertelen önéletrajz. A cím is megváltozott, a hamis eredeti