Mozgó Világ, 2019. július-december (45. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 7-8. szám - REFLEX - Radics Viktória: A családi ezüst - Aranyosi Magda: Én régi, elsüllyedt világom. Rendszertelen önéletrajz

220 vezetni az értelem, vagyis az állam­vezetés által meghatározott közjóig. Kétségkívül törékeny helyzethez, a köztársaság törékeny állapotához vezet, hogy ennek a vezetésnek a de­mokrácia normái és az emberi jogok tiszteletben tartásával kell megtör­ténnie. Nyitva marad a kérdés, mi­ként és mennyire lehetséges ez. Erre én azt válaszolnám, hogy nehezen és kevéssé. De a sok kevés idővel, sok idővel már nem lesz olyan kevés. Tartok tőle, hogy ez a válasz nem tűnik eléggé felvilágosultnak. Radics Viktória A családi ezüst Az ismeretlen szerzői név Nádas Magdát rejti, akinek az asszonyne­ve az Aranyossi. A híres író nagy­nénje ő, Nádas László nővére, öccse öngyilkossága után a kamasz Péter gyámja. Évekig egy fedél alatt éltek az „úri házban”, erről a Párhuzamos történetekben sokat olvashatunk — a viszályos együttlakás és a rokonok­kal meg a roncsoltan álságos polgári életformával, a „családi kóddal” való szakítás a nagyregény egyik vezérté­mája. Nádas Magda és a regénybeli Erna asszony alakja fedi egymást, mégis csillagtávolságban vannak, mert Lippay Lehr, szül. Demény Erna a fiktív világ lakója, az írói kép­zeletben ezernyi különböző valóság­szemcséből összegyúrva, de ha van egy személynek „esszenciája”, akkor az emlékezetes regényalakban föl­lelhető Aranyossi Magda megigéző lényének párlata, noha turbánjai a német Isolde fejére kerültek. Hangsúlyos azonban, hogy két kü­lönböző szinten járunk, és csak meta­fizikai kapcsolatokat teremthetünk az élő és a képzeletbeli alak között. Hogy s mint megy végbe a transzpo­nálás az író elméjében és lelkében, az idegrendszer labirintikus vezeté­kein haladva s a szívet is útba ejt­ve, azt nem tudhatjuk meg soha - ez nemcsak Nádas Péter, hanem a mű­vészi alkotófolyamat, az imaginációs munka, az írás titka. Érdekes-e, és ha igen, mert érde­kes számunkra, akik Nádast olvasni szeretjük, Aranyossi Magda (1896- 1977) emlékirata, mely eredetileg (hamisítva) 1978-ban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó Nők a történe­lemben című sorozatában, R. Török Piroska szerkesztésében, Rendszer­telen önéletrajz cím alatt? A kézirat átesett Szabó Ágnes évekig elhúzódó elvtársnői lektorálásán, ami cenzú­rázást, a Párt ízlése szerinti átfazo­­nírozást is jelentett - ezért hamis az eredeti, bár még ekkor sem tekint­hették eléggé pártszerűnek, így ke­rülhetett a címbe a „rendszertelen” jelző. A „rendszeres” önéletrajz bizo­nyára az adminisztrált, szamárveze­tővel készült, tehát a még ennél is hamisabb önéletrajzot jelentette. Ámde most a Jelenkornál nagysze­rű szerkesztői intervenciókon esett át ez a Rendszertelen önéletrajz. A cím is megváltozott, a hamis eredeti

Next