Mozgó Világ, 2021. július-december (47. évfolyam, 7-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Reflex - Dalos György: Eretnek hitvallás
nappal későbbi hírek szerint a volt Postapalotába is két gigantikus alkotást rendelt az MNB ugyanettől a szobrásztól, egy 6,5 méter magas sziklatalapzaton álló, négy és fél méter magas csodaszarvast és egy Az arany dinamikája címet viselő monumentumot. A másik történet: ugyanabban a hónapban egy, a XII. kerületi önkormányzat által felkért, történészekből álló szakértői bizottság azt javasolta az önkormányzatnak, hogy távolítsa el a felállítása óta, másfél évtizede viták kereszttüzében álló, a II. világháború kerületi áldozatainak emlékére állított turulszobrot, mert — a történészek szerint — a turulszimbólum nem tudja megjeleníteni a II. világháború valamennyi áldozatát, használata kegyeletsértő és a háború utolsó szakaszában elkövetett tömeggyilkosságok semmibe vételét jelenti. Az önkormányzat hajlott a változtatásra, de nem eltávolítani akarta a turult, hanem I. világháborús emlékművé átminősíteni, miközben a II. világháború áldozatainak máshol más szimbolikájú emlékművet emelnek majd. Tekintsünk el most a tervezett alkotások szimbolikájától, csak az eljárásmódra koncentrálva azt mondhatjuk, hogy az első történet napjainkban teljességgel tipikus, míg a második inkább szokatlan, atipikus. Az utóbbi években ugyanis szinte általánossá vált, hogy a megbízó — általában egy önkormányzat, az első történetben az MNB — direkt, közvetlen megbízást ad egy szobrásznak vagy egy „emlékműkészítőnek” egy pontosan definiált mű elkészítésére, ahelyett, hogy csak a leendő mű témáját megadva nyílt pályázaton versenyeztetné a művészi elképzeléseket. („Szobrászat és emlékműszobrászat két külön világ — jegyezte meg Genthon István művészettörténész még a két világháború között —, melyeknek sokkal kevesebb köze van egymáshoz, mint első pillanatra látszik... Az előbbinek alkotója szobrász, az utóbbinak állami zsoldba kényszerült emlék- 238 A német megszállás áldozatainak emlékműve